A hazai civil szféra két fénykora az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka (lásd erről ezt vagy ezt a bejegyzést), ill. a két háború közti korszak (lásd pl. itt és itt). Ez utóbbi időszakban alakult meg egy szervezet, melynek rövid történetét ezúton ismertetem. Ez volt a Rábamolnári Polgári Lövészegyesület.

Az ilyen típusú szervezetek a hazafias nevelést, a férfiak katonai célú kiképzésének elvégzését tűzte zászlajára (amit a trianoni békeszerződés tiltott). Rábamolnáriban 1930. április 16-án gyűlt össze 50 fő (püspöktamásiak is), hogy a szervezetet megalapítsa. A résztvevők névsora: 

A tagok az alábbi vezetőséget választották meg:

fm.: földműves

A szervezet - a fennmaradt iratok tanúsága szerint - 5 év múlva megújult. Az 1935. nov. 22-re összehívott közgyűlésen azonban már csak 25-en vettek részt. Elnöknek újra Sely Gyulát, ügyvezető elnöknek Balikó Mihályt választották, a 2 alelnök Polgár István és Kiss Antal községbírók lettek. (A többi tisztségviselőtől és a tagok részletes felsorolásától - Sely Gyula nehezen olvasható kézírása miatt - eltekintek.)

1940. január 24-én rendkívüli közgyűlésen újabb tisztújításra került sor. Ezen mindössze 14-en voltak jelen:

A gyűlés résztvevői az alábbi vezetőséget választották meg:

Hogy a szervezet milyen érdemi munkát végzett, milyen forrásból és hogyan gazdálkodott, arra nézve nem maradtak fenn iratok. A lövészegyletek feloszlatására a II. világháborút követően került sor.

Frissítés - 2018. július 5.:

A Vas Megyei Levéltárban az egyesületi alapszabályok között megtalálható a lövészegylet alapszabálya is (a fent közölt dokumentumokkal együtt). Ebből az alábbiakban mutatok be két oldalt, mely a jelvényről, ruházatról, rangjelzésekről rendelkezik:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!