Korábban már bemutattam a községünkben egykor működött egyesületeket (ezeket a jelen bejegyzés végére belinkelem); most olyan egyletekről lesz szó, amelynek nem községünkben volt a székhelye, de idevalósi tagjai is voltak. Lássuk őket!
Az első ilyen szervezet az 1857-ben - tehát még a Bach-korszakban! - létrejött Szombathelyi Gizella-egylet volt. Célja egy "gyermekmentő gyámda" (!) alapítása, ahol a Vas megyei születésű árva gyermekek gondját viselik és őket a társadalom hasznos tagjává nevelik. A szervezet az ebben az évben Magyarországra látogatott uralkodópár 1856-ban született gyermekének, Gizella főhercegnőnek a nevét vette fel. Alapító tagjai között találjuk "Festetics Györgyné grófné, Erdődy Jenke (!) grófnőt", akit az egylet egyik védnökének is megválasztottak. (Ő a molnári temetőben - a tavaly felújított sírban - nyugvó Erdődy Eugénia grófnővel azonos. Mivel az "Eugen" név magyar megfelelője a Jenő - ezt A kőszívű ember fiaiból is ismerhetjük -, ennek mintájára "magyarították" az Eugéniát Jenkének...)
Az egyletnek tagja volt még "Busics Pál papnöveldei aligazgató" is, aki ekkor már nem volt községünk lakója, de benne az 1832-ben újjáalapított szenttamási plébánia első plébánosát tisztelhetjük (1832-1853 között élt Szenttamáson).
Időrendben a második ilyen egylet az 1873. december 15-én megalakult Rábahídvégi Vegyes Ipartársulat volt. Az egylet céljául a társulati tagok közös iparérdekeinek előmozdítását tűzték ki: a tagok és hozzátartozóik megóvása az ínségtől, a tagok és házastársaik temetésének finanszírozása, az elaggott vagy munkaképtelen tagjaik és azok özvegyének támogatása, az iparágon belüli súrlódások megszüntetése, őrködés az iparági szabályok betartása felett, a tagok értékesítésének előnyben részesítése és általában az ipar fejlődésének előmozdítása. Az alakulásról felvett jegyzőkönyv is kimondta, hogy az egyletnek - Hídvég mellett - Molnári, Szenttamás és Püspöki iparosai is a tagjai lesznek:
Ekkoriban tényleg sok iparos élt községünk területén: 3 évvel később, 1876-ban pl. 22 fő, de ez sajnos neveket nem tartalmaz. Az 1869-es összeírás pedig - mivel nem teljes körű összeírás volt - csak néhány nevet tartalmaz. Sokkal több iparos és kereskedő nevét ismerjük 1885-ből, és egy részük már 12 évvel korábban is Püspökmolnári területén űzhette az ipart. Az 1873-as ipartársulati alakuló jegyzőkönyv aláírói - lakóhely megjelölése nélkül - az alábbi személyek voltak:
Az 1869-es névsorban szereplők közül az egylet tagja - sőt, pénztárnoka - volt Patonay Sándor molnári molnár, az 1885-ös iparoslajstrom szereplői közül pedig Károly József püspöki cipész (választmányi tag), Babós Imre molnári ács, Jánosy Antal molnári asztalos (építő), Eberhardt Lajos szenttamási és Hofwimmer Antal molnári szabók, Bandy Ignác molnári és Schwarcz Salamon püspöki szatócsok (kiskereskedők), Koltay Sándor püspöki, Rodler József, Babos Károly és Polgár József szenttamási takácsok az aláírók - vagyis a Rábahídvégi Vegyes Ipartársulat alapítói - között voltak. (Az esetleges többi molnári, püspöki és szenttamási iparos kilétét egyelőre nem tudom beazonosítani. Hogy Schwarz József egyleti jegyző és Schwarcz Salamon püspöki szatócs között volt-e valamilyen rokoni kapcsolat, azt nem tudom.)
A következő, bizonyítottan a mai Püspökmolnári területén élt személyt a soraiban tudó egyesület megalapításához az 1930-as évekig kell ugranunk. A Vas Megyei Vendéglősök, Fogadósok és Korcsmárosok Szövetsége 1931. július 22-én alakult meg Szombathelyen a Sabaria-szálloda nagytermében. Célja a vármegye italengedéllyel bíró italmérőinek tömörítése, gazdasági, szakmai és társadalmi érdekeik támogatása, és az, hogy sérelmeik és panaszaik ezen egylet útján az illetékes fórumok elé terjeszthetők legyenek.
Az egylet alapító tagjai között találjuk: Vadalma József vendéglőst Rábapüspökiből, Schamberger (!) József vendéglőst Rábamolnáriból és Varju Lajos vendéglőst Tamás (!) községből. (Utóbbi nyilvánvalóan Szenttamást jelenti, a Schamberger név pedig a Semperger nevet takarja.)
Szombathelyen a Szily János utca 4. alatt székelt a Vasmegyei Molnárszövetség. Célja a Vas megyei molnárok összefogása, közös érdektudatuk felkeltése, a tagok erkölcsi és anyagi érdekeinek megvédése és előmozdítása, a malomipar érdekeinek szolgálata, a malomipari újítások hozzáférhetővé tétele, a tagoknak tanácsadás, útmutatás adása, megállapodások megkötése a termelés eszközeinek és a gabona tisztításának érdekében, szaktanulmányok terjesztése, malomipari anyagok közvetítése.
Az 1920-as években mintegy 200 fős taglétszámmal működő egyesület 15 tagú választmányába bekerült Marton István molnár Rábapüspökiből. (A feleségével közös arcképét lásd itt.)
Az idők során számos (mező)gazdasági egyesület is működött Vas megyében. A Vasvármegyei Állattenyésztő Egyesület az 1940-es alapszabálya szerint az állattenyésztés színvonalának és jövedelmezőségének emelését, a tenyészállat-kiválasztás és -nevelés, a takarmányozás, a hizlalás, az értékesítés megszervezését és irányítását, a tenyészállatok, a takarmány és egyebek központi beszerzését tűzte ki céljául. Tagjait több kategóriába sorolták be. Az "Uradalmiak és Népies tenyészetek" kategóriában a kisgazdák között 92 tag volt, köztük Rábamolnári kisgazdáit képviselte: Varga István A. birtokos Rábamolnári. (A.=alsó; megkülönböztető név.)
1935. október 19-én alakult meg Szombathelyen a Hadviselt Magyar Vasutasok Országos Szövetsége Szombathelyi Főcsoportja. Célja a háborúban elesett vasutasoknak emlékművek állítása, ezek és a már meglévő emlékművek gondozása, a bajtársi érzés ápolása, az egyéni sérelmek, bajok orvoslása. 1935-ben az egyesület tagjai között ott volt Varga Sándor előmunkás Püspöktamásiból. Ki volt ő, tudja valaki?
Elképzelhető, hogy más vármegyei (vagy járási) egyletben is voltak tagok a mai Püspökmolnári területéről (Tormássy Károly tanítóról például tudjuk, hogy szervezett egy járási egyesületet), de vagy nem vezettek a lakóhelyet is tartalmazó tagnyilvántartást, vagy ilyen nem maradt fenn, vagy legalábbis nem került be a Vas Megyei Levéltárba. Amennyiben találok még ide tartozó információt, úgy a bejegyzést frissíteni fogom.
Forrás: MNL Vas Megyei Levéltár IV. 440. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye
Egyesületek Püspökmolnári területéről:
A szenttamási dalárda és a járás egyletei
A Rábamolnári Polgári Lövészegyesület
A Püspöktamási KALOT-szervezet
A Rábaszenttamási Levente Egyesület
Kedves Olvasók! Mivel az elmúlt pár hónapban kevés időm volt kutatni, a korábban összegyűjtött anyagaim pedig egyre fogynak, ezért a blogbejegyzések száma a jövőben sajnos ritkulni fog... Ezen az segíthetne, ha kaphatnék Önöktől/Tőletek a blogon való közlésre régi családi fotókat, iratokat, történeteket. Kérem, járuljanak/járuljatok hozzá ily módon a bejegyzések számának növeléséhez, ezáltal pedig Püspökmolnári - és az itt élők - múltjának feltárásához! Előre is köszönöm!
E-mail címem: kugiblogja@gmail.com
>>> Az előző poszt: Ötven éve történt 133. <<<
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
