Kedves Olvasók! Meglepetéssel készültem az év végére. Az eddigi közel félezer bejegyzésben sok érdekes információt közöltem Püspökmolnári történelméről. De vajon mennyit jegyeztek meg ebből Önök? Remélem, sokat! :) De ez rögtön kiderül! Összeállítottam egy játékos kvízt, amelyben 15 kérdést teszek fel a falu történetéhez kapcsolódóan, melyben tesztelhetik a tudásukat! A helyes válasz zöldre vált, a helytelen pedig pirosra. A végén láthatja az összesített eredményét. Jó szórakozást!

A bejegyzés végén pedig egy kérdőívet talál. Kérem, töltse ki: mondja el véleményét a blogról!

Indulhat a kvíz kitöltése? Hajrá!

1964. december 20-án a Vas Népe c. megyei újság 5. oldalán egy terjedelmes cikk jelent meg Püspökmolnáriról. A főcíme így nézett ki:

A cikk pedig így szól:

Míg a korábbi évszázadok során a földműves népesség teljes egészében maga állította elő a saját táplálékát, addig az újkorban ez a tevékenység specializálódott. Egyre több - feldolgozott - élelmiszert már nem a parasztság állított elő. A 19. század végére - a 20. század elejére pedig már olyan, hagyományosan paraszti tevékenységet is ipari (vagy ipari jellegű) vállalkozások vettek át, mint a tejtermékek előállítása. A vállalkozóknak persze már nem volt saját alapanyag-előállítási kapacitásuk (vagy legalábbis nem ipari mennyiséghez, hanem csak saját használatra), ezért a nyersanyagot - jelen esetben a tejet - a tejtermelő népességtől vették át. És hogy kifizetődő legyen, akár több faluval arrébb is.

Egy ilyen felvásárló volt Szabó János (rába)püspöki vajtermelő is, aki pl. Zsennye község gazdáival is szerződést kötött. Egy ilyen irat 1928-ból fennmaradt. Rövidsége ellenére jól szabályozza a két fél kötelezettségeit. Lássuk:

A mai bejegyzésben a molnári uradalmat birtokló Sallér-család levéltárából ismertetek egy iratot. A címe: "Kész=pénznek Ki-adása Külömb félékre és egyéb renden Kívül való Történetekre 1812 Eszt : által". Vagyis különféle kiadásokról szóló feljegyzés - és szerintem pont ezért érdekes, mert sok mindent megtudhatunk belőle a korabeli vagyonos családok költekezési szokásairól. Lássuk! (A jobb érthetőség kedvéért mai helyesírással írom le a tartalmát:

"Jan. 20. Szombathelyről hozatott ő excellenciája (vagyis: gróf Festeticsné Sallér Judit) számára szekfű virágért: 30 krajcár

Jan. 24. Kémény seprő Legénynek a' Szakáts Szobájába lévő vass Kályhának igazitásáért és annak Körtjének (azaz: kürtjének - KG) Ki-tisztogatásáért fizetetett: 7 ft

Febr. 4. R.Hídvégi Communitas (értsd: község) kasszájába ő excellenciájának járandó hídvégi erdőből 5 szekér dőlt fáért végzés szerint fizettetett 25 ft

Febr. 28. Saly Antal urat (Szenttamáson lakott, táblabíró volt) Sárvárról ide hozó fuvarosnak (midőn valami hivatalbéli dologban odajárt): 20 ft

A mai bejegyzésben egy 1518-ból fennmaradt, molnári birtokeladásról szóló oklevelet ismertetek. Az irat külsőleg így néz ki:

A vasvári káptalan előtt Molnari-i Hernad Mátyás, név szerint felsorolt fiai nevében is eladta a Vas megyei Molnari faluban (possessioban) levő, teljesen elhagyott két telkét (sessioját) és nemesi kúriáját a hozzá tartozó, két holdnyi földdel, amely az ő és a szomszédja, Molnar-i Pyspek István kúriájától megy le a Rába folyóig, valamint több részletben az oklevélben részletesen leírt határok között található. A szántókon kívül eladott még 2 kaszás rétet (vagyis annyit, amennyit 2 ember 1 nap alatt le tudott kaszálni), valamint az ingatlanokkal együtt eladta a rájuk vonatkozó írásos dokumentumokat is.

Az 1963-as végzősök csoportképe után lássuk, kik végeztek 1964-ben a püspökmolnári általános iskolában!

Nézzük a diákok és tanáraik névsorát a tablókép alapján!

A mai bejegyzésben az egykori Püspöki község földesurait, a győri püspököket mutatom be a középkorból a falu első okleveles említésétől kezdve a mohácsi katasztrófáig. Ők voltak azok, akiknek a jobbágyok fizették a kilenced nevű terményadót, a cenzus nevű pénzadót, neki adták az ajándékot (tojás, vaj, szárnyasok, stb.), neki robotoltak. A másik oldalról nézve pedig a földesúr úriszéke ítélkezett a jobbágyok peres ügyeiben. Nézzük, kik voltak ezek a földesurak!

1337–1375 Kálmán: A legelőkelőbb származású a győri püspökök sorában, hiszen I. (Anjou) Károly (másképp: Károly Róbert) törvénytelen (az egyik udvarhölgytől született) fia volt. (Címerét lásd balra.) Fiatal kora és törvénytelen származása miatt csak diplomáciai bravúr eredményeként foglalhatta el főpapi székét. Püspöksége alatt legalább egyszer, 1345. január 21-én Püspökiben tartózkodott, ugyanis oklevelet adott ki innen. Ez Püspöki első írásos említése.

Veszteségkimutatások 1914 decemberéből

Ahogy arról már korábban írtam, az újságok közzétették a háborús veszteségeket (sebesülteket, halottakat, hadifogságba esetteket), hogy a hozzátartozók a messzi hátországban is értesülhessenek fiaik, férjeik, szeretteik sorsáról. 

Az alábbiakban a Vasvármegye, illetve a Vasmegyei Független Hírlap című újságok alapján a községünkhöz kapcsolódó 1914 decemberi veszteségeket teszem közzé. 

December 1-én a lapok már a 95. számú veszteségkimutatást tették közzé!... Ebben találjuk a 83. gyalogezred egyik katonáját: Németh Istvánt Rábapüspökiből. A bal kezén meglőtték, a felsőőri kórházban ápolták.

A december 12-ei lapokban találtam: a 83. gyalogezredből Marton János őrvezetőt, szintén Rábapüspökiből. Róla azt írták, hogy beteg, és egy bécsi kórházban ápolták. (Őt később előléptették, szakaszvezetőként fejezte be a háborút, rövid életrajzát ebben a bejegyzésben közöltem).

Ahogy azt az előző bejegyzés végén jeleztem, a Vas Népe 1964. december 4-i számában (a 3. oldalon) egy érdekes és hosszú riport jelent meg községünk kapcsán. A cikk az újjáválasztott párttitkárról szólt - aki a község tanácselnöke is volt egyben. Lássuk:

A mai bejegyzésben 2 rövid újságcikket mutatok be a Vas Népe című megyei napilapból 1964 decemberéből.

Az első a december 3-ai lapszám 6. oldaláról:

A másik pedig egy rövidhír a VN 1964. december 8-i számából (8. oldal):

A Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 125. évfordulója alkalmából már több bejegyzést írtam, legutóbb pl. néhány régi képet közöltem az egykori női rajról (elolvasható itt). A mai bejegyzésben ismét róluk lesz szó.

2005 áprilisában a tv2 Aktív c. műsorában Jana Gabriella riportot készített a hölgyekről. Ezt a néhány perces felvételt sikerült megszereznem (köszönet érte a televízió illetékes munkatársainak!), és alább közzé teszem. Még analóg kazettán lett rögzítve, ezért a hang nem tökéletes, de ez semmit nem von le az értékéből. (A 3:13 hosszúságú film elején nálam először egy hirdetés jelenik meg, de ez átugorható.)

Lássuk:

Mivel a Molnárit birtokló Sallérok gazdálkodásáról sok forrás fennmaradt, ezért a mai bejegyzésben - a szénagyűjtők, a kapások és a sarjúgyűjtők felsorolása után - folytatom az uradalmuk mezőgazdasági idénymunkásainak bemutatását. 

1812. november 29-én, Molnáriban kelt az a fizetési lista, ami az 1812. évi maghordókat és kukoricaszedőket, ill. a keresetüket sorolja fel. Tehát ezek a jobbágyok nem a robot terhére végezték ezt a munkát, hanem külön pénzt kaptak érte. Nézzük a listát (a korabeli helyesírás szerint)!

A mai bejegyzésben 1957 november-decemberi újságcikkeket mutatok be a korabeli Vas Népéből.

Elsőként jöjjön egy futball tabella a november 13-ai- lapszám 6. oldaláról:

Tanfolyamindításról tudósít a Vas Népe 1957. december 7-ei száma (4. oldal):

Az 1962-es végzősök tablóképének bemutatása után lássuk, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1963-ban! Ebben az évben tablókép nem készült, csak csoportkép:

Osztályfőnök: Balikó Mihályné. Az osztálylétszám: 18 fő volt.

Veszteségkimutatások 1914 novemberéből

Ahogy azt ebben az előző bejegyzésben már írtam, az I. világháborús harcok megindulását követően a lapok sorra közzétették az ún. veszteségkimutatásokat (a halottak, sebesültek hadifogságba esettek legfontosabb adatait), hogy a hozzátartozók értesülhessenek a katonák sorsáról. 1914 novemberéig már 70 körüli veszteséglistát tettek közzé!

Az alábbiakban a Vasvármegye, illetve a Vasmegyei Független Hírlap című újságok alapján a községünkhöz kapcsolódó 1914 novemberi sebesülteket teszem közzé. 

Az alábbi személyekre akadtam a listákban:

Egy korábbi bejegyzésben bemutattam Püspöki jobbágyait 1565-ből. 6 évvel később is fennmaradt egy összeírás, pontosan a győri püspökség kezén levő győri várbirtok és tartozékainak összeírása, melyet Zermegh János és Nagywathy Ferenc királyi commissariusok készítettek 1571 júliusában. Bár 6 év nem nagy idő, de azért némi változást így is találunk a névsorban, ill. a jobbágyterhek leírásában.

Részlet az urbáriumból

Eszerint az összeírt jobbágyok a következők:

Két hónap kihagyás után folytatódik az ötven éve történt eseményeket bemutató sorozat. Ahogy arról legutóbb ebben a bejegyzésben írtam, 1964 májusában átadták a forgalomnak az 1945-ben megrongált, és 1963-64 folyamán átépített vasúti Rába-hidat. A vasúti pálya építése azonban még ez után is folytatódott.

A pályamunkások munkán túli életébe ad betekintést a Vas Népe c. napilap 1964. november 14-i számának 5. oldalán megjelent alábbi cikk:

Az 1950-es években Horváth Miklós szervező munkájának eredményeként a Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület keretén belül létrejött egy női raj. Ez 7 fővel alakult meg, de a létszám hamarosan nőtt, a családos anyukák helyét pedig a fiatalabb lányok vették át. A raj a '70-es évekig állt fenn. Működése során nemcsak a férfiakat segítette és kulturális programokat szervezett, de megyei és országos tűzoltóversenyeken is megállták a helyüket.

Egy ilyen megmérettetésről készült az alábbi néhány kép:

A női raj felállt a versenyhez

Az 1890-es bulvárhírek után nézzük, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) című újság községünk vonatkozásában 1891-ben!

Az első, számunkra érdekes cikk a tűzoltók táncvigalmáról ad hírt, de ezt - és több más, a tűzoltóegyesület működésével kapcsolatos cikket - itt már ismertettem.

Vasúti menetrend olvasható a január 15-ei lapszám 7. oldalán:

Az 1961-es végzősök tablóképének bemutatása után most nézzük meg, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1962-ben!

Az osztálylétszám 20 fő volt: 9 fiú és 11 lány. A diákok névsora: