Matrózok: Szalay Ambrus, Németh István, Varga Lajos

Az I. világháborúra - a magyar részvétel vonatkozásában - alapvetően szárazföldön vívott harcként tekintünk, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia tengeri hatalom is volt, hadiflottával rendelkezett, és ez a haderő részt vett a Adrián megvívott tengeri ütközetekben. A hadihajókon pedig számos magyar fiatalember teljesített szolgálatot. Közülük Püspökmolnári elődközségeihez 3 személy kötődik; ma az ő életrajzukat ismertetem a Vasi K.u.K Matrózok Alapítvány (https://vasikukmatrozok.com) Haditengerész adatbázisából. 

Szalay Ambrus

1893-ban született Püspökiben (ma Püspökmolnári része). Vallása római katolikus. Édesapja Szalay György földműves, édesanyja Németh Anna. 1914-ben vonult be Polába a császári és királyi haditengerészethez. 1918-ban 1. osztályú matrózként az SMTb 56-os torpedónaszádon szolgált. 1923-ban Rumban feleségül vette Bősze Annát, ahol földművesként, majd később a TSZ-ben gyalogmunkásként dolgozott. 1961-ben hunyt el.

A katonai adatok 1918-as betegkartonjáról ismertek. Az életrajz forrása itt.

Matrózruhás műtermi fotója balra látható (saját családi tulajdon). Sajnos a készítés éve nem ismert.

Szalay Ambrus fenti életrajzát nagy büszkeséggel osztom meg, mivel az egyik dédapám volt, aki Püspökiből nősült Rumba. Végre katonai adatok is vannak róla.

Egyik lányát, az 1926-ban született Máriát, Ambrus testvére, Anna és az ő férje, Piri János fogadta örökbe, aki tehát visszakerült Rumból Püspökibe. A nagymamám, Piri (született Szalai) Mária több fotón is látható volt már a blogon. Pl. ebben a posztban egy családi képen, a helyi KALOT- és KALÁSZ-szervezetről írt bejegyzésben, az 1942-es katekizmus-verseny fotóján, ezen az iskolai csoportképen. Ebben a posztban pedig a nagyanyám 2 fotón is feltűnik, a legelső képen pedig a nevelőanyja, Piri Jánosné szül. Szalai Anna is szerepel.

A mai bejegyzésben egy 99 évvel ezelőtti hivatalos iratot ismertetek, amely az akkor szervezett rumi állatorvosi körről szól. A dokumentum Vasvármegye Hivatalos Lapjában jelent meg 1925. december 24-én.

Lássuk!

A mai bejegyzésben a Vasvármegye című lap 1924. novemberi számaiból ismertetem a községünkkel kapcsolatos újságcikkeket. Mindössze kettő ilyet találtam. (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 szeptember-októberi híreket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Az első cikk egy, az első világháborúhoz tartozó közigazgatási hír (Vasvármegye 1924.11.04. 5. oldal):

Valószínűleg inkább Borsos lehetett a vezetékneve helyesen. Ki tud valamit róla?

A november 30-ai Vasvármegye 5. oldalán pedig ezt olvashatjuk:

A mai bejegyzésben 3 olyan újságcikket ismertetek 1924 júliusából a Vasvármegye című lapból, amelyben (valamelyik) községünk neve szerepelt.  (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 júniusi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként Rábamolnári nevével találkozhatunk a lap 1924. július 2-ai számának 4. oldalán:

Az 1924 áprilisában leégett rábapüspöki Marton-malom újjáépítéséhez kötődik a következő újsághír (Vasvármegye 1924.07.05. 4. oldal):

A mai bejegyzésben először egy száz évvel ezelőtt megjelent újsághírt mutatok be a Sopronvármegye című lap 1924. június 15-ei számának 5. oldaláról. De ugyanez a szöveg jelent meg a Vasvármegye június 24-ei számának 4. oldalán is. (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 májusi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Lássuk!

A mai bejegyzésben olyan újságcikkeket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1924. májusában jelentek meg a Vasvármegye című újságban. (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 áprilisi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként lássunk egy hirdetést a május 3-ai lapszám 5. oldaláról:

Lehet, hogy az uradalom gyér érdeklődéssel számolt, ugyanis ezt a hirdetést május 4-én és 5-én a lap 6. oldalán, 7-én az 5. oldalon, végül 8-án a 6. oldalon újra megjelentették.

Jöjjön egy másik hirdetés, ezúttal Rábapüspökiből (Vasvármegye 1924.05.13. 6. oldal):

A mai bejegyzésben olyan újságcikkeket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1924. áprilisában jelentek meg a Vasvármegye című újságban. (A "száz éve történt" sorozat előző, 1924 januári újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

Először egy hirdetést találtam a Vasvármegye 1924. április 18-i számában (6. oldalon):

Ugyanez a hirdetés megjelent az április 20-ai lapszám 17. oldalán is.

Egy hosszabb tudósítás volt olvasható az április 29-i Vasvármegye 4. oldalán:

A mai bejegyzésben egy olyan újságcikkeket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1924. február 3-án jelent meg a Harangszó című, Szentgotthárdról szerkesztett evangélikus újság 46. oldalán. (A "száz éve történt" sorozat előző, 1923 november-decemberi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

A cikk az újság fenntartására indított gyűjtés eredményéről számol be. (Mivel akkoriban az infláció egyre jobban elértéktelenítette a pénzt, a koronát, ezért terményben – tojásban – hirdették meg a gyűjtést, de voltak, akik pénzben is adakoztak.)

A mai bejegyzésben olyan újságcikkeket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1923 november-december folyamán jelentek meg a Vasvármegye című megyei újságban. (A "száz éve történt" sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Az első ilyen cikket a november 24-ei lapszám 3. oldalán találjuk:

A Vasvármegye 1923. december 8-i számának 4. oldalán jelent meg egy hosszabb tudósítás az árvízi helyzetről "A megáradt Rába elvitte az épülő rumi hidat" címmel, ebből az alábbi részlet érdekes a számunkra:

Korábban már bemutattam a községünkben egykor működött egyesületeket (ezeket a jelen bejegyzés végére belinkelem); most olyan egyletekről lesz szó, amelynek nem községünkben volt a székhelye, de idevalósi tagjai is voltak. Lássuk őket!

Az első ilyen szervezet az 1857-ben - tehát még a Bach-korszakban! - létrejött Szombathelyi Gizella-egylet volt. Célja egy "gyermekmentő gyámda" (!) alapítása, ahol a Vas megyei születésű árva gyermekek gondját viselik és őket a társadalom hasznos tagjává nevelik. A szervezet az ebben az évben Magyarországra látogatott uralkodópár 1856-ban született gyermekének, Gizella főhercegnőnek a nevét vette fel. Alapító tagjai között találjuk "Festetics Györgyné grófné, Erdődy Jenke (!) grófnőt", akit az egylet egyik védnökének is megválasztottak. (Ő a molnári temetőben - a tavaly felújított sírban - nyugvó Erdődy Eugénia grófnővel azonos. Mivel az "Eugen" név magyar megfelelője a Jenő - ezt A kőszívű ember fiaiból is ismerhetjük -, ennek mintájára "magyarították" az Eugéniát Jenkének...)

Az egyletnek tagja volt még "Busics Pál papnöveldei aligazgató" is, aki ekkor már nem volt községünk lakója, de benne az 1832-ben újjáalapított szenttamási plébánia első plébánosát tisztelhetjük (1832-1853 között élt Szenttamáson).

Időrendben a második ilyen egylet az 1873. december 15-én megalakult Rábahídvégi Vegyes Ipartársulat volt. Az egylet céljául a társulati tagok közös iparérdekeinek előmozdítását tűzték ki: a tagok és hozzátartozóik megóvása az ínségtől, a tagok és házastársaik temetésének finanszírozása, az elaggott vagy munkaképtelen tagjaik és azok özvegyének támogatása, az iparágon belüli súrlódások megszüntetése, őrködés az iparági szabályok betartása felett, a tagok értékesítésének előnyben részesítése és általában az ipar fejlődésének előmozdítása. Az alakulásról felvett jegyzőkönyv is kimondta, hogy az egyletnek - Hídvég mellett - Molnári, Szenttamás és Püspöki iparosai is a tagjai lesznek: 

A mai bejegyzésben 4 újságcikket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1923 augusztus-október folyamán jelentek meg a Vasvármegye című megyei újságban. (A "száz éve történt" sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként jöjjön egy bűnügyi hír, melyben elkövetési helyszínként szerepel községünk (Vasvármegye 1923.08.17. 4. oldal):

A megyei újság 1923. augusztus 25-i számának 3. oldalán megjelent alábbi cikk is egy bűncselekményről szól:

A mai bejegyzésben 4 újságcikket olvashatunk el 1923 májusából és júniusából a Vasvármegye című lapból. (A "száz éve történt" sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként jöjjön egy álláshirdetés a május 15-ei lapszám 4. oldaláról: 

Másodjára lássunk egy bűnügyi hírt az 1923. június 3-ai Vasvármegyéből (5. oldal):

Zeneengedély-kérelmek a Horthy-korszakból

Még hónapokkal ezelőtt elhatároztam, hogy a község két világháború közötti egyleteinek tevékenységét a lehető legmélyebben feltárom. Mivel köztudott, hogy ezek az egyletek számos mulatságot rendeztek, ezért kézenfekvő volt, hogy a levéltárban megkeresem az egyesületek kérelmét zenés mulatság tartására. Ezirányú kérelmüket a szervezeteknek a (vasvári) járási szolgabíróhoz kellett benyújtaniuk, melynek a szolgabírói iktatóban nyoma van.

Pechemre azonban csak ott... A beadott engedélykérelmek, illetve a kiadott engedélyek már nem lelhetők fel a Vas Megyei Levéltárban (elvesztek vagy leselejtezték őket). De a beadott kérelmek ténye is fontos a számunkra, hiszen a zenés-táncos szórakozási lehetőségek számáról és az egyletek tevékenységéről ez is elárul valamennyit.

Önkéntes tűzoltók egy műkedvelő előadással egybekötött mulatságon a rábamolnári kocsma udvarán 1942-ben 

Elsőként az 1923-as szolgabírói iktatóban van nyoma egyesületi zeneengedély-kérelemnek, utoljára pedig 1938-ból, ugyanis az 1939-40-es évek iktatókönyvei nem maradtak fenn... Lássuk tehát, hogy a két világháború közti korszakból hány ilyen kérelem maradt fenn Püspökmolnári területéről! 

Nemrég a Vasi Szemle 1977. évi 1. száma került a kezembe, melyben Kiss György: A Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal című tanulmányára figyeltem fel, annak is a 110-112. oldalára. Ebben ugyanis egy községünk határába tervezett vízerőműről olvashatunk!

Ide másolom a vonatkozó szövegrészletet. (A cím ne tévesszen meg senkit, olvassuk csak el a szöveget!)

Mivel Püspökmolnári a Rába mentén fekszik, ezért az itteni halászat szabályaira a rábai halfogás szabályai voltak az irányadók. A község területe - mint ún. "vízbirtok" - a Középső-Rába Halászati Társulathoz tartozott, melynek hivatalos székhelye Rumban volt. A mai bejegyzésben e társulat irataiból ismertetek néhány, a községünkre vonatkozó részletet.

Egy évszám nélküli - de biztosan 1928 előtti - kimutatásból megtudjuk, kiknek voltak és mekkora birtokai a folyóparton:

Egy 1934-es érdekeltségi kimutatás szerint pedig ez volt a helyzet:

A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek 1922 tavaszáról a korabeli megyei napilapból, a Vasvármegyéből. (A "száz éve történt" sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az 1922-es választás előtt a Vasvármegye 1922. április 19-ei lapszáma ismertette a választókerületek - köztük a vasvári - beosztását (3. oldal):

Azt hiszem, Rábaszenttamás a nyomda ördöge miatt maradt ki...

Az egyik jelölt, Haller István kampánykörútjának egyik állomása Rábamolnári volt (Vasvármegye 1922.05.12. 4. oldal):

Száz évvel ezelőtt, 1922 márciusában a korabeli megyei napilapban - a Vasvármegyében - 2 újságcikkben és 2 hirdetésben is szerepelt községünk (pontosabban valamely elődközség) neve. Ma ezeket ismertetem. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először egy március 8-i rövidhírben találjuk meg Rábamolnári nevét (4. oldal):

A másnapi Vasvármegye a 2. oldalon részletesebben is ír a témáról:

Az 1921. évi LIII. törvénycikk, a testnevelési törvény értelmében minden olyan 12 és 21 év közötti magyar fiatal (fiú), aki nem járt iskolába (ahol is kötelező volt a testnevelés), köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapjait a leventemozgalomnak, amely a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálta (kijátszva ezzel a trianoni békeszerződés katonai korlátozásait). Ennek alapján jöttek létre országszerte a levente egyesületek, amelyek a testnevelés mellett nagy hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre is.

Az alábbiakban a községünkben működő Levente Egyesület megalakulását mutatom be:

Utoljára májusban volt bejegyzés a "száz éve történt" sorozatban, amit a jelen poszttal folytatok: két újságcikket mutatok be a Vasvármegyéből.

Először egy - kissé nehezen olvasható - hirdetményt találunk a napilap 1921. november 23-i számának 4. oldalán:

Ezt követően, a Vasvármegye 1921. december 3-i számában találjuk ezt a csendőrségi hírt (3. oldal):

A mai bejegyzésben mintegy 7 hónap kihagyás után  folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat, aminek az előző része ide kattintva olvasható. A kihagyás oka részben a járványhelyzet (zárva voltak a könyvtárak), részben pedig az, hogy nem igazán volt a községünkkel kapcsolatos újságcikk 1921 első felében. Lássuk azt a keveset, ami mégis megjelent!

Először a Vasvármegye 1921. január 23-i számának egyik cikkében találkozhatunk Molnári nevével (4. oldal):

Elődeink - az oszkóiakhoz képest - rosszabb vásárt csináltak...

Az alábbi hirdetmény az április 24-i Vasvármegye 6. oldalán található: