A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtt, 1974 augusztusában megjelent újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből, amelyekben Püspökmolnári neve említésre került. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja itt olvasható el.) 

A nagy részük sporthír lesz. Lássuk őket!

Az augusztus 3-ai lapszám 6. oldalán egyszerre kettőt is találunk. Az egyik:

A másik a vasárnapi sportműsor beharangozója:

A mai bejegyzésben olyan újságcikkeket ismertetek 1924 augusztusából a Vasvármegye című lapból, amelyek községünkhöz köthetők.  (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 júliusi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Egy korábbi posztban írtam a rábamolnári uradalom 1925 őszi eladásáról. Úgy tűnik, ennek volt már  előzménye 1924 nyarán is (Vasvármegye 1924.08.24. 4. oldal):

Érdekes az Apponyi Alberttel kapcsolatos részlet, amiről eddig más forrásból nem volt tudomásom!

Egy korábbi bejegyzésben írtam a rábapüspöki vízerőmű 1906-os - állítólagos - tervéről. Egy ehhez hasonló elképzelésről szól a lap augusztus 30-i számának egyik cikke (3. oldal):

Mivel Püspökmolnári a Rába mentén fekszik, ezért az itteni halászat szabályaira a rábai halfogás szabályai voltak az irányadók. A község területe - mint ún. "vízbirtok" - a Középső-Rába Halászati Társulathoz tartozott, melynek hivatalos székhelye Rumban volt. A mai bejegyzésben e társulat irataiból ismertetek néhány, a községünkre vonatkozó részletet.

Egy évszám nélküli - de biztosan 1928 előtti - kimutatásból megtudjuk, kiknek voltak és mekkora birtokai a folyóparton:

Egy 1934-es érdekeltségi kimutatás szerint pedig ez volt a helyzet:

Egy érdekes cikkre akadtam a Molnárok Lapja 1938. március 26-i számában (155. oldal): 

Megkerestem a hivatkozott - elég terjedelmes - Vasvármegye-cikket is (1938. február 26. 4. oldal), amely az "Óriási károkat okoz a Rába a malomtulajdonosoknak és a földbirtokosoknak" címet viseli. A községünkkel kapcsolatos rész így szól:

A fenti cím máris pontosításra szorul: az oklevél ugyanis a 18. századból való, amiben egy 13. századi királyi adományról szóló okiratot foglaltak bele. Azaz a régit átmásolták az új szövegébe. Részletek kicsit lejjebb; előbb lássuk az oklevél képét:

Az adományozásról szóló oklevélrészlet

A mai bejegyzésben egy 1790-ben készült térképet mutatok be. A címe (latinul) így szól: Mappa inclyti dominii Vasvár universalis exhibens situatione..., és alapvetően a Festeticsek vasvári uradalmához tartozó Kismákfa, Nagymákfa, Gersekarát, Petőmihályfa, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó és Nagymizdó térségét ábrázolja, de községünk déli - Rába-menti - határa is látható rajta.

A szenttamási és püspöki határ így nézett ki akkoriban a Rába felé: 

A molnári határ pedig így: 

Képek a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívumából

A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívuma mintegy 20.000 fényképet tartalmaz, amelyeket az 1920-as évektől gyűjtöttek. Községünkről ebben az archívumban 14 db fotó található, amelyek mindegyike fekete-fehér, és a '60-as évekből való. Mind a Rábán, vagy annak mentén készültek (így kicsit egyhangúnak tűnnek); ezekből 6-ot mutatok most be. Aki a többire is kíváncsi, megtekintheti őket itt. A képek alatt a múzeum által adott képcímet olvashatjuk, zárójelben, dőlt betűvel pedig a blogíró megjegyzéseit.

Vasúti híd a Rábán. (Éppen vonat halad át, még a régi vasúti hídon, hisz az újat csak 1964-ben adták át a forgalomnak. Lásd még itt és itt.) A felvétel készítésének dátuma: 1962. június 26.

A 17. században a Rába-folyó volt a török által elfoglalt országrész és a királyi Magyarország határa. A török további terjeszkedésének megakadályozása érdekében kiemelt fontossággal bírt a folyószakasz, mint természetes határ megerősítése. Vas vármegye közgyűlése többször is foglalkozott a kérdéssel, és határozatokat is hozott e tárgyban. Ezek közül kettő is fennmaradt, mely Molnári községet és környékét nevesíti, mint megerősítendő szakaszt. Lássuk ezeket:

1632. áprilisi Vas vármegyei közgyűlési határozat: "Mivel a Rába nevezetű folyóra mindenki nagy figyelmet fordít - lévén, hogy ettől függ a Dunán inneni részek megmaradása -, a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: Bozzay Miklós szolgabíró járásából minden egyes ház után egy-egy, a szükséges és a paraszti munkára alkalmatos szerszámokkal felszerelt nemes vagy nemtelen embert kiállítani, akik tartoznak május havának 3. napján Csörötnek possessio (birtok, falu - KG) helyszínén megjelenni, s vezetőik, azaz a szolgabíró, az alszolgabíró, az esküdtek vagy más arra rendelt személyek vezetésével a kellő helyeken gátakat és töltéseket építeni, az őrállásokat megerősíteni, valamint az egyéb szükséges munkákat elvégezni. Akik nem jelennek meg, azokat 12 forint büntetéssel kell sújtani. A munkát egyébként mindenki három napon keresztül köteles folyamatosan végezni. - Palásthy János szolgabíró járása ugyanilyen módon tartozik a munkát végezni, azzal a különbséggel, hogy az onnét állítandó munkások május havának 7. napján tartoznak Molnári possessioban megjelenni. Az egész munka felügyeletével Guary Miklóst, Hollósy Gáspárt és Bagoly Menyhértet bízta meg a vármegye közönsége."

Legutóbb a Rába-mentéről egy 1833-as térképet közöltem, de 40 évvel később is készült egy ilyen, ami jól tükrözi a bekövetkezett változásokat. Ez egy átnézeti térkép, ami Hidashollóstól Győrig ábrázolja a folyó mentét, ebből vágtam ki a községünkkel kapcsolatos részt. Lássuk:

A nemrég közölt, 18. század végén készült Rába-térkép után egy hasonlót mutatok be, ezúttal 1833-ból. Címe: "T(ekintetes) n(emes) Vass vármegyei Rába folyásnak rajzolattya". A német és magyar feliratokkal ellátott, kéziratban fennmaradt térkép tervezője Wágner Mihály. A 15 szelvényből álló mű szelvényeinek mérete: 97 x 62,5 cm, eredeti méretaránya: 1:7200.

A mai község határa sajnos két különböző szelvényen van ábrázolva, így egyben nem lehet az egészet látni. Nézzük először a Molnári környéki részt (a 9. szelvényről)!

A térképmező felső felén jól látszik az út vonala, attól délre pedig Molnári házai, a falu északnyugati részén a kastéllyal. A képmező jobb felső sarkában a templommal jelölt Szenttamás községet találjuk. A Molnáritól délre eső részt vegyük szemügyre közelebbről is:

A mai bejegyzésben egy folyószabályozási térképet mutatok be, pontosabban annak a községünk körüli részét. Ez a 18. század végén készült, de a rajzolás pontos éve és a készítő neve nem ismert. Az eredetiben fennmaradt kéziratos térkép címe latin (Mappa fluvii Arabonis ex mondato ex Consilii Locumtenentialis Regii), feliratai latin, német és magyar nyelvűek. Méretaránya 1:7200. A 6 szelvényből álló térkép a Rába Vas megyei szakaszának szabályozási térképe (az országhatártól a Kis-Rába torkolatáig). Térségünk a 4. szelvényen van ábrázolva, ennek teljes mérete: 244 x 62 cm.

A községünk környékét ábrázoló részlet egyben így néz ki:

A fehérrel jelölt egyenes vonalak a szabályozás utáni tervezett folyómedret jelölik. A jobb láthatóság érdekében a térképet 2 részletben is megnézzük. A molnári-szenttamási szakasz közelebbről így fest:

A mai bejegyzésben - miként ebben a korábbiban is - egy vízrajzi térkép egy részletét mutatom be. A teljes térképlap a Rába Molnaszecsőd és Sárvár közötti szakaszának 4 szelvényből álló, erősen hiányos vízrajzi térképe 1803-ból. Az eredetiben fennmaradt, latin és magyar nyelvű munka címe: Mappae Fluvii Arabonis, teljes mérete: 164x110 cm,  méretaránya: 1:28 800. Ennek a községünk környéki részletét mutatom be, mely nemcsak vízrajzi, de némi településtörténeti információval is bír.

A 18. század végén nemcsak az 1. katonai felmérés térképe készült el, hanem egyes folyókról is térkép készült, így pl. a Rábáról is. Ma egy 1780-as Rába-térképet mutatok be, ami a községünk történetével kapcsolatban meglepő információkat tartalmaz!

A latin nyelvű térkép a Rába Gerese (német neve Gritsch, ma Rábaszentmárton része, Burgenland, gyanafalvi járás) és Nick közti szakaszát ábrázolja. Az 1 szelvényből álló, 274 x 63,5 cm méretű kéziratos térkép másolatban maradt ránk. Feltételezett készítője Samuel Krieger.

1411-ből két olyan oklevél is fennmaradt, mely községünkkel kapcsolatos. Mindkettő ugyanazon ügyhöz tartozik: a Molnári család és Vasvár királyi város területi vitájához. Tartalmából adódóan ezek jó forrásanyagok községünk középkori névanyagához.

Az 1411. február 21-én Budán kelt (és a vasvári káptalan átiratában fennmaradt) oklevélben Garai Miklós nádor meghagyja a vasvári káptalannak, hogy Gencsi Balázs királyi kiküldöttel jelölje ki Vasvár határait Molnári felől. Az okirat leírja az ügy előzményeit, ami számunkra igazán érdekessé teszi az iratot.