Molnári birtokosa, Festetics György kapcsán már sok mindenről írtam: bemutattam a kastélyát 1868-ból, ill. a kastély későbbi képét, írtam arról, hogy megkapta a Szent István Rend nagykeresztjét, szóltam a vasútfejlesztésben játszott szerepéről, apátság-alapításáról, miniszteri felmentéséről, továbbá haláláról és temetéséről. Az átfogó életrajzát azonban még nem közöltem. Ezt most pótolom.
Festetics László gróf és a templomunk kriptájában nyugvó Hohenzollern-Hechingeni Josephine hercegnő fia, a keszthelyi Georgicont alapító Festetics György és Sallér Judit unokája Bécsben született 1815. ápr. 23-án. Iskolai tanulmányait a szülői háznál végezte, a jogi vizsgát a pozsonyi jogi akadémián tette le. Ezután a katonasághoz ment, mely pályát 1849-ben alezredesként hagyta el. Ezután gazdálkodni kezdett, ill. számos jótékonysági akcióban vett részt. 1849-ben kötött házasságot monyorókeréki gróf Erdődy Eugéniával, mely házasságból 4 gyerek született: Tasziló, Jenő, Georgina és Pál.
1856-ban közreműködött a sopron-kanizsai vasút létesítésében, melynek tervét a minisztériumhoz ő nyújtotta be. 1860-ban Vas vármegye főispáni helytartója lett, majd az 1861. évi országgyűlésen a főrendiházban is megjelent. Ekkor határozta el, hogy Pesten fog lakni, e célból 1862-ben palotát építtetett ott. (Ma ebben van az Andrássy Gyula német nyelvű egyetem.) Az alkotmányos kísérlet meghiúsultával ismét visszavonult a közélettől.
Ebből az állapotából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület mozdította ki, melynek elnökévé 1864-ben megválasztották. Az 1865-ös gazdasági kiállítást meglátogató Ferenc Józsefet már az OMGE elnökeként üdvözölte. A köszöntő beszédére adott uralkodói válasz kiinduló pontja lett a kiegyezéshez vezető folyamatnak. Festetics György eközben (1865-től) Zala vármegye főispánja lett. 1866-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia választotta meg igazgatótanácsi tagjává.
A legmagasabb közéleti tisztséget 1867-től töltötte be, amikor az Andrássy-kormányban a király személye körüli miniszter lett. A kormánytagok közül egyedül ő székelt Bécsben, szoros munkakapcsolatban állt Ferenc Józseffel. (Később a neve lehetséges miniszterelnökként is felmerült.) 1870-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezik ki, 1870-76. között Erzsébet királyné magánvagyonának kezelője.
1870-ben megromlott egészsége miatt lemond az OMGE elnöki posztjáról, majd egy év múlva a miniszterségről is. Molnári birtokára vonult vissza, ahol gazdálkodott. 1872-ben koronaőrré választották. 1882-ben már súlyos beteg, a főudvarmesteri tisztséget nem tudja vállalni. Bécsi palotájában halt meg 1883. február 12-én. Sírja a régi molnári temetőben található.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái c. könyve nyomán
Kép: Rusz Károly metszete Festetics Györgyről 1865-ből
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! A blog facebook-oldalán hamarosan állandóan elérhető helytörténeti vonatkozású képeket teszek közzé. Érdemes lesz tehát csatlakozni!
