A "száz éve történt" sorozat előző részében az utolsó ismertetett Vasvármegye-cikk 1922 szeptemberi volt. Ezt követően az év végéig még 2 alkalommal találkozunk községünk említésével a lap hasábjain. Ma ezeket mutatom be.

A Vasvármegye 1922. november 25-i számának 4. oldalán egy bűnügyi hírben említik Molnárit:

A mai bejegyzésben 100 évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az alábbi bűnügyi hír a Szombathelyi Ujság című lap 1917. szeptember 27-i számának 4. oldalán jelent meg:

A mai bejegyzésben 3 db újságcikket ismertetek 1917 őszéről, mindet a Vasvármegye című lapból. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első az 1917. szeptember 4-i lapszámban olvasható (3. oldal), ahol bűnügyi rövidhíreket közöltek:

A számunkra érdekes következő cikk a Vasvármegye szeptember 12-i számának 8. oldalán olvasható:

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Molnári földesurait 1767-ből, most pedig a korabeli urbáriumból a jobbágyokat mutatom be. Lássuk, kik éltek és adóztak Molnáriban Mária Terézia királynő úrbérrendezésének idején!

Ahogyan azt az iskolai történelemórákon is tanultuk, Mária Terézia királynő uralkodása idején került sor az ún. úrbérrendezésre. Ennek elsődleges célja az állami adóalap, a jobbágytelek rendezése és védelme volt. A királynő által 1767-ben kiadott úrbéri pátens elrendelte, hogy minden helységnek készítsék el az urbáriumát, amely az ott lakók anyanyelvén, nyomtatásban készült, és a jobbágynépesség terheit pontosan rögzítette. 

Ehhez ún. úrbéri tabellát csatoltak, mely a település birtokosainak, jobbágyainak, zselléreinek nevét, külső- és belső telkeiknek a nagyságát, a jobbágy által a földesúrnak fizetendő kilencedet, a robotot és az egyéb, helyben szokásos adózásokat tartalmazta. (Az új urbárium a belsőséget egységesen 2 pozsonyi mérős, azaz 1100–1300 öles nagyságban határozta meg. A külsőséget egy egész telek után, az illető helység határának osztályba sorolása szerint, szántónál 16–40 hold között, rétnél 6–22 kaszás között állapították meg.)

Püspöki ekkor a győri püspök szombathelyi uradalmához tartozott, így Szombathely mezővárossal, Perinttel, Zanattal és Szentmártonnal együtt adták ki a falu urbáriumát. Ebből ismertetem a Püspökire vonatkozó adatokat.

Összesítő adatok:

A községben ekkor tehát 32 jobbágycsalád élt, akik 1 egész jobbágytelek után 52 nap igás (2 marhával) vagy 104 nap gyalogrobottal tartoztak a földesúrnak. (1 egész jobbágytelekkel azonban csak kevesen bírtak.) A kilencedet pénzben fizették, további adózásaik pedig: árenda (bérleti díj a belső telek és lakóház után után), tűzifa, fonás, kifőzött vaj, kappan, csirke és tojás.

A jobbágyokra vonatkozó adatok (mivel a nevek jól olvashatók, ezért az úrbéri tabella eredeti lapjait teszem közzé):

Az 1884-es hírek után a mai bejegyzésben lássuk, miről írt a Vasmegyei Közlöny (VK) c. lap 1885-ben!

A március 15-ei lapszám 3. oldalán egy igazi bulvárhírt találunk:

A főrendiház vasi arisztokratáit sorolja fel a VK 1885. május 23-ai száma a 3. oldalon. A lista élén a 2 évvel korábban elhunyt gróf Festetics György fiát találjuk:

Püspöki község 1565-ös, 1571-es,  1577-es és 1592-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1656-ban! Ebben a szombathelyi vár 1656-os urbáriuma lesz a segítségünkre. Lássuk!

Az összeírás első oldala

Az 1883-as bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Közlöny c. megyei lap (VK) községünk vonatkozásában 1884-ben!

Vasúti menetrendet találunk a lap 1884. július 13-ai számának 4. oldalán:

Egy elhunyt tanító sírjának felújításához adakozott a szenttamási Tormássy Károly (VK 1884.10.12. 3. oldal):

Püspöki község 1565-ös, 1571-es és 1577-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1592-ben! Ebben a szombathelyi vár 1592-es urbáriuma lesz a segítségünkre. Ez - győri püspökség teljes vagyonállagának  urbarialis összeírása részeként - abból az alkalomból készült, hogy Kuthassy János lett a győri püspök. Lássuk!

Részlet az urbáriumból

Eszerint az alábbi jobbágyok gazdálkodtak a korabeli Püspökiben:

Az 1915 májusi veszteségek után júniusban a lapok újabb veszteséglajstromokat ismertetnek. A Vasvármegye 1915. június 15-i száma (3. oldal) szerint a 18-as honvédek legénységéből megsebesültek között említenek egy Józsa Kálmánt. (De ő valószínűleg nem lehet a rábapüspöki lakos, ha egy korábbi poszt szerint ekkor hadifogságban volt...)

A Szombathelyi Ujság június 26-i száma közli a 192. veszteséglajstromot. Eszerint a 83. gyalogezred egyik halottja (részletek említése nélkül) Tóth János Rábamolnáriból. (Az ő neve viszont nem szerepel az I. világháború hősi halottjainak emléktábláján...)

Az alábbi rövidhír a Szombathelyi Ujság 1915. június 15-ei számának 4. oldalán olvasható:

Az 1894-es bulvárhírek után nézzük, miről írt községünk vonatkozásában a Vasmegye Lapok (VL) című újság 1895-ben!

A január 27-ei lapszám (5. o.) az "Elemi csapások és pedig tűzesetek a mult félév folyamán" kezdetű cikkben említi meg - részletek nélkül - Molnárit.

A VL február 28-i számának 8. oldalán az alábbi hirdetést találjuk:

Az 1893-as bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) c. újság községünk vonatkozásában 1894-ben!

Elsőként egy bűncselekménybe torkolló tűzesetről olvashatunk a lap február 1-ei számának 5. oldalán:

Érdekes, hogy a cikkben a pár éve megalakult tűzoltó egylet nincs megemlítve...

Egy eljegyzésről ad hírt a VL június 28-i száma a 4. oldalon:

Korábban már bemutattam az egykori Püspöki község jobbágyait 1565-ből, ill. 1571-ből. 1577-ből is fennmaradt egy összeírás, amely a győri püspökség kezén lévő uradalmak, így a szombathelyi vár és tartozékainak jobbágyait és azok földesúri adóterheit mutatja be. Listhy János győri püspök halálakor állították össze, a pontos dátuma 1577. április 6. Készítette: Ankherreit János. Mivel a korban Püspöki is a szombathelyi vár tartozéka volt, így az irat fontos forrás községünk kora-újkori történelmére is. Lássuk!

Részlet az urbáriumból

Eszerint az összeírt jobbágyok a következők:

101 évvel ezelőtt, 1913. szeptember 3-án kelt az a levél, amelyet ma bemutatok a plébánia irattárából. A levelet gróf Kinsky Zdenkóné szül. Festetics Georgina (Festetics György lánya) nevében küldte Rigó Zsigmond apátplébánosnak, mint a katolikus elemi iskola iskolaszéki elnökének Kéler Zoltán budapesti ügyvéd, a grófné jogi képviselője.

A levél fejléce és címzése nagyon elegáns; így néz ki:

A levél érdemi része így szól:

Korábban már bemutattam az 1857-ből, illetve az 1869-ből származó iparos-összeírás községünkre vonatkozó adatait. Ma egy 1876-ban felvett lajstrom számunkra érdekes részletét mutatom be (az iraton lévő korabeli helyesírás és a vegyes - magyar/német - nyelvezet szerint):

Az 1883-as bulvárhírek bemutatása után nézzük meg, mit írt az újság (a Vasmegyei Lapok) községünk vonatkozásában 1884-ben!

Elsőként a Déli Vasút közzétett menetrendjében szerepel Molnári állomás neve:

Július elején a menetrend jelentősen módosult, az alábbiak szerint:

A mai bejegyzésben megnézzük, miről szóltak a hírek - községünk vonatkozásában - 1882-ben. Ehhez a Vasmegyei Lapok c. korabeli megyei újság cikkeit veszem alapul.

Elsőként a január 12-i lapszám 3. oldalán található Pótló tudósítás c. cikket említhetem. Ebben a Vasvárott "Sylvester-estén megtartott tánczvigalomban" részt vett hölgyek között találjuk a molnári Bandy Josefa nevét. (Ő bizonyára azonos az 1878-ban Vasváron bálozó Bandi Józsával.)

2 nap múlva a lap 1-2. oldali, Marhatenyésztésünk c. cikkében a Molnári-Bécs közti vasúti szarvasmarha-viteldíjat ismerhetjük meg:

A Vasmegyei Lapok március 2-i száma a 2. oldalon közli a Szabadelvű Párt rumi választókerületi szervezetének alakuló ülésén felvett jegyzőkönyvet. Ebből megtudhatjuk, hogy a 3 korabeli kisközségből kik lettek a párt "bizalmi férfijai":

A 16. század közepéről, 1549-ből fennmaradt egy adóösszeírás, amelyből megismerjük a korabeli birtokosok nevét, a birtokok nagyságát, az adófizető népesség nagyságát, ill. egyéb információkat. Ez alapján táblázatba rendezve mutatom be a községünkkel kapcsolatos adatokat.

A mai bejegyzésben a korabeli megyei lap, a Vasmegyei Lapok alapján azt mutatom be, hogy miről szóltak a községünkkel kapcsolatos hírek 1880-ban. (Sajnos mind a megyei, mind az Országos Széchényi Könyvtárban lévő bekötött példányból több hónapnyi lapszám hiányzik, amelyekben akár helyi vonatkozású hírek is lehettek.)

Az első fennmaradt, számunkra fontos hír a július 8-i szám 2. oldalán van, és a molnári kastély lakójával, az idén 130 éve elhunyt Festetics György gróffal kapcsolatos:

Ugyancsak "grófunk" szerepel a szeptember 19-i lapszámban a vármegye legtöbb adót fizető megyebizottsági tagjainak (azaz viriliseinek) listáján (3. oldal):

A mai bejegyzésben a Vasmegyei Lapok (VL) cikkei alapján nézzük meg, miről szóltak a községünket is érintő hírek 1879-ben!

Elsőként a január 23-i szám 2. oldalán van helyi vonatkozású tudósítás. Ebből megtudjuk, hogy a vasvári római katolikus népiskola részére vásárolandó harmóniumra Festetics György 25 Ft-ot, a szenttamási temetőkápolnában eltemetett Korchmáros Gáspár pedig 1 Ft-ot adott.

A február 23-i lapszám 1-2. oldalán a vasmegyei tanító testület vasvári járási körének gyűlésén felvett jegyzőkönyv kivonata szerepel. Eszerint egy daloskönyv hangjegyekkel való összeállítására Tormássy Károly szenttamási katolikus tanító vállalkozott, a gyűlésen elhangzottakat pedig Ochsenhofer Ede helyi evangélikus tanító jegyezte le.

Társasági hír olvasható a VL február 27-i számának 2. oldalán. Eszerint a Vasváron, 19-én megtartott Casino-bálon jelen volt Fay Irma Molnáriból, továbbá Korchmáros Malvin és Georgina kisasszonyok. Ez alkalommal felülfizettek (vagyis a belépőn túl is fizettek valamennyit): Fay Adolf 50 krajcárt, Korchmáros Gáspár pedig 2 Ft-ot. Ők bizonyára a kisasszonyok szülei. (A molnári Fay-családról tud valaki valamit? Aki tud, kérem, írja meg nekem!)

A szegedi árvízkárosultak javára történő gyűjtésről szól az április 3-i szám egyik cikke  2. oldalon: