A II. József-féle népszámlálás, az 1804. évi és az 1819. évi népösszeírás után most nézzük meg a soron következő, 1830-as népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek az előző két összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.
Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:
Település |
Házak |
Családok |
Nem nemes népesség |
A népességből |
|
száma |
Férfi |
Nő |
|||
Molnári |
28 |
102 |
344 |
185 |
159 |
Püspöki |
41 |
55 |
240 |
121 |
119 |
Szent Tamás* |
5 |
36 |
89 |
38 |
51 |
Összesen |
74 |
193 |
673 |
336 |
329 |
* Korabeli helyesírás szerint
A házak és a családok száma 11 év alatt változatlan maradt, csak a lélekszám változott egy kissé. Ugyanakkor a Püspökinél talált adat igazolja az 1819-es összeírás alkalmával megfogalmazott gyanúnkat, hogy akkor ott valami elírás történt. Ez a 240-es adat reális szám – összevetve a másik két falu lakosságával és az 1804 óta eltelt 26 év változásaival.
Nézzük a férfiak életkor szerinti megoszlását:
Település |
A férfiak közül |
||
0-17 éves |
18-40 éves |
40 feletti |
|
Molnári |
79 |
84 |
22 |
Püspöki |
44 |
49 |
28 |
Szent Tamás |
10 |
18 |
10 |
Összesen |
133 |
146 |
60 |
Az életkori adatokban – csakúgy mint a nemek szerinti változásban – nem látunk jelentős változást a 11 évvel korábbi adatokhoz képest.
Végezetül nézzük a férfiak – a családfők – foglalkozás szerinti megoszlását:
Település |
Tisztviselő |
Polgár |
Szolga |
Paraszt |
Zsellér |
A családok fiai |
Molnári |
3 |
9 |
34 |
25 |
38 |
76 |
Püspöki |
1 |
4 |
1 |
33 |
30 |
52 |
Szent Tamás |
– |
5 |
13 |
1 |
6 |
13 |
Összesen |
4 |
18 |
48 |
59 |
74 |
141 |
A foglalkozás szerinti megoszlásban sem találunk jelentős változást, hiszen 11 év – a feudalizmus megmerevedett struktúrái közepette – kevés ahhoz, hogy érdemi változás történjen. A tisztviselők, polgárok és szolgák száma pontosan megegyezik az 1819-es adatokkal, csak Molnáriban van eggyel kevesebb paraszt, Szenttamáson pedig eggyel kevesebb zsellér. Csupán a „családok fiai” kategóriában van szerény (10 fős) növekedés.
Forrás: Kovács Tibor: Vas megye népessége a XIX. században. 1804-1870. Szombathely, 1970.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!