2014 júniusában "Kilencven feletti gondolatok" címmel interjút közölt Dr. Andrásofszky Barna főorvossal, a Magyar Egészségügyi Társaság örökös tiszteletbeli elnökével az AMEGA Légúti Kalauz című újság.

A doktor úr fiatal katonaként – hegyivadászként – 1945-ben Püspöktamásiban is megfordult, később Sárváron, Szombathelyen is dolgozott, majd elkerült Vas megyéből. Az életinterjú katonasággal és községünkkel kapcsolatos részét az alábbiakban közlöm.

Balra Dr. Andrásofszky Barna időskori portréja látható az interjút közlő újságcikkből.

Lássuk az interjúrészletet: 

Kedves Olvasók! Nagy örömmel mutatom be a legújabb könyvemet, amely napokon belül megjelenik:

1945-ben a korabeli Püspöktamási és Rábamolnári lakói élték (volna) a maguk hétköznapi életét (erre utalnak a borító képei), csakhogy közben átsöpört a térségen a II. világháború frontja, és minden, ami ezzel járt (ezt jelzi a borító felső részén a tank). Nyomában vér, szenvedés (amit a borító piros csíkja jelez)...

A fenti címmel jelent meg A Hét című marosvásárhelyi lap 1991. november 28-i számának 5. oldalán az alábbi cikk. Szerzője egy erdélyi magyar író, Fodor Sándor (1927-2012), aki 1945 elején katonaként községünkben járt, és az itt átélt élményeit megemlítette a közel fél évszázaddal később írt cikkében. Olvassuk csak:

A mai bejegyzésben 9+1 régi fényképet mutatok be (a +1 egy fogolyének szövege), amelyeket Sipos Lajostól kaptam. Ezúton is köszönöm a képeket!

Lássuk őket sorban!

Az első fotót képeslapként küldték Sipos Mariska kisasszonynak Rábapüspökibe tábori postával. Sipos Mariska az 1919-es születésű id. Sipos Lajos nővére volt. A feladás ideje: 1917. május 6. Sajnos a feladó neve nem olvasható a lapon. A képen lévő személyek ismeretlenek. Véleményem szerint a kisasszony akkori udvarlója és bajtársai lehetnek a fényképen.

Következzen egy családi kép. Ezen az egyik gyerek (talán elől a jobb szélső) Sipos József, mellette pedig Sipos Imre áll. Hátul középen a fiatal srác Kovács Pali bácsi, a bajszos férfi pedig minden bizonnyal az édesapja.

Az 1000. blogbejegyzésben tett ünneplés után következzenek újra a dolgos hétköznapok. Egy érdekes levéltári forrást hoztam ma, melyben egy Püspöktamásinál lezuhant repülőgépről írnak. 

Ez a forrás egy távirat, amelyet a Magyar Királyi Honvéd Légierő Parancsnokságáról adtak fel 1941. június 17-én 20.00-kor Budapestre a Vezérkari Főnökség (VKF) 1. osztályának. A távirat szövege (fonetikusra átírva) így szól:

"Jelentem, hogy f. hó 17-én kilenc óra 55 perckor Püspöktamási (a táviraton: puespoektamasi) közelében a V-213 jelű CR-42 típusú (az eredetiben: typusu) repgép lezuhant. A repgép vezetője: Horváth Miklós hadapród őrmester életét vesztette. A Le pság (Légierő Parancsnokság) a baleset kivizsgálására az eljárást megindította. 

Kapják: Magyarország Kormányzója Katonai Irodája Bp., honv. min. úr (szárnysegéd), honv vkf (rm 1. oszt), Légügyi Főcsoport Főnökség. "

Az irat hátuljára kézzel ráírták: "Tudomásul szolgál. Intézkedésre szükség nincs."

Forrás: Hadtörténeti Levéltár Vezérkari Főnökség Iratai 1941. 1. oszt. 5517/Eln.: Püspöktamási közelében lezuhant repülőgép

Nézzük, mit tudunk erről a nem túl közismert géptípusról? Elsőként lássunk róla egy képet! (A fotó nem községünknél, hanem Ukrajnában készült! Forrása itt.)

Ma is folytatódik a sorsfordító 1945-ös év eseményeit bemutató sorozat, a helyi plébánia története, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban található kéziratos Historia Domus alapján. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Ma tovább folytatódik a sorsfordító 1945-ös év eseményeit bemutató sorozat, a helyi plébánia története, a plébános által kézzel írt Historia Domus alapján. Lássuk, mit jegyzett le Holpert István az 1945. március 28-30  napokról! történéseiből! (A sorozat előző része - amiben Szálasi látogatásáról olvashatunk (!) - itt olvasható.)

A mai bejegyzésben folytatódik az 1945-ben történt eseményeket bemutató sorozat a Holpert István püspöktamási plébános által vezetett Historia Domus alapján. Lássuk, mit jegyzett le az atya 1945 március 26-27-e történéseiből! (A sorozat előző része - amiben Szálasi látogatásáról olvashatunk (!) - itt olvasható.)

A plébánia irattárában egy érdekes II. világháborús dokumentumra bukkantam, melyet most bemutatok:

A mai bejegyzésben folytatódik az 1945-ben történt eseményeket bemutató sorozat a püspöktamási plébános - akkor Holpert István - által vezetett Historia Domus alapján. Lássuk, mit jegyzett le az atya 1945 márciusának elején! (A sorozat előző része itt olvasható.)

A mai bejegyzésben folytatódik az 1945-ben történt eseményeket, helyzetet bemutató sorozat a püspöktamási plébános - akkor Holpert István - által vezetett Historia Domus alapján. Lássuk, mit jegyzett le 1945 februárjában! (A sorozat előző része itt olvasható.)

Hetvenöt évvel ezelőtt már 1945 januárját mutatta a naptár. Milyen volt akkor az élet a korabeli plébánián, Püspöktamásiban? Hogyan élték meg a háborús viszonyokat? A Holpert István plébános által vezetett napló, a Historia Domus sok érdekességet rögzít, ebből idézek ma. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Bár viszonylag jól olvasható a napló, de a még jobb olvashatóság kedvéért ide teszem a nyomtatott szöveget is:

Nagyapám, Kuglics László a Don-kanyarnál

1943. január 12-én indult meg a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, mely a II. magyar hadsereg súlyos veszteségét eredményezte... A mai bejegyzésben erre emlékezve a Don-kanyart megjárt nagyapám, Kuglics László (1920-2007) fotói közül mutatok be néhányat.

Nagyapám 1920-ban született, sorkikápolnai lakos volt, 1949-ben házasság révén került Püspökmolnáriba. A Don-kanyarnál a II. magyar hadsereg III. hadtestében a 35. gyalogezred rendfokozat nélküli katonája volt, tehát egyszerű baka. Szerencsésen túlélte a doni katasztrófát, hazajött, majd akkor vonultatták be újra, amikor a háború már az Alföldön folyt. Az oroszok szorították őket hátra, majd Bécstől nyugatra fegyverezték le őket. Itt, Stockeraunál esett szovjet hadifogságba, ahol 3 hónapot töltött. Onnan gyalog jött haza. A nagyapám a "hivatalos" katonai fotóján (ami Szilárd Tódor szombathelyi fényképész műtermében készült) így fest. Mellkasán a Tűzkereszt kitüntetés látható a kardokkal. (Ezt sajnos nem találtam meg.)

Mivel nem vagyok jártas a korabeli fegyverek témájában, ezért aki pontosan meg tudja nevezni az alábbi képeken látható fegyvereket, őt kérem, írja meg nekem! 

Az alábbi kép még 1942 nyarán, őszén készülhetett. A papa az álló katonák között jobbról a hatodik, a többieket - akárcsak a többi képen - nem tudom megnevezni. Aki felismer valakit, kérem, írja meg!

A mai bejegyzésben több 75 évvel ezelőtti újságcikket ismertetek a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először egy - sajnos rosszul olvasható - bűnügyi hírben jelenik meg a korabeli Püspöktamási neve (Vasvármegye 1944.07.06. 7. oldal): 

Nem községünkkel, hanem az innen elszármazott Kristóf Kálmán kántortanítóval, Kristóf Ágota írónő apjával kapcsolatos az augusztus 9-i Vasvármegye alábbi cikke (4. oldal): 

Korábban már bemutattam a szovjet kényszermunkatáborba hurcolt lakosokat Püspöktamásiból, ma nézzük a rábamolnári illetőségűeket!

PÓR VINCE - SZÜLETETT: 1914, VASASSZONYFA

(Frissítés - 2018.08.10.: Olvasónk, a vasasszonyfai Poór Ilcsi kiegészítése szerint 1914-ben, a törzsőrmester születési évében még nem volt Vasasszonyfa nevű település, a falu ilyen néven 1934-ben, Kisasszonyfalva és Nagyasszonyfalva egyesítésekor jött létre. Köszönöm a kiegészítést!)

Rajta kívül egy olyan személyt találtam, aki Rábamolnáriban született, de a fogságba esésekor nem itt élt:

A II. világháború után számos hadifoglyot tartottak kényszermunkán a Szovjetunióban (illetve civileket is hurcoltak ki). Községünkből is több katona került a hírhedt GULÁG-ra (GULAG: Javítómunka-táborok Főigazgatósága), ma közülük ismertetek 4-et; olyanokat, akik Püspöktamásiban születtek vagy itt éltek. Lássuk őket!

SELTER LÁSZLÓ - SZÜLETETT: 1916, PÜSPÖKTAMÁSI

A mai bejegyzésben 75 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a korabeli megyei újságból, a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része itt olvasható).

A Vasvármegye 1943. március 4-i számának 7. oldalán találjuk az alábbi cikket: 

Az elsötétítési szabályok megsértéséért megbüntetettek között is találunk helyi lakost (március 9. 6. oldal):

Községünk korabeli nevei 75 évvel ezelőtt, 1943 januárjában is szerepeltek a megyei lap hasábjain, ma ezeket a cikkeket mutatom be. (A sorozat előző része itt olvasható.)

A háború miatt kiemelt szerepe volt a "Honvédeink üzennek" c. rovatnak. Az első ilyen cikk, amiben egy községünkbeli honvéd üzent, az 1943. január 12-i Vasvármegye-lapszám volt. A 4. oldalon ez a bevezető volt olvasható:

A cikk szerint a 253/29. tábori postaszámról üzent az itthoniaknak Simon József honvéd (földmíves) Püspöktamási.

A Vasvármegye január 15-ei számának 3. oldalán volt olvasható ismeretlen oroszországi postaszámról Borsos László tizedes (földmíves) Püspöktamási lakos üzenete.

A mai bejegyzésben egyik olvasónktól, a községünkben született Baranyai Jolán lányától, Horváth Ritától kapott régi képeket mutatom be.  Ritának köszönöm a fotókat és a hozzájuk írt információkat! 

Kezdjük a legrégebbi képpel!

A bal oldali fotográfia 1933-ban készült, és a Babós-lányokat látjuk rajta: Etel (Rita anyai nagymamája, áll, 1912-1983), és a nővére, Margit (1910-1979, ül), ő elkerült a faluból.

A lenti fénykép 1935. áprilisban készült, Babós Etel a középső sor jobb szélén látható. Sajnos a többiek nevét nem tudjuk, azt sem, hogy van-e köztük még falubeli, és azt sem, hogy milyen csoport lehet. (A ruhák hasonlósága alapján akár valamilyen tánccsoport is lehet.) Akinek van más ötlete, kérem, írja meg!

A mai bejegyzésben az utolsó csoportját teszem közzé azoknak a képeknek, melyeket Kiss Ervinnétől (szül. Kovács Márta) kaptam. Márti néninek ezúton is köszönöm a képeket!

Az első kép egy téesz-zárszámadás során készült, 1969-70-71 körül, a kultúrház udvarán. A kultúrházban volt a gyűlés, és a szomszédban, Márti néni szüleinek házánál főztek, onnan hordták át az ételt. A képen a a tálalók és a néptánccsoport fiú tagjai, jobbról balra: Sipos Antal, Sipos ...(?), Varga Károly, Timár György, Piri József, Nagy Béla, Pápai Béla vagy György, elöl Varga Csaba. Az asszonyok pedig jobbról Böröcz Imréné, Kovács Antalné, Greffer Györgyné és takarásban még valaki.