II. József (1780-1790) volt az első királyunk, aki a teljes lakónépességre vonatkozó népszámlálást elrendelte. Az összeírásra 1784-1787 között került sor. Ennek megfelelően a korabeli Molnári, Püspöki és Szenttamás lakosságát is lajstromba vették. Az alábbiakban ezeket az adatokat mutatom be.

A jogi népesség az adott településen élők számát jelentette, amit a népszámláláskor a távollevők és az idegenek száma módosított. A két idegen lehetett a molnári kastélyban dolgozó, máshonnan ide szegődött alkalmazott, mint pl. a kertész.

Nemek szerinti megoszlás, a férfiaknál házasok és nőtlenek aránya:

A férfiak foglalkozás szerinti megoszlását is összeírták, ami akkor az alábbiak szerint alakult:

A felmérésben pap és tisztviselő kategória is volt, ám mivel a három falu egyikében sem volt ilyen, így a könnyebb megjelenítés érdekében ezt nem ábrázoltam.

Zsellér: jobbágytelekkel nem rendelkező agrárnépesség. Lehet házas vagy házatlan zsellér; előbbi lakóházzal és kerttel rendelkezik, utóbbi teljesen az uraság birtokán él.

Polgár: jellemzően a kereskedőket és az iparosokat szokták itt feltüntetni, esetünkben lehet molnár, hentes vagy szatócs.

Egyéb: értelmiségi (pl. tanító), urasági alkalmazott (szobalány, kertész, lakáj, hajdú, íródeák, házitanító stb.), de akár kereskedő vagy iparos is lehet, ha ide sorolta magát.

Forrás: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk.: Danyi Dezső, Dávid Zoltán. KSH Könyvtára. Budapest, 1960. 228-237. o.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!