A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek 1922 tavaszáról a korabeli megyei napilapból, a Vasvármegyéből. (A "száz éve történt" sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az 1922-es választás előtt a Vasvármegye 1922. április 19-ei lapszáma ismertette a választókerületek - köztük a vasvári - beosztását (3. oldal):

Azt hiszem, Rábaszenttamás a nyomda ördöge miatt maradt ki...

Az egyik jelölt, Haller István kampánykörútjának egyik állomása Rábamolnári volt (Vasvármegye 1922.05.12. 4. oldal):

Ahogy arról a múlt hétfői bejegyzésben beszámoltam, az első tanácsválasztásra (1950. október 22.) készülve a Magyar Függetlenségi Népfront meghirdette helyi programját, amit jelöltjeinek el kellett fogadni. A programot tartalmazó lapon 3 személyt már megneveztek, az alábbi szórólapról pedig a 4. tanácstag-jelölt neve is kiderült. A lap címe: A dolgozók jelöltjei a püspökmolnári tanácsválasztásokra.

Az 1949-ben elfogadott alkotmány alapján hazánkban létrejöttek a tanácsok, azaz a helyi igazgatás - nem önkormányzati, hanem centralizált és pártutasításos - szervei. A helyi tanácsokról szóló törvényt 1950. május 11-én fogadta el az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a kollektív államfői testület) pedig a tanácsválasztást október 22-re tűzte ki. A választáson a formálisan létező Magyar Függetlenségi Népfront (MFN) jelöltjei indulhattak. E szervezetben már csak a Magyar Dolgozók Pártja rendelkezett tényleges hatalommal, mellette néhány "látszatpártocska" szerepelt. Az MFN a választást megelőzően minden településre programot dolgozott ki, melyet a Népfront jelöltjeinek kötelezően el kellett fogadniuk.

A frissen létrejött, és Püspökmolnárinak elnevezett nagyközségre az alábbi programot dolgozták ki (mely nyomtatásban is fennmaradt, és elérhető a Vasi Digitális könyvtár honlapján):

Kedves Olvasók!

Örömmel tudatom, hogy elkészült legújabb könyvem, melynek címe: A vasvári választókerület politikai viszonyai a választások tükrében 1920-1939.

A könyvben a vasvári választókerület adatait elemezve az alábbi kérdésekre kerestem a választ: Hogyan változott a szavazók pártszimpátiája a Horthy-korszak képviselőházi választásai során? Az egyes politikai irányzatok képviselői milyen kampányt folytattak a szavazatok elnyerése érdekében? A kampányeseményeken túl mely tényezők segítették a mandátum elnyerését 1920-1939 között?

A választási eredmények községek szerinti megoszlását színes térképek mutatják. A kötetet korabeli választási plakátok, szavazási jegyzőkönyvek, képviselőjelöltek portréi, választási rigmusok és kortesnóták illusztrálják. 

A könyv terjedelme 132 oldal, kötése keménytáblás. A Históriaantik Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Listaára 3.990 Ft, de most bevezető áron, 20 % kedvezménnyel, 3.192 Ft-ért megrendelhető a kiadó honlapján.

Frissítés: 2014-ben a kötet mindössze 1400 Ft-ért kapható a kiadónál!

Kapcsolódó bejegyzések:

Választások a Horthy-korszakban 1.

Választások a Horthy-korszakban 2.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! 

Most induló sorozatomban régi országgyűlési választások helyi kampányairól és helyi eredményeiről fogok írni. Elsőként az 1920-as és 1922-es választásokat elemzem.

Az 1919-ben hatalomra került ellenforradalmi kormányzat visszaállította az 1914-es egyéni választókerületi rendszert. Rábamolnári, Rábaszenttamás és Rábapüspöki a vasvári választókerülethez tartozott (melyet a korábbi kerületi központról néha rum-vasvárinak is neveztek). A szavazás a vidéki kerületekben nyíltan történt.

Az 1920-as választáson a kormány nyomása és a helyi közhangulat miatt csak Vass József, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (KNEP) jelöltje tudott elindulni, így ő választás nélkül lett képviselő. (Mivel itt nem volt választás, így szesztilalom sem volt, s a kocsmák sem tartottak zárva.)

A korszak második választását 1922-ben tartották, jóval szigorúbb választójogi feltételek mellett. Az induláshoz szükséges ajánlásokat négyen tudták megszerezni: az addigi képviselő – egyúttal miniszter – Vass József (KNEP), a Keresztény Ellenzék (KRE) programjával Haller István és Förster Miklós földbirtokos, végül Mozsolics István vasvári ügyvéd pártonkívüli jelöltként. Az indulók élénk kampányt folytattak. A korszak megyei lapja, a Vasvármegye szerint „Rábapüspökiben, Molnáriban, Rábaszenttamáson az emberek valóságos extázisban voltak, úgy tüntettek Haller mellett”. Vass József mellett korteskedve Rumban megjelent Bethlen István miniszterelnök is. (Erről választási rigmus is íródott.) A június 1-én megtartott választás nálunk az alábbi eredményt hozta:

Szeptember 9-én elvi döntést hozott a legnagyobb kormánypárt frakciója a választójogi törvény több vitatott pontjáról - adta hírül a sajtó -, amit aztán az ősz folyamán elfogadásra a Parlament elé terjesztenek majd.

Ennek értelmében 1.) egyfordulós lesz a választás, 2.) a listások rovására nőni fog az egyéni képviselői helyek száma, 3.) szavazati jogot kapnak a határon túliak, 4.) lesz nemzetiségi képviselet a Parlamentben.

Nézzük őket egyenként.