A mai bejegyzésben a községi könyvtárban fellelhető kéziratos Falukrónikából mutatok be egy érdekes összeállítást: a parasztság - mint községünkben domináns társadalmi réteg - tagolódásának változását 35 év alatt, 1935-től 1950-en át 1970-ig. (Sajnos a táblázatok, diagrammok készítője nem adta meg, hogy milyen forrás(ok)ból dolgozott...)

Lássuk!

A hároméves terv keretében épült, 1949-re befejezett, 1961-ben bővített kultúrházban egykor gazdag kulturális élet zajlott. (Lásd a poszt végi linkek alatt.) A a községi könyvtárban fellelhető kéziratos Falukrónikából ma 3 olyan leírást közlök, amelyek az itteni egykori énekkarról, zeneoktatásról és irodalmi színpadról szólnak. Lássuk!

A mai bejegyzésben a községi könyvtárban megtalálható Falukrónikából mutatom be a püspökmolnári óvoda történetét 1977-ig. Az összeállítást Varga Mártonné készítette. Az itt leírtakat kivonatolva és képekkel kiegészítve már közzétettem ebben a bejegyzésben, de mivel jól olvasható a szöveg, így ide teszem az egészet eredetiben:

A Falukrónika nyomán

A mai bejegyzésben a községi könyvtárban fellelhető kéziratos Falukrónikából ismertetek 3 lapot, melyek az 1945-75 közötti kulturális életről - pontosabban: annak egy részéről - szólnak. (Érdekes, hogy a névtelen szerző részben még az iskolai oktatást is a kultúrához sorolta.)

Lássuk!

A mai bejegyzésben a községi könyvtárban fellelhető Falukrónikából teszem közzé azokat a lapokat, melyeken az iskolai és óvodai pedagógusok portréi láthatók. (Sajnos az évtizedek során több fotó elveszett, így a tabló kissé hiányos... De a kép nélküli képaláírások is információval szolgálnak.)

Ahogy az első lap címe is mutatja, csak az 1945-ben és utána az iskolában tanító pedagógusok fotóját láthatjuk. (A képek rájuk kattintva nagyíthatók!)

A 4 tanító hiányzó arcképe ebben a bejegyzésben látható, de a Pungor-házaspár a KALOT-ról írt blogposztban is szerepelt, Pungornét kivéve a többiek fényképe ide kattintva is megtekinthető.

A mai bejegyzésben a községi könyvtár helyzetét, könyvállományának változását mutatom be a könyvtárban fellelhető - Falukrónikában leírtak alapján. Először lássunk egy rövid rajzos összefoglalót:

Most pedig lássuk a szöveges bemutatást:

Ebben a régi bejegyzésben már közzétettem a "püspökmolnári filmszínház" műsorát 1963 augusztusából. A mai bejegyzésben a kéziratos Falukrónikából közlök egy részletet, amely a kultúrházi filmvetítésekről szól (legalábbis 1974-gyel bezárólag). A kézírás és a második rész elején látható fotó szerint az egészet Balikó Mihályné írta.

Lássuk!

A mai bejegyzésben a helyi Vöröskereszt első két évtizedéről olvashatunk - és láthatunk pár képet - a községi könyvtárban fellelhető "Falukrónikában" található feljegyzések alapján. Lássuk! (A képek rájuk kattintva nagyíthatók!)

A mai bejegyzésben községünk egykori színjátszásáról lesz szó.

Ehhez a Falukrónika lesz segítségünkre, amelyet az 1950-es évektől 1975-ig vezettek, így ebben számos korabeli és az azt megelőző évekre vonatkozó információ lelhető fel.

Mivel a kézírásos szöveg jól olvasható, ezért ide teszem eredetiben.

Balra a színjátszó csoport tagjai láthatók 1955-ben, akik Csiky Gergely: Nagymama című darabját adták elő.

Ki tudja, kik lehetnek a képen?

A mai bejegyzésben a községi könyvtár megalakulását és történetét nézzük meg 1975-ig. A könyvtárban fellelhető ún. Falukrónikában ezt olvashatjuk róla (a képek rájuk kattintva nagyíthatók):

Ebben a korábbi bejegyzésben már bemutattam az 1945-ös földosztás Püspöktamásira vonatkozó történéseit, a mai bejegyzésben pedig lássuk a rábamolnári helyzetet (szintén a községi Falukrónikából)!

Rábamolnáriban - akárcsak Püspöktamásiban - a lakosság legnagyobb része 1-2 holddal rendelkező kisbirtokos volt, az 5-10 holdas gazdák száma alacsony volt, de akadtak földnélküliek is.

Az 1935. évi adatok alapján  Rábamolnáriban 64 haszonbérlet volt összesen 81 katasztrális hold területen.

Természetesen itt is megalakult a Földigénylő Bizottság, melynek elnöke Nagy Károly lett (arcképét lásd balra). A bizottság tagjai pedig Németh Vince, Horváth István, Büki István és Somogyi József lettek.

Mindannyian Sely Gyula körjegyző előtt tettek esküt.

 Mivel helyben nem volt a földosztás céljára igénye vehető földterület, ezért a rábamolnári igénylők a rábahídvégi határban kaptak földet.

A rámamolnári földosztás részletes adatai az alábbiak: 

Az 1945-ös földreformot az előző év decemberében alakult Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelte el 1945. március 15-én, a 600/1945. M. E. rendeletben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés utólag szentesítette a rendeletet az 1945. évi VI. törvényben, amely „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről” címet viselte. A törvény kihirdetésére szeptember 16-án került sor, és még aznap hatályba is lépett.

A kormányban a földművelésügyi tárcát a Magyar Kommunista Párt szerezte meg, azért, hogy a földreform a kommunistákhoz kötődjön. A földművelésügyi miniszter Nagy Imre volt.

A földreform során az 1000 hold alatti úri birtokosok maximálisan 100, a paraszti birtokosok pedig 200 hold földet tarthattak meg, a többi földterületet a nincstelenek, kisparaszti gazdaságok között osztották szét.

A földosztás végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok, továbbá a Községi Földigénylő Bizottságok végezték.

A Községi Földigénylő Bizottság feladata az igényjogosultak nyilvántartásba vétele és a község határában lévő, elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása volt. Felosztási tervet kellett készíteniük, és közreműködtek a földbirtok felosztásában. Tagjai a jegyző (ekkor még Sely Gyula) előtt esküt tettek, és a megbízatásuk időtartama alatt közhivatalnokoknak minősültek.
Püspöktamásiban (és Rábamolnáriban) a lakosság legnagyobb része 1-2 holddal rendelkező kisbirtokos volt, az 5-10 holdas gazdák száma alacsony volt, de akadtak földnélküliek is. Az 1935. évi adatok alapján Püspöktamásiban 134 haszonbérlet volt 262 katasztrális holdon, míg Rábamolnáriban 64 haszonbérlet 81. kat. holdon.

A Falukrónika szerint a Püspöktamási Földigénylő Bizottság tagjai voltak: Horváth Miklós, Papszt Ferenc, Piri János, Szabó Lajos és Böröcz János, a bizottság elnöke Békefi Gyula lett (arcképét lásd balra).

A következő adatok a községi könyvtárban őrzött Falukrónikából valók:

A mai bejegyzés anyagát a könyvárban fellelhető ún. Falukrónikából választottam. Az általános iskolai gyereklétszám alakulását tanulmányozhatjuk az 1952/53-as tanévtől az 1975-76-os tanévig bezárólag. A Falukrónikában található táblázat így mutatja az adatokat (a képek jobb alsó sarkában lévő nyílra kattintva a kép nagyítható):

Először 1940-ben, Hóman Bálint minisztersége idején mondta ki törvény a 8 osztályos általános iskola bevezetését, amit felmenő rendszerben léptettek életbe. Emiatt sok felnőtt - főleg vidéken - évtizedekig csak 6 elemis végzettséggel rendelkezett. Az ő képzésük biztosítására született meg a "dolgozók esti vagy levelező oktatása", mai kifejezéssel az iskolai felnőttoktatás. Ennek keretében tehát esti vagy levelező tagozaton szerezhettek 7-8. osztályos végzettséget a felnőttek. Községünkben az 1959/60-as tanévben indult meg ez a képzés, a helyi általános iskolai pedagógusok közreműködésével. 

A kéziratos Falukrónika szerint az első tanévben 11-en végezték el a 7. osztályt: Babos József, Hajas László, Krancl János, Nagy Károly, Németh József, Pápai László, Piri Mihály, Sidlovszky János, Szalai Vince, Szanyi Antal és Szemes Dezső. Az 1960/61-es tanévben 8. osztályos képzés indult, melyen Hajas László, Horváth István, Krancl János, Kiss Valéria, Major István, Nagy Károly, Pápai László, Piri Mihály, Szalai Vince, Szanyi Antal, Sidlovszky János és Somogyi István tanultak.

Az első 2 tanév résztvevőiről és tanáraikról ezt a galériát tartalmazza a Falukrónika:

Élet a Rába partján 6. - Befejezésül

A községünkről íródott 50 évvel ezelőtti cikksorozat utolsó részének közléséhez érkeztem ma. Az itt olvasható újságcikk a Vas Népe 1966. május 8-i számának 5. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában megtalálható formában közlöm.)

Élet a Rába partján 5. - Átmeneti korszak

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji 6 részes cikksorozat közlését. Az 5. rész a Vas Népe május 6-i számának 3. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában található formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 4. - Képekben

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji cikksorozat közlését községünkről. Az alábbi képriport a május 5-i Vas Népe 3. oldalán jelent meg. (Sajnos a korabeli újságképek nem éppen jó minőségűek...)

Élet a Rába partján 3.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes cikksorozat közlését. A 3. rész a május 4-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 2.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes újságcikk közlését. A 2. rész a május 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.)

Élet a Rába partján 1.

1966 május elején egy 6 részes riportsorozat mutatta be a korabeli Püspökmolnári mindennapjait, akkori lakóinak életét. Ebből a 4. rész egy képriport volt, a többi pedig szöveges tartalom. A mai és a következő 5 bejegyzésben ezeket a hosszú cikkeket mutatom be. (Az újságcikkek elég furcsa alakúak voltak, de a községi könyvtárban fellelhető ún. Falukrónika szerkesztője kivágva összerendezte a szövegeket, így az újságcikkeket eszerint mutatom be. Így kevésbé furcsa a formájuk.)

Az első cikk így szól: