A II. József-féle népszámlálás, az 1804. évi és az 1819. évi népösszeírás után most nézzük meg a soron következő, 1830-as népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek az előző két összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

* Korabeli helyesírás szerint

A házak és a családok száma 11 év alatt változatlan maradt, csak a lélekszám változott egy kissé. Ugyanakkor a Püspökinél talált adat igazolja az 1819-es összeírás alkalmával megfogalmazott gyanúnkat, hogy akkor ott valami elírás történt. Ez a 240-es adat reális szám – összevetve a másik két falu lakosságával és az 1804 óta eltelt 26 év változásaival.

Nézzük a férfiak életkor szerinti megoszlását:

Az életkori adatokban – csakúgy mint a nemek szerinti változásban – nem látunk jelentős változást a 11 évvel korábbi adatokhoz képest.

Végezetül nézzük a férfiak – a családfők – foglalkozás szerinti megoszlását:

A foglalkozás szerinti megoszlásban sem találunk jelentős változást, hiszen 11 év – a feudalizmus megmerevedett struktúrái közepette – kevés ahhoz, hogy érdemi változás történjen. A tisztviselők, polgárok és szolgák száma pontosan megegyezik az 1819-es adatokkal, csak Molnáriban van eggyel kevesebb paraszt, Szenttamáson pedig eggyel kevesebb zsellér. Csupán a „családok fiai” kategóriában van szerény (10 fős) növekedés.

Forrás: Kovács Tibor: Vas megye népessége a XIX. században. 1804-1870. Szombathely, 1970.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!