A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtt, 1974 júniusában megjelent újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből, amelyekben Püspökmolnári neve említésre került. (Az "50 éve történt" sorozat előző, 1974 májusi újságcikkeket bemutató posztja itt olvasható el.)

 A cikkek zöme sporthír, mint például ez is (1974.06.07. 6. oldal):

A június 14-ei Vas Népe 6. oldalán két cikkben is találkozunk községünk nevével. Az első ez:

Az Evangélikus Népiskola című folyóirat 1907. évi 7-8. számának 209-210. oldalán egy olyan újságcikket találtam, melyben az 1907-ben elhunyt Ormosi Ede szenttamási evangélikus tanító, és utóda, Balikó Mihály (1907-1947) egyaránt szerepel. Lássuk csak! (Bár a cikkből számunkra csak az első oldal fontos, az egészet ide illesztem.)

Korábban már bemutattam a községünkben egykor működött egyesületeket (ezeket a jelen bejegyzés végére belinkelem); most olyan egyletekről lesz szó, amelynek nem községünkben volt a székhelye, de idevalósi tagjai is voltak. Lássuk őket!

Az első ilyen szervezet az 1857-ben - tehát még a Bach-korszakban! - létrejött Szombathelyi Gizella-egylet volt. Célja egy "gyermekmentő gyámda" (!) alapítása, ahol a Vas megyei születésű árva gyermekek gondját viselik és őket a társadalom hasznos tagjává nevelik. A szervezet az ebben az évben Magyarországra látogatott uralkodópár 1856-ban született gyermekének, Gizella főhercegnőnek a nevét vette fel. Alapító tagjai között találjuk "Festetics Györgyné grófné, Erdődy Jenke (!) grófnőt", akit az egylet egyik védnökének is megválasztottak. (Ő a molnári temetőben - a tavaly felújított sírban - nyugvó Erdődy Eugénia grófnővel azonos. Mivel az "Eugen" név magyar megfelelője a Jenő - ezt A kőszívű ember fiaiból is ismerhetjük -, ennek mintájára "magyarították" az Eugéniát Jenkének...)

Az egyletnek tagja volt még "Busics Pál papnöveldei aligazgató" is, aki ekkor már nem volt községünk lakója, de benne az 1832-ben újjáalapított szenttamási plébánia első plébánosát tisztelhetjük (1832-1853 között élt Szenttamáson).

Időrendben a második ilyen egylet az 1873. december 15-én megalakult Rábahídvégi Vegyes Ipartársulat volt. Az egylet céljául a társulati tagok közös iparérdekeinek előmozdítását tűzték ki: a tagok és hozzátartozóik megóvása az ínségtől, a tagok és házastársaik temetésének finanszírozása, az elaggott vagy munkaképtelen tagjaik és azok özvegyének támogatása, az iparágon belüli súrlódások megszüntetése, őrködés az iparági szabályok betartása felett, a tagok értékesítésének előnyben részesítése és általában az ipar fejlődésének előmozdítása. Az alakulásról felvett jegyzőkönyv is kimondta, hogy az egyletnek - Hídvég mellett - Molnári, Szenttamás és Püspöki iparosai is a tagjai lesznek: 

A mai posztban az 1948 márciusi bejegyzéseket ismertetem a Püspöktamási Plébánia naplójából, az ún. Historia domusból. A feljegyzéseket Holpert István plébános írta. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1948 februári része itt olvasható.)

Bár a szöveg jól olvasható, de szokásomhoz híven álljon itt a gépelt változata is:

A mai bejegyzésben a Vasvármegye című lapban megjelent újságcikkeket ismertetek 1923 elejéről. (A "száz éve történt" sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Lássuk őket!

A február 9-i lapszám 4. oldalán jelent meg az alábbi hír:

A tűzoltó egyesület 1923-as újjáalakulásának tényéről írtam a róluk szóló könyvben is.

A mai bejegyzésben Holpert István püspöktamási plébános 1947 áprilisi feljegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett naplóból, a Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1947 márciusi része itt olvasható.) 

Először lássunk egy képet a naplóbejegyzésből (részletek lejjebb):

A teljes naplóbejegyzés pedig így szól:

Az 1921. évi LIII. törvénycikk, a testnevelési törvény értelmében minden olyan 12 és 21 év közötti magyar fiatal (fiú), aki nem járt iskolába (ahol is kötelező volt a testnevelés), köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapjait a leventemozgalomnak, amely a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálta (kijátszva ezzel a trianoni békeszerződés katonai korlátozásait). Ennek alapján jöttek létre országszerte a levente egyesületek, amelyek a testnevelés mellett nagy hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre is.

Az alábbiakban a községünkben működő Levente Egyesület megalakulását mutatom be:

A mai bejegyzésben a helyi Vöröskereszt első két évtizedéről olvashatunk - és láthatunk pár képet - a községi könyvtárban fellelhető "Falukrónikában" található feljegyzések alapján. Lássuk! (A képek rájuk kattintva nagyíthatók!)

A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek a Vas Népéből 1971 decemberéből. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

Először a múltkor említett "postáshiány" témában olvashatunk egy cikket a megyei lap december 8-i számában (4. oldal):

Vajon kik küldhették be a panaszos levelet a Vas Népének?

Ezt követően pedig a Vas Népe 1971. december 17-i számának 8. oldalán található vöröskeresztes cikkben bukkanhatunk a falu nevére:

A mai bejegyzésben Holpert István plébános 1946 júniusi naplóbejegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1946 májusi része itt olvasható.)  

Mivel ebben a hónapban egy nagy rendezvényre is sor került, ezért a múlt havihoz képest még hosszabban írt az atya. Ráadásul a napló Dékány József 3 fotóját is tartalmazza! Lássuk!

A mai bejegyzésben Holpert István plébános 1946 májusi naplóbejegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)  

Ebben a hónapban a múlt havihoz képest még hosszabban írt az atya. Lássuk!

A mai bejegyzésben az 1946 márciusi naplóbejegyzéseket ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.) 

A mai bejegyzésben az 1946 februári naplóbejegyzéseket ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. 1946. januárjában - érdekes módon - nem jegyzett fel semmit Holpert István plébános. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.) 

Bár jól olvasható a szöveg, de szokásom szerint ide teszem leírva is:

A mai bejegyzésben - közel három hónap kihagyás után újra - 50 évvel ezelőtt, 1969 májusában megjelent újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Az első cikk a május 13-i lapszám címoldalán jelent meg:

A következő újságcikk a Vas Népe május 17-i számából való (8. oldal):

Nemrég egy antikvárium online kínálatában egy érdekes dokumentumra bukkantam: az egykori szenttamási tejszövetkezet postán feladott borítékjára 1906-ból! A dokumentumot megvásároltam, és az alábbiakban bemutatom Olvasóimnak.

Az előoldala így néz ki: 

A mai bejegyzésben is a 130 éves Püspökmolnári ÖTE múltjából mutatok be fényképeket.

Az első képen az egykori rábamolnári kocsifecskendő látható, az egykori "kiállítási helyén", a tűzoltószerház előtt:

Horváth Miklós alhadnagy, püspöktamási parancsnok (balról) a Tűzrendészeti érem arany fokozatát vette át Pintér István járási tanácselnöktől (a Falukrónika szerint 1965-ben, az ÖTE egységkönyve szerint 1964. december 4-i dátummal) a kultúrházban. Horváth Miklós 1968. janur 25-én elhunyt.

Elsőáldozás és katekizmus-verseny 1942-ben

3 hónap kihagyás után ma újra folytatódik a régi fotókat bemutató sorozatom. Ma a községi plébánia (akkor: Püspöktamási) Historia Domusából, azaz a plébános által naplószerűen vezetett háztörténetből mutatom be az 1942. májusi elsőáldozás és katekizmus-verseny fotóit. A könyv ugyanis számos beragasztott képet is tartalmaz, mivel a korabeli plébános, Holpert István szeretett fotózni. Lássuk először a bejegyzéseit, majd a fényképeket!

"1942. május 14.

Áldozócsütörtök, az elsőáldozók ünnepe. Körmenetileg vonultunk át a templomba, ahol a gyermekek és szülők együtt járultak az Úr asztalához. Szentmise után szeretet-reggeli volt az iskolában, délután pedig jól sikerült Szívgárdás ünnepség keretében ünnepeltük XII. Pius pápát jubileuma alkalmából; az édesapákat, édesanyákat és az elsőáldozókat."

Egy megjegyzés magyarázatul: itt a korabeli katolikus iskoláról van szó, aminek a mindenkori plébános volt az iskolaszéki elnöke. Ezért mentek onnan körmenetileg a templomba.

Május hónap utolsó bejegyzése pedig így szól a Historia Domusból:

A mai bejegyzésben 75 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az alábbi cikk a Vasvármegye 1943. február 13-i számának 6. oldalán található: 

A február 18-i Vasvármegye 7. oldalán pedig ebben a cikkben találkozhatunk községünk nevével:

A mai bejegyzésben 3 újságcikket teszek közzé 1942 szeptemberének végéről. (A "75 éve történt" sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az alábbi beharangozót a Vasvármegye című lap 1942. szeptember 20-i számának 11. oldalán találjuk: 

Két nappal később a lap 8. oldalán megjelent alábbi hirdetményben is említik a korabeli 2 községet:

A helyi evangélikusokról már többször írtam. Ezúttal szintén velük kapcsolatban ismertetek egy újságcikket, ami a Harangszó című folyóirat 1925.szeptember 27-i számának 310. oldalán jelent meg. Így szól: