A kiegyezés után általános gazdasági fellendülés következett be, ami hamarosan vidéken is éreztette hatását. A földművesek is egyre több anyagi javakra tettek szert, aminek a védelméről gondoskodni akartak. Így egyrészt biztosító egyesületek, másrészt tűzoltó egyletek alakultak. A mai bejegyzésben a helyi önkéntes tűzoltó egyesület megalakulásának körülményeiről írok a korabeli megyei újság cikkei alapján.
Elsőként Molnári község ismerte fel a tűz elleni védekezés lehetőségét, ill. tudott ehhez anyagi fedezetet biztosítani. Ezt igazolja a vármegye köztörvényhatósági bizottságának 1888. február 6-án de. 10.00-kor kezdődő közgyűlési napirendjének 34. napirendi pontja (Vasmegyei Lapok február 2. 2. oldal):
A Vasmegyei Lapok (VL) híradása szerint a június 5-én Geregyében tomboló tűznél a megyebizottsági jóváhagyással vásárolt fecskendő jó szolgálatot tett.
A szomszédos Zsennyében ekkor már működött tűzoltó-egyesület, így bizonyára eleink is látták, hogy egy felkészült önkéntes tűzoltó hatékonyabban tud megküzdeni a "vörös kakassal", mint egy lelkes amatőr. Ezért összefogott Molnári, Szenttamás és Püspöki lakossága, és önkéntes tűzoltó egyletet alapítottak (ahogy Rum és Hídvég lakói is). Erről a Vasmegyei Lapok 1888. augusztus 2-i száma tudósít:
Tehát a helyi tűzoltó egylet 1888 júliusában alakult meg. (Pontos dátumnak és az alapító tagok számának, személyének egyelőre nem akadtam a nyomára. A mai egyesület 1889-et tekinti az alapítás évének, az egyesület volt elnöke, néhai Szanyi Antal cikke a Hírözön V. évfolyamának 1. számában 1889. november 2-ről ír, mint alapítási dátumról. De ez talán az alapszabály hatósági jóváhagyásának dátuma lehet.)
Bezerédj Adorján zsennyei birtokos volt, aki Rum-Haraszton téglagyárat és gőzmalmot épített. Szabó József molnári apát és szenttamási plébános volt, életútját itt ismertettem, sírját pedig itt mutattam be. Festetics Tasziló pedig Festetics György elsőszülött fia volt.
A megyei újság 1889. február 7-i számának 2. oldalán megjelent alispáni beszámoló ugyan azt sugallja, hogy csak 1888 4. negyedévében alakult meg a szervezet, de ez lehet pontatlan fogalmazás is. (Érdekes, hogy a rumi és a hídvégi szervezetet nem említi a beszámoló.)
A megalakult szervezet aztán lépéseket tett az anyagi alapok biztosítására (VL 1889. 02. 17. 3. o.):
A hírek szerint (VL 1889. 02.28. 3. o.) a mulatság eredményesen zajlott:
De az egylet nem csak vigadt, hanem gyakorlatozott is (VL 1889. 09. 26. 3. o.):
Ám az időjárás közbeszólt (VL 1889. 10. 03. 3. o.):
Hogy az október 6-ra tervezett gyakorlat megvalósult-e, azt nem tudom. Az újságban nem találtam róla beszámolót.
Ugyanakkor Püspöki sem akart lemaradni fecskendő dolgában Molnári mögött, ugyanis a VL október 31-i számának 2. oldalán közölt megyei törvényhatósági bizottsági napirend 39. pontja így szólt:
"39. A vasvári járás főszolgabírája Püspöki község képviselőtestületének a tűzi fecskendő beszerzésére vonatkozó határozatát beterjeszti."
Ezzel a szervezet - immár két fecskendővel, és stabil anyagi alapokkal - folytathatta tovább a működést a község lakosságának érdekében.
Szívesen fogadok képeket régi püspökmolnári tűzoltókról, ill. dokumentumot az egyesület korábbi működéséről! Akinek van a birtokában ilyen, kérem, értesítsen!
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!