Mivel a munkám során statisztikai adatokkal is dolgozom, ezért innen jött az ötlet, hogy Püspökmolnári népesedési adatait is megvizsgáljam a 2000-től eltelt időben. Így a mai bejegyzést ennek szentelem. Az adatok forrása a Központi statisztikai hivatal honlapjának (https://ksh.hu) Tájékoztatási adatbázisa.

Lássuk először a falu lélekszámának (pontosabban: az állandó népességnek*) a változását, azzal együtt pedig a nemek szerinti megoszlást éves bontásban 2000 óta. (Az ábrák rájuk kattintva nagyíthatók, majd ismételt kattintással visszaállnak eredeti méretükre.)

pm_allando_nepesseg_2000_2020.jpg

* Az állandó népesség az állandó lakcímmel rendelkezőket jelöli. (Ezzel szemben a lakónépesség tartalmazza az ideiglenes lakcímmel rendelkezőket is.)

Jól látszik, hogy ebben a két évtizedben az ezredforduló után volt a csúcson a lélekszám, majd csökkenésnek indult, a mélypontot 2014-ben érte el. Azóta lassú növekedés indult meg.

A népességszámot elsődlegesen az (élve)születések és a halálozások befolyásolják:

Szerző: kugi  2021.09.20. 07:30 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspökmolnári

1945 őszén - a harcokat és a katonák egy részének hazatérését követően - a járási főszolgabíró (vagy ahogy akkor hívni kezdték: főjegyző) felmérette a járás településeinek népességét. A felhívásnak megfelelően Rábamolnári körjegyzője, Sely Gyula is beterjesztette a kért adatokat. Lássuk ezt mi is!

Kezdjük Püspöktamási községgel:

1945_pt.jpg

Rábamolnári adatai pedig ezek: 

Szerző: kugi  2020.09.28. 07:30 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság közigazgatás népszámlálás püspöktamási rábamolnári

Az 1949-es népszámlálás után lássuk, hányan és hogyan éltek községünkben 1960-ban!

A főbb népesedési adatok így alakultak:

1960_1.jpg

A falu területe ekkor 2666 katasztrális hold volt, másképpen 1534 hektár. 1 km2-re átlagban 84 fő esett. Külterületi lakott helyeken (pl. vasútállomás, puszta, vasúti őrházak) 67-en laktak, ami a népesség 5,2%-át jelentette.

A faluban ekkor 317 házas nő élt, akiknek 760 gyereke volt. 100 házas nőre 240 gyerek jutott, vagyis egy házas nőre átlagosan 2,4 gyerek. A családok száma 342 volt, "családtöredékek" (mai szóval: a csonka családok) száma 40 volt.

Szerző: kugi  2016.07.18. 08:26 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspökmolnári

A mintegy 8 hónappal ezelőtt közzétett 1941-es adatok után lássuk, hányan laktak a frissen létrejött Püspökmolnáriban 1949-ben!

A főbb népesedési adatok így néztek ki:

1949a.jpg

Ami meglepő lehet, hogy - a világháborús veszteség ellenére is - nőtt a falu lakóinak lélekszáma.

A nemek megoszlása és a népsűrűség a következőképpen alakult:

Szerző: kugi  2016.06.20. 09:02 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspökmolnári

A mai bejegyzésben néhány újságcikket mutatok be 1929 márciusából a Vasvári Ujságból (VU; a korban rövid u-val írták a nevét). Az első a március 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg:

vu_19290303_3o.jpg

A témáról egyelőre részleteket nem tudok.

Az 1929-es év nagy helyi eseménye a közigazgatásban zajlott. Ebben a régi bejegyzésben már ismertettem Püspöktamási létrejöttének körülményeit, ebben a posztban pedig arról írtam, hogy Rábapüspöki hogyan küzdött az egyesítés ellen. Hiába, a falut ugyanis összevonták Rábaszenttamással. Az új településnek pedig választott tisztségviselőkre volt szüksége, ezért kiírták a községi választásokat (VU 1929.03.10. 3. oldal):

Szerző: kugi  2016.03.16. 08:29 Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság közigazgatás névsor népszámlálás újságcikk püspöktamási rábamolnári rábapüspöki rábaszenttamás

A bő fél éve közzétett 1930-as adatok után lássuk Püspöktamási és Rábamolnári vonatkozásában az 1941-es népszámlálás főbb mutatóit!

A két falu lélekszáma ekkor így alakult:

1941_1.jpg

A két falu együttes lélekszáma 1249 volt!

A vallási megoszlás a következő volt:

Szerző: kugi  2015.10.02. 07:40 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöktamási rábamolnári

A mintegy 5 hónapja közzétett 1920-as népszámlálási adatok után lássuk, hányan éltek 1930-ban községünkben! (Akkor 2 falu, Püspöktamási és Rábamolnári volt itt.)

Először nézzük az alapvető terület- és népesség-adatokat:

1930_1.jpg

10 év alatt gyakorlatilag nem történt változás ezekben a mutatókban.

Nézzük a családi állapot szerinti megoszlást:

Szerző: kugi  2015.03.02. 09:03 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöktamási rábamolnári

Az 1910-es népszámlálás mintegy fél éve közzétett helyi adatai után nézzük meg, hányan éltek 1920-ban a korabeli Rábamolnáriban, Rábapüspökiben és Rábaszenttamáson!

Először nézzünk pár összefoglaló adatot:

1920_1.jpg

Jól látszik, hogy a falu területe és népessége egyaránt nőtt az 1910-es adatokhoz képest!

A családi állapot megoszlása az alábbiak szerint alakult:

Szerző: kugi  2014.09.24. 09:28 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás rábamolnári rábapüspöki rábaszenttamás

Az 1900-as népszámlálás mintegy fél éve közzétett helyi adatai után nézzük meg, hányan éltek 1910-ben a korabeli községekben, melyeket akkor már - az 1907-es névrendezés után - Rábamolnárinak, Rábapüspökinek és Rábaszenttamásnak hívtak!

Először nézzünk pár összefoglaló adatot:

1910_fő.JPG

Összevetve a 10 évvel korábbi adatokkal, azt láthatjuk, hogy Püspöki lélekszáma kicsit nőtt, a másik 2 falué viszont csökkent (főleg Molnárié - de az okát egyelőre nem tudom), ezért az összesített lélekszám is csökkent.

A családi állapot megoszlása az alábbiak szerint alakult:

Szerző: kugi  2014.08.18. 11:04 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás rábamolnári rábapüspöki rábaszenttamás

Az 1890-es népszámlálás közel egy éve közzétett helyi adatai után a mai bejegyzésben nézzük meg, hogy hányan éltek a korabeli Molnáriban, Püspökiben és Szenttamáson 1900-ban!

Először nézzünk pár összefoglaló adatot:

1900.JPG

Területre Püspöki volt a legnagyobb (köszönhetően a beolvadt Szentiván területének), lélekszámra pedig Molnári. Mindhárom faluban enyhe férfitöbblet volt. Az előző népszámlálás óta Püspöki népessége jelentősen nőtt, Szenttamásé kismértékben csökkent, az összesített érték pedig 62 fővel nőtt. Azt hiszem, örülnénk, ha ma ekkora lenne a falu lélekszáma!...

Ezután nézzük a családi állapot szerinti megoszlást:

Szerző: kugi  2014.02.12. 08:00 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Az 1880-as népszámlálás után a következő cenzust 1890-ben tartották. A felvett adatokból ismertetem a Püspökire, Molnárira és Szenttamásra vonatkozó számokat. Elsőként nézzük a házak és a lélekszám összefoglaló adatait:

Község neve Lakóházak száma  Lakások száma Népesség
férfi összesen
Molnári 75 122 314 324 638
Püspöki 57 83 206 202 408
Szent-Tamás 30 39 114 121 235
Összesen 162 244 634 647 1281

Jól látszik, hogy egyes házak több család lakásául szolgáltak. Míg a két szélső községben átlagosan mintegy 5 ember élt egy lakásban, addig Szenttamáson már hatan! A népesség lélekszáma pedig a 3 faluban 10 év alatt mintegy 120 fővel emelkedett.

A cenzus a népesség részletes életkori adatait is tartalmazza. Nézzük először a férfiak életkor szerinti megoszlását:

Szerző: kugi  2013.02.27. 08:29 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Az 1869-es népszámlálás után a soron következő cenzusra 1880-ban került sor (más források szerint 1881-ben). Ebből kevesebb adat áll rendelkezésre, mint az előző népszámlálásból. Püspöki, Molnári és Szenttamás adatai az alábbiak:

Község neve Házak száma Lélekszám Etnikai összetétel
Magyar Német Egyéb
Molnári 71 598 555 13 2
Püspöki 52 365 344 2 0
Szent-Tamás 30 200 184 0 0
Összesen 153 1163 1083 15 2

 

Az előző népszámlálás adataival összevetve láthatjuk, hogy a házak száma mindhárom községben nőtt, összesítve pedig 20-szal lett több 11 év alatt! A népesség száma is mindenütt nőtt, az összlélekszám pedig most először meghaladta az ezret. A lakosság 93 %-a magyarnak vallotta magát, mindössze 15 németet és 2 egyéb nemzetiségűt találtak az összeírók.

A vallási megoszlás az alábbiak szerint alakult:

Szerző: kugi  2013.02.20. 08:27 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Az alábbiakban az egykor önálló Püspöki, Molnári és Szenttamás községek statisztikai adatait mutatom be Fényes Elek két munkája alapján. Fényes Elek (1807-1876) statisztikai és földrajzi író, akit a hazai közgazdasági statisztika megteremtőjének szoktak tartani.

Az első idézett mű az 1836-40 között Pesten 6 kötetben megjelent "Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben" címet viseli. Gyakorlatilag ez a reformkori Magyar Királyság gyorsfényképe. Benne az ország lakott helyeiről található egy rövid leírás a legfontosabb adatokkal, mint pl. a település megyéje, jogállása, a népesség száma és vallási összetétele. Községünk jogelődjei mindig községi jogállásúak voltak, ezen kívül a munka az alábbi adatokat tartalmazza (a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatba rendeztem):

Település neve

Összlakosság

Római katolikus

Evangélikus

MOLNÁRI

262

211

51

PÜSPÖKI

222

148

74

SZENT TAMÁS

123

83

40

 

Fényes Elek másik fontos munkája az 1851-ben, már a Bach-korszakban megjelent, 4 kötetes, "Magyarország geographiai szótára" című munka. Ebben rövid szöveges leírás található a lakott helyekről. A 3 itteni községről ezt írja:

Szerző: kugi  2013.02.11. 07:51 Szólj hozzá!

Címkék: közigazgatás népszámlálás püspöki szenttamás molnári

1598-ban a királyi Magyarországon új adóalapot vezettek be, a házat, mely az addigi portát váltotta fel. (Egy portának 16 ház felelt meg.) Az országgyűlés minden lakott ház után 1 ½ Ft-ot szavazott meg adóként, melyből 1 Ft-ot a ház lakói, 50 dénárt pedig a földesurak fizettek meg.

Az 1598. évi IV. törvénycikk elrendelte a házak összeírását, mely térségünkben az alábbi eredményt hozta:

Helység neve

Helység korabeli neve

Helység jogállása

Birtokos neve

Összeírt házak száma

Molnári

Molnary

község

Keserü István

7

Geiger György

6

Horváth Ferenc

6

Kisebb birtokosok

4

Összesen:

23

Püspöki

Pyspeky

község

Esztergomi érsek

26

Szenttamás

Zent Tamas

község

Gosztonyi Pál

1

Szerző: kugi  2012.07.04. 09:19 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Az 1857-es népszámlálás után a teljes népességre kiterjedő lajstromra 12 évvel később, 1869-ben került sor. Itt még részletesebb adatfelvételre került sor, mint korábban. Ebből ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

63

117

462

233

229

Püspöki

44

57

287

134

153

Szent Tamás*

26

46

176

87

89

Összesen

133

220

925

454

471

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.25. 07:58 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Az 1830-as népösszeírás után a következő – immár a teljes népességre kiterjedő – népszámlálásra 27 évvel később, 1857-ben került sor. Itt lényegesen több adatot vettek fel, mint az előzőekben. Ebből ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

54

74

303

145

158

Püspöki

43

45

240

124

116

Szent Tamás*

26

27

135

72

63

Összesen

123

146

678

341

337

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.18. 09:36 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

A II. József-féle népszámlálás, az 1804. évi és az 1819. évi népösszeírás után most nézzük meg a soron következő, 1830-as népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek az előző két összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

28

102

344

185

159

Püspöki

41

55

240

121

119

Szent Tamás*

5

36

89

38

51

Összesen

74

193

673

336

329

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.07. 11:23 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

A II. József-féle népszámlálás és az 1804. évi népösszeírás után most nézzük meg az 1819-es népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek a másfél évvel korábbi összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

28

102

328

178

150

Püspöki

41

55

346

117

229

Szent Tamás*

5

36

91

41

50

Összesen

74

193

765

336

429

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.05.16. 14:23 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a II. József-féle népszámlálást. Most a következő lajstromból, az 1804. évi népösszeírásból ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Mivel az összeírás csak az adózó népességre terjedt ki – nemesekre, papokra és azok házaira nem –, így nem tekinthetjük teljes értékű népszámlálásnak, azaz az összlakosságról nem ad pontos képet.

Elsőként nézzük az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

33

64

277

142

135

Püspöki

41

45

187

102

85

Szent Tamás*

5

24

71

31

40

Összesen

79

133

535

275

260

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.05.07. 11:26 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

II. József (1780-1790) volt az első királyunk, aki a teljes lakónépességre vonatkozó népszámlálást elrendelte. Az összeírásra 1784-1787 között került sor. Ennek megfelelően a korabeli Molnári, Püspöki és Szenttamás lakosságát is lajstromba vették. Az alábbiakban ezeket az adatokat mutatom be.

Helység

Birtokos

Ház

Család

Jogi népesség

Távollevők

Idegen

Tényleges népesség

száma

Molnári

Sallér-család és mások

54

64

284

1

2

285

Püspöki

Szombathelyi püspökség

40

53

258

258

Szenttamás

Babos-örökösök és mások

24

29

125

125

 

A jogi népesség az adott településen élők számát jelentette, amit a népszámláláskor a távollevők és az idegenek száma módosított. A két idegen lehetett a molnári kastélyban dolgozó, máshonnan ide szegődött alkalmazott, mint pl. a kertész.

Szerző: kugi  2012.04.18. 14:44 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári sallérok

süti beállítások módosítása