A mai Püspökmolnári egyik alkotórésze az egykori Püspöki község. Ez - ahogy arról már korábban írtam - a püspöki kocsmától (a mai Malom büfétől) keletre fekvő egykori falu. Első okleveles említése Molnári első említése után 70 évvel, 1345-ből való.

A Vasvári Káptalan levéltárában talált, latin nyelven készített irat ma a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményében (U szekció) lelhető fel, DF 279336 szám alatt.

Az irat szövegének községünk történetéhez elég kevés köze van. Arról szól, hogy Kálmán győri püspök (1337-1375) a vasvári káptalan panaszára szigorúan meghagyja a győri káptalannak, hogy a vasvári káptalant illető dézsmát (egyházi adó) többé kisajátítani ne merészelje. Vagyis a püspök két egyházi szerv vitáját dönti el az írásba foglalt felszólítással.

Amiért mégis foglalkoznunk kell vele, az az, hogy Püspöki községből keltezték! Az irat alsó sorában középen (részben takarva) olvasható: dat(um) in villa Pispuky. 

Kálmán püspök ugyanis 1345. január 21-én, Ágnes napján itt tartózkodott. Ez is azt bizonyítja, hogy Püspöki a győri egyházmegye kezében volt, hiszen a főpásztorok általában a székvárosukban vagy valamelyik püspöki birtokon tartózkodtak a legtöbbet, és innen adtak ki okleveleket. Bizonyára régóta egyházi birtok lehetett, ezért nem volt külön neve, csak a birtokos személyére utaló „Püspöki” szó.

Vajon mikor és hogyan kerülhetett egyházi kézbe a falu? És lehet-e összefüggés a szomszédos vasvári káptalan és a győri püspöki birtok között? Izgalmas kérdések ezek, melyek további tisztázásra várnak.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!