1866 március 6-án a Pesten tartózkodó tolnai gróf Festetics (II.) György, a szenttamási plébánia és a vele összekapcsolt molnári apátság kegyura kinevezte apátplébánossá Szabó Józsefet. Erről kiállította a kinevezési okiratot, illetve tájékoztatta a szombathelyi megyéspüspököt. A püspöknek írt levél így szól:

"Különös figyelemmel tisztelt

             Méltóságos Megyés Püspök Úr!

Szóbeli értekezésünk folytán van szerencsém Méltóságodat buzgó tiszteletem kijelentése mellett, jelen soraimmal is arról értesíteni, miszerint a megürült Sz:Tamási Plébániára, és apátságra Tisztelendő Szabó Jósef (!) Urat neveztem ki, miről is kinevezési okiratot azon alázatos kérelmem késéretében (!) terjesztem fel Méltóságodhoz, hogy a' Pontificaliákkali élhetés engedélyének kieszközlése tárgyában a' Romai (!) Pápa Őszentségénél a' szükséges lépéseket megtenni kegyeskedjék.

         Ki midőn magamat 's családomat Méltóságod kegyes malasztiba (!) ajánlanám legbuzgóbb tiszteletem kijelentésével maradok

Méltóságodnak

Pesten Martius 6án 866                                         alázatos szolgája

                                                                   gróf Festetics György"

A kinevezési okmány szövege:

img_6149_reszlet.jpg

A kinevezési okirat részlete

Szerző: kugi  2024.03.08. 07:00 2 komment

Címkék: apátság egyháztörténet szenttamás festetics györgy molnári

Ahogy arról már korábban írtam, Festetics György gróf 1857-ben megalapította a molnári apátságot (itt és itt írtam róla). A mindenkori szenttamási plébános lett a molnári apát, akinek az alapító előírta, hogy - segítség gyanánt - káplánt tartani köteles (a javadalmazását az apátsági földek hozama fedezte).

Az apát mellett elkelt a segítség, hiszen nemcsak a plébánia feladatait látta el (amihez az akkori 3 falu, Püspöki, Molnári és Szenttamás tartozott), de a kastély lakóinak lelki gondozását is, továbbá tanított a katolikus elemi iskolában. A káplánokat a püspök nevezte ki, de az apát úr fizette őket. Nyilván szerény javadalmazást kaptak, és amint megürült egy jobban jövedelmező stallum (kápláni hely vagy plébánia), továbbálltak. Vagyis néhány évnél tovább nem tartózkodtak községünk területén. Mivel a káplánnak kellett misét bemutatni a grófi család molnári tartózkodása idején a kastély kápolnájában, ezért elképzelhető, hogy ők a kastélyban laktak (de erre nincs bizonyítékom) - míg az apát Szenttamáson, az 1832-ben épített plébániaházban. Az alábbiakban a plébánia székhelye miatt szenttamási káplánnak nevezem őket.

Lássuk, kik voltak a káplánok a 19. században! (A nevük után az itteni szolgálati idejük olvasható, alatta pedig a rövid életrajzuk.)

Szerző: kugi  2019.05.31. 07:30 Szólj hozzá!

Címkék: apátság névsor egyháztörténet szenttamás molnári

A Magyar Távirati iroda 1932. október 22-én délben röpítette világgá a hírt, hogy elhunyt Rigó Zsigmond korábbi rábaszenttamási apát (helyesen: molnári apát és rábaszenttamási plébános):

mti_19321022_1o.jpg

Másnap a Zalamegyei Újság és a Vasvármegye is életrajzot közölt róla és a temetését is beharangozta, az utóbbi lap - hosszabb - cikkét itt közlöm (1932.10.23. 3. o.):

Szerző: kugi  2018.10.26. 07:30 Szólj hozzá!

Címkék: apátság újságcikk egyháztörténet rábamolnári rábaszenttamás

Ahogy arról már ebben a bejegyzésben írtam, Festetics (II.) György gróf 1857-ben megalapított a molnári apátságot. Azt a bejegyzést az apátság alapítólevele alapján írtam, azonban nemrég korabeli (!) újságcikkeket is találtam, amelyekben beszámolnak erről. Írt róla pl. a Budapesti Hirlap, amely a Religio című lap tudósítását vette át.

Az alábbiakban a Religio 1857. évi 48. számának 393. oldalán megjelent tudósítást közlöm, ami így szól:

rel1.jpg

Szerző: kugi  2017.12.11. 07:30 Szólj hozzá!

Címkék: apátság újságcikk festetics györgy molnári

Ahogy arról már korábban írtam, gróf Festetics György 1857-ben megalapította a molnári apátságot. A mindenkori molnári apát a szenttamási plébános volt. Az apát a plébánosétól eltérő jelvényeket használt. A mai bejegyzésben ezekről lesz szó.

A plébánia irattárában 2 dokumentumot találtam, amely ezekkel kapcsolatos. Az első Guillelmus István megyéspüspök 1905. március 28-án Rigó Zsigmond apátplébánosnak küldött levele, melyben az apáti jelvények használatáról rendelkezik. Ennek vonatkozó pontjai:

"1. Az ünnepélyes, u. n. apátmisék, vagy az apáti és préposti címmel felruházott dignitariusok által tartandó egyéb ünnepélyes isteni tiszteletek alkalmával használandó kesztyűk csak egyszerűek, simák, himzés-nélküliek lehetnek.infula.jpg
2. Az apáti avagy préposti gyürü csak egyetlenegy drágakővel lehet ékesítve.
3. A mellkereszt drágakövek nélküli, egyszerű legyen.
4. Az apáti föveg (infula) egyszerű, fehér himzés-nélküli, és elől kereszttel ékesített lehet.
5. Miután a mellkeresztet az Egyházban bevett általános szokás szerint a közönséges ruhák (reverenda) felett csak a püspökök viselhetik, éppigy a gyürüt is, a püspökinél kisebb egyházi méltóságban levő egyházi férfiak a mellkeresztet és gyürüt csakis ünnepélyes alkalmakkor pl. papi gyűléseken, és másnemű nyilvános jellegű ünnepélyességeken, tisztelgéseknél, vizsgálatokon, hol elnökölnek és hasonló alkalmakkor. Egyszóval arra ügyeljenek, hogy a mellkeresztet és gyürüt ne folytonosan és mindennap viseljék.
6. Az isteni tiszteletek alkalmával a celebránsok pásztorbottal jelenhetnek ugyan meg, de azt maguk nem vihetik.
{...}
11. Magánmiséknél sem a mellkeresztet, sem a gyürüt nem viselhetik és semmiben sem különböznek az egyszerű paptól."

Végül a püspök hozzáteszi: "Ennek kapcsán értesítem Főt. Uraságodat, hogy szivesen megengedem, hogy egyes ünnepélyes alkalmakkor a főpapi jelvényeket az isteni tiszteleteknél használhassa, de erre vonatkozólag hozzám esetről-esetre jelentést tegyen."

A másik irat a plébánia irattárából pedig az alábbi, 1932-es keltezésű levél a plébánosnak:

Szerző: kugi  2016.01.08. 07:44 Szólj hozzá!

Címkék: apátság egyháztörténet szenttamás püspöktamási

A mai bejegyzésben egy 1937. október 14-én Keszthelyen kelt levelet mutatok be. Ezt a templom akkori kegyura, herceg Festetics György (a régi molnári temetőben nyugvó gróf Festetics György unokája) írta a szombathelyi megyéspüspöknek. A levélben engedélyt ad, hogy a plébános - mint a molnári apátság földjeinek haszonélvezője - a nagymákfai birtokok helyett a szomszédos Rábamolnáriban vegyen földeket. De lássuk egyben a levelet:

hg_fgy_levele_19371014.jpg

Szerző: kugi  2015.10.16. 09:05 Szólj hozzá!

Címkék: apátság egyháztörténet püspöktamási rábamolnári

Ahogy azt egy régi bejegyzésben már említettem, 1832. májusában sor került a szenttamási plébánia megalapítására (pontosabban: újjáalapítására, hisz itt a reformáció előtt is volt plébánia). 1832 előtt Hídvég filiája volt. Az alapítás körülményeiről Busics Pál levelének bemutatásakor írtam. Jelen bejegyzésben a 19. századi plébánosokat veszem sorra.

Busits Pál 1832-53 között volt itt plébános. Szombathelyen született 1806-ban, pappá szentelték 1829-ben. Nevelő volt Palinban egy nemesi családnál (1829-31), majd káplán Ikerváron (1831) és Hídvégen (1831-1832). Szenttamási plébános lett 1832 májusában. 1853 májusában a plébániáról lemondott, és az üresedésben levő püspökség javait igazgatta; 1854-ben a szeminárium vicerektora (rektorhelyettese) és karkáplán lett. 1875-ben szentszéki ülnökké nevezték ki. Elhunyt 1882-ben Szombathelyen.

Tóth Zsigmond János 1853-1866 között volt községünk papja. Hídvégen született 1824-ben Tóth Lajos és Jelencsics Julianna szülőktől. Felszentelték 1847-ben. Kisegítő (1847), majd püspöki szertartó (1847-52) volt Szombathelyen, egyszersmind a dogmatika tanára (1848-49), plébánoshelyettes Szombathelyen (1852. máj.-1853. máj.), plébénos Szenttamáson (1853. május-1866. között). Az ő plébánossága alatt alapította és vonta össze Festetics György a molnári apátságot a szenttamási plébániával. Zsigmond atya 1858. január 1-én nyerte el az apáti kinevezést. 1866. február 2-án hunyt el. (Mivel itteni plébánosi időszaka alatt halt meg, így akár községünkben is nyugodhat. (Vagy családja körében, Hídvégen.) Sírjának egyelőre nem akadtam a nyomára.)

Frissítés - 2014. szeptember 2.: Ahogy az itt olvasható gyászjelentésből megtudtam, az atyát a szenttamási temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára azonban még nem bukkantam rá.

Szerző: kugi  2013.12.09. 08:11 Szólj hozzá!

Címkék: apátság névsor egyháztörténet szenttamás molnári

1889. július 25-én rövid gyászhír jelent meg a Vasmegyei Lapok c. megyei újság 3. oldalán Szabó József molnári apátról, szenttamási plébánosról:

VL_18890725_3o.jpg

Ahova hazavitték, az az 1832-ben épült régi plébánia épülete volt, melynek egy részlete ebben a bejegyzésben látszik.

A következő, július 28-i lapszám a címoldalon hozta az érdemdús egyházi férfiú portréját. Íme:

Szerző: kugi  2013.07.24. 08:21 Szólj hozzá!

Címkék: apátság újságcikk plébánia egyháztörténet szenttamás

Borovszky_címlap.JPG1898 elején jelent meg - egy hatalmas monográfia, a Borovszky Samu és Sziklay János által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai c. sorozat 3. köteteként - a Vas vármegyét bemutató könyv (címlapját lásd balra). A terjedelmes munka - a vármegye természeti adottságait, történelmét, gazdaságát, kulturális életét bemutató fejezetek mellett - minden községről ad egy rövid leírást, melyből ezúton ismertetem a korabeli Molnárira, Szenttamásra és Püspökire vonatkozó sorokat (korabeli helyesírás szerint).

Molnáriról ezt olvashatjuk: "magyar község, a Szombathelyről N.-Kanizsa fel vezető vasútvonal mentén. Házainak száma 75, a lakosoké 638. Vallásuk r. kath., ág. ev. (azaz: ágostai evangélikus - KG) és ev. ref. (azaz: evangéliumi református). Vasútállomás. Postája és távírója helyben van. A "Nagy-Boldogasszonyhoz" czímzett apátság, melyet tolnai Festetich György gróf 1857-ben alapított, itt székel. Jelenlegi apát Legáth Kálmán. Itt van gróf Kinsky Zdenkónak nagyszabású, főuri izléssel berendezett szép kastélya, mely 1815-ben épült. A kastély körül szép park terül el."

A szócikket a molnári kastély képe illusztrálja, melyet már ebben a bejegyzésben közzé tettem.

Szerző: kugi  2013.06.05. 07:52 Szólj hozzá!

Címkék: vasút kastély apátság püspöki szenttamás molnári

Az alábbi bejegyzésben azokat a híreket mutatom be, melyek községünk jogelődjeivel kapcsolatban jelentek meg a korabeli megyei újság, a Vasmegyei Lapok 1874. évi számaiban.

Elsőként egy vasúti hír a január 11-i szám 2. oldaláról (mely csak futólag említi Molnárit):

VaL_18740111_2o.jpg
A következő helyi vonatkozású hírre október 22-ig kellett várnunk. Akkor jelent meg egy egyházmegyei hír a Vasmegyei Lapok 2. oldalán:

Szerző: kugi  2013.01.25. 17:02 Szólj hozzá!

Címkék: iskola vasút apátság újságcikk egyháztörténet szenttamás molnári

FGYpecsét.JPG155 évvel ezelőtt egy új egyházi intézménnyel gyarapodott községünk, ez volt a molnári apátság. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt molnári apátságot tolnai gróf Festetics György alapította 1857. december 9-én. Balra az alapító aláírása és töredékes pecsétje látható az alapító okiraton.

Az alapítólevélben tolnai gróf Festetics György felidézi, hogy ősei építtették a templomot, és többen is ott nyugszanak, továbbá ő a kegyura a szenttamási plébániának, ezért elhatározta, hogy egy apátságot hoz létre Molnáriban. Ezt a kastélyban lévő kápolna „bázisára” alapozza oly módon, hogy azt a szenttamási plébániával összekapcsolja, és a szenttamási plébános lesz a mindenkori molnári apát. Az apátság fenntartására 171,92 holdat a Vasvár melletti nagymákfai birtokaiból átenged a rajtuk lévő épületekkel együtt, továbbá előírja magának és utódainak azt is, hogy minden évben – az addigi járandóságokon felül – további 200 forintot adjanak az apátnak. Az apátság kegyúri joga utódai közül arra szálljon, aki a vasvári birtokokat örökli. (Így lett később az apátság kegyura Festetics Tasziló, miközben a molnári kastélyt Festetics György veje, Kinsky Zdenkó gróf örökölte.)

Szerző: kugi  2012.03.07. 15:26 Szólj hozzá!

Címkék: kastély apátság pecsét egyháztörténet szenttamás festetics györgy molnári

süti beállítások módosítása