Amikor Ferenc József 1860. október 20-án kiadta az „októberi diplomát”, úgy tűnt: helyreáll az ország alkotmányossága; újrakezdték működésüket a vármegyék is. (Valójában csak az 1848 előtti intézményeket hozták létre, a konzervatív magyar arisztokraták elképzelései szerint.) A Molnáriban birtokos és itt kastéllyal rendelkező tolnai gróf Festetics (II.) Györgyöt ekkor nevezték ki – az előrehaladott kora miatt a megye kormányzását személyesen már nem vállaló örökös főispán, Batthyány Fülöp herceg helyett – Vas vármegye főispáni helytartójává, korabeli szóhasználattal: főispáni helyettessé. A vármegye bizottmányának 1860. december 13–14-ei ülésén – melynek jegyzőkönyve szerencsére fennmaradt a Vas Megyei Levéltárban – Szenczy Ferenc szombathelyi megyéspüspök köszöntötte a tisztséget betöltő Festetics Györgyöt.

Ebből a dokumentumból idézek részleteket, elsősorban olyanokat, amelyek községünkkel és a grófi családdal kapcsolatosak.

Részlet az iratról, a megyéspüspök beszédéből

A mai bejegyzésben 4 újságcikket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1923 augusztus-október folyamán jelentek meg a Vasvármegye című megyei újságban. (A "száz éve történt" sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként jöjjön egy bűnügyi hír, melyben elkövetési helyszínként szerepel községünk (Vasvármegye 1923.08.17. 4. oldal):

A megyei újság 1923. augusztus 25-i számának 3. oldalán megjelent alábbi cikk is egy bűncselekményről szól:

Zeneengedély-kérelmek a Horthy-korszakból

Még hónapokkal ezelőtt elhatároztam, hogy a község két világháború közötti egyleteinek tevékenységét a lehető legmélyebben feltárom. Mivel köztudott, hogy ezek az egyletek számos mulatságot rendeztek, ezért kézenfekvő volt, hogy a levéltárban megkeresem az egyesületek kérelmét zenés mulatság tartására. Ezirányú kérelmüket a szervezeteknek a (vasvári) járási szolgabíróhoz kellett benyújtaniuk, melynek a szolgabírói iktatóban nyoma van.

Pechemre azonban csak ott... A beadott engedélykérelmek, illetve a kiadott engedélyek már nem lelhetők fel a Vas Megyei Levéltárban (elvesztek vagy leselejtezték őket). De a beadott kérelmek ténye is fontos a számunkra, hiszen a zenés-táncos szórakozási lehetőségek számáról és az egyletek tevékenységéről ez is elárul valamennyit.

Önkéntes tűzoltók egy műkedvelő előadással egybekötött mulatságon a rábamolnári kocsma udvarán 1942-ben 

Elsőként az 1923-as szolgabírói iktatóban van nyoma egyesületi zeneengedély-kérelemnek, utoljára pedig 1938-ból, ugyanis az 1939-40-es évek iktatókönyvei nem maradtak fenn... Lássuk tehát, hogy a két világháború közti korszakból hány ilyen kérelem maradt fenn Püspökmolnári területéről! 

A mai bejegyzésben 3 újsághírt olvashatunk a Vasvármegyéből 1922 július végétől szeptember elejéig. (A "száz éve történt" sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első újsághír egy tragédiáról szól (július 27. 4. oldal):

Tudja valaki, hogy ki lehetett az áldozat?

Frissítés: Olvasónk, Horváth Rita megkereste a vonatkozó halotti anyakönyvi bejegyzést, amiből kiderül az áldozat személye. Eszerint a cséplőgépbe esett asszony az 55 éves Marton Józsefné szül. Németh Anna római katolikus vallású rábamolnári napszámos volt. A tragédia július 24-én délután 4 órakor történt Csejtei Ödön házának udvarán. A halál okaként "cséplőgépbe esés közben szenvedett sérülések"-et tüntettek fel... Ritának köszönöm az információt!

A Vasvármegye 1922.  augusztus 26-i számának 3. oldalán ezt olvashatjuk:

A nyári szünetet követően a mai bejegyzésben az 1972 augusztusában megjelent újságcikkeket ismertetem a Vas Népéből., egy kivételével mind sporthír. Lássuk őket! (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.) 

Az első, számunkra érdekes sporthír a lap augusztus 2-ai számának 6. oldalán jelent meg:

Volt egy másik kupa is, amiben községünk csapata eredményesen szerepelt (Vas Népe 1972.08.03. 6. oldal):

Ebben a korábbi bejegyzésben bemutattam egy beszolgáltatási lapot 1948-ból. Ma ehhez kapcsolódó dokumentumokat mutatok be, amelyeket ugyancsak a Püspökiben élt Józsa Béla lányától, Józsa Esztertől kaptam. 

Elsőként egy felhívást - de a tartalma szerint inkább felszólítást - láthatunk 1947-ből. Az utolsó két mondata különösen fenyegető volt...:

Következzen egy felhívás 1951-ből, amely még aznapi teljesítést írt elő! Az utolsó mondata ennek is tanulságos...

A kataszteri térképek készítéséhez kapcsolódva a 19. század közepén, 2. felében elkészültek a telekkönyvek is, amelyek az egyes birtoktestek ("telkek") adatait (így pl. méretüket, tulajdonosaikat) tartalmazta. (A telekkönyvekről bővebben lásd a vonatkozó wikipédia-szócikket.) Az ekkor készült eredeti telekkönyv Püspökiből fennmaradt, így ebből mutatom be Püspöki község ingatlanvagyonát, amely bőven meghaladta Molnáriét és Szenttamásét. Az iratról megtudjuk a földek elhelyezkedését, méretét és a községbíró nevét is. (Az első két oldal áthúzását a kapcsolódó "B. Tulajdoni lap" 5. bejegyzése magyarázza. A tulajdoni lap egyébként is érdekes feljegyzéseket tartalmaz.)

A mai bejegyzésben az 1945 novemberi és decemberi naplóbejegyzéseket ismertetem a plébánia történetéről vezetett História Domusból. Holpert István plébános novemberi 2 bejegyzése kevés volt ahhoz, hogy önálló blogbejegyzést szenteljek nekik. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.) 

Bár jól olvasható a szöveg, de szokásom szerint ide teszem kiírva is: 

Ma folytatom a fél évszázaddal ezelőtt megjelent újságcikkek bemutatását. Ezúttal lássuk, hogy 1970 novemberében a Vas Népében milyen, Püspökmolnárival kapcsolatos cikkek jelentek meg! (A sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)  

Elsőként egy sporthírrel találkozhatunk a lap november 6-i számának 6. oldalán:

A következő cikkben épp csak megemlítik Püspökmolnári nevét (Vas Népe 1970.11.14. 3. oldal):

1945 őszén - a harcokat és a katonák egy részének hazatérését követően - a járási főszolgabíró (vagy ahogy akkor hívni kezdték: főjegyző) felmérette a járás településeinek népességét. A felhívásnak megfelelően Rábamolnári körjegyzője, Sely Gyula is beterjesztette a kért adatokat. Lássuk ezt mi is!

Kezdjük Püspöktamási községgel:

Rábamolnári adatai pedig ezek: 

1945. április 10-17 között is több bejegyzést tett Holpert István püspöktamási plébános a Historia Domusba. Ma ezeket mutatom be. (A sorozat előző része itt olvasható.) 

A mai bejegyzésben újra 50 évvel ezelőtt megjelent újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Először lássuk a Vas Népe 1969. július 5-i számának 1. oldalán található cikket, aminek a címe így fest: 

A bevezetője pedig így szól: 

A kutatásaim során egy 1612-ben meghozott vármegyei ítéletre akadtam, amelyben egy Püspökiben lakott jobbágy is érintett volt. Az alábbiakban ennek a tartalmát ismertetem.

Részlet az iratból

A mai bejegyzésben 75 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a korabeli megyei újságból, a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része itt olvasható).

A Vasvármegye 1943. július 7-i számának 4. oldalán olvasható a "278 fegyvertartási engedélyt adtak ki a vasvári járásban" című cikk. Ebben számos helybéli neve olvasható: Sátorhelyi Mihály MÁV főtiszt Rábamolnári, Kántor Károly ny. MÁV állomáselöljáró Rábamolnári, Sely Gyula körjegyző Rábamolnári, Balikó Mihály tanító Püspöktamási, Horváth János erdőőr Rábamolnári, Horváth Ferenc földmíves Rábamolnári, Kovács Miklós ny. tiszthelyettes Rábamolnári, Marton István molnár Püspöktamási.

Sátorhelyi Mihályról és Kántor Károlyról kinek van valamilyen információja?

A Vasvármegye 1943. szeptember 3-i számában, a 8. oldalon pedig egy pályázati hirdetményben találkozunk községünk nevével:

A fenti címmel jelent meg interjú Varga Lajos frissen megválasztott, első ciklusát kezdő polgármesterrel a Nemzeti Sport c. újság 1990. november 14-i számának 7. oldalán. A sportlapban nemcsak a fociról, de a falu előtt álló tervekről is szót ejtettek. Olvassuk csak! (A cikk első fele a kép jobb alsó sarkában lévő nyílra kattintva nagyítható!)

Ebben a bejegyzésben 75 éve történt eseményeket idézek fel - korabeli újságcikkek segítségével. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először egy bűnügyi témájú tudósítást olvashatunk a Vasvármegye című lap 1942. szeptember 12-i számának 2. oldaláról:

A szeptember 15-ei lapszám 7. oldalán az alábbi cikkben pedig Rábamolnári szerepelt:

Az ún. Bach-korszakból (1851-59) községünk vonatkozásában nem sok információm van (nem is nagyon kutattam a korszakot), ezért is örültem meg nagyon, amikor a Hivatalos Értesítő című lap 1858. augusztus 19-i számának címlapján (!) találtam valamit. Egy árverési hirdetményt, amelyet az akkori "vasvári császári-királyi szolgabírói hivatal" tett közzé. Így szól:

A mai bejegyzésben 3 újságcikket teszek közzé 1917 júliusának végéről és augusztus első feléből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első egy hirdetés a Vasvármegye című megyei lap 1917. július 26-is számának 4. oldaláról: 

A hirdetést a július 31-i lapszámban a 4. oldalon újra közzétették. 

A megyei újság augusztus 7-i száma szintén a 4. oldalon az alábbi hírt közölte:

A közelmúltban egy érdekes könyvvel ajándékozott meg Kaszás Péterné, Kati néni (akinek ezúton is köszönöm az ajándékot!): az egykor édesanyja, Szabó Istvánné tulajdonában lévő Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék című kötetével. A könyv előszavát "József főherceg királyi fensége, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke" írta. (Kiadja a Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. Budapest, 1939.) A kötetből megyénkénti változat készült, úgy, hogy a könyv I. része az egész Dunántúlról szól, a lényegesen rövidebb II. rész viszont csak egy adott megye községeinek ismertetőjét tartalmazza. A Vas vármegye településeit bemutató részben a mi falunk korabeli 2 elődközségéről ez olvasható:

A könyv végén személyi adattár található, "azokról, akik a mű létesítését előmozdították", azaz: akik előfizettek a kötetre. De szép megfogalmazás! Ebben hat, községünkben született vagy itt élt személy életrajzára akadtam rá, ABC-sorrendben az alábbiakra:

A mai bejegyzésben két 75 évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.) 

Az első tudósítás a Vasvármegye 1942. március 4-i számának 7. oldalán olvasható:

Sely Gyula portréját ebben a bejegyzésben mutattam be.

A rábai jégzajlással kapcsolatos az alábbi újságcikk (Vasvármegye 1942.03.08. 11. oldal):