Kedves Olvasók, Követők, Érdeklődők!

2022 folyamán megújult tolnai gróf Festetics (II.) György egykori miniszter Püspökmolnáriban álló sírja (erről itt írtam). Ennek kapcsán jött az ötlet, hogy egy méltó megemlékezést szervezzünk, ami a széles közvéleményben is ismertebbé  teheti a gróf személyét, tevékenységét és Püspökmolnárival való kapcsolatát. Idén februárban volt halálának 140. évfordulója, erre is emlékezve egy konferenciára kerül sor Püspökmolnáriban 2023. április 22-én (szombaton).

A részletes program itt található:

Ma egy egykor volt autóbuszjárat indításáról számolok be korabeli újságcikkek és egy fénykép alapján. Lássuk!

A vasvári járás lapja, a Vasvári Újság 1927. május 22-i számának 3. oldalán volt olvasható ez a beharangozó újságcikk:

A cikkből kitűnik, hogy Vasvár sérelmezte a járat indítását, de lekicsinylően azt írta a szerző, hogy úgysem lesz rentábilis a vállalkozás... Ezzel szemben egy Baltavár-Rábahidvég autóbuszjáratot "sokkal jobb tervnek" említ...

A hírlapi ágálás ellenére a buszjárat ügyében történtek fejlemények, ahogy erről a Vasvári Újság 1927. október 2-i lapszáma tudósít (3. oldal):

Nemrég a Kis Ujsag című országos kiadású lap 1932. március 13-i számában találtam egy községünkkel kapcsolatos cikket. A 7. oldalon arról tudósítottak, hogy plébániánk a 100 éves fennállását ünnepelte. A rövidhír így szól:

Megnéztem a korabeli megyei lapot, a Vasvármegyét, amiben hosszabb tudósítást közöltek (1932.03.09. 3. o.):

A mai bejegyzésben két 50 évvel ezelőtti újságcikket ismertetek a Vas Népéből. (A teljes sorozat ide kattintva olvasható.)

Először lássunk egy rövidhírt az 1968. február 8-i lapszám 6. oldaláról:

A néptánccsoportról ebben és ebben a bejegyzésben írtam, ill. mutattam be fényképeket.

És jöjjön egy sporttal kapcsolatos újságcikk a megyei napilap 1968. február 11-i számából (6. oldal):

1932-ben ünnepelte 25 éves tanítói jubileumát községünk evangélikus iskolájában Balikó Mihály tanító. (Portréját lásd ebben vagy ebben a bejegyzésben.)

Az évforduló megünnepléséről a Harangszó című folyóirat számolt be 1932. május 1-én (144. oldal), ebben a cikkben:

A mai bejegyzésben egy községünkben született híres ember portréját mutatom be. Csak nemrég, véletlenül szereztem tudomást a Molnárihoz való kötődéséről a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában. (Ezért nem szerepel a 2010-es kiadású, Püspökmolnári történetéről írt könyvben.)

200 évvel ezelőtt, 1814. július 5-én Molnáriban született zichi és vásonkeői gróf Zichy Hermann 1848-a nemzetőr őrnagy, későbbi adminisztrátor, és kancellár.

Édesanyja gróf Festetics Julianna (1789-1816) volt (Festetics (I.) György és Sallér Judit lánya), apja pedig gróf Zichy Károly (1778-1834), Pozsega, majd Moson vármegye főispánja, 1825-ben a magyar udvari kamara elnöke. Zichy Hermann tehát Festetics (II.) György unokatestvére volt. Öccse pedig az a Zichy Ottó, aki szintén Molnáriban született 1815. június 21-én.

Zichy Hermann a győri királyi akadémián végzett jogi tanulmányokat. A források erős testalkatú, társai közül inkább fizikai erejével és ügyességével (vívással, lovaglással, úszással és tánccal), semmint szellemi képességeivel kitűnő személynek írják le, aki nem szeretett tanulni.

Vasúti bejárás

Ahogy azt már korábban jeleztem, 1913-ban újra a vasútépítés lázában égett a Rába-mente. Egy vállalkozó újra tervbe vette ugyanis a Sárvárt Molnárin át Körmenddel összekötő vonalszakaszt, amit már 1870 körül is terveztek. Ezzel kapcsolatban több újságcikk is megjelent 1913 júliusában.

A vonalszakasz közigazgatási bejárásáról ad hírt a Vasvármegye című lap (1913. július 8., 5. oldal):

A Vasvármegye július 10-i számában megjelent cikk a vármegye kiküldöttjeit is megnevezi (5. oldal):

Holnap lesz az I. világháborút lezáró trianoni béke évfordulója. Ebből az alkalomból községünk I. világháborús hősi halottjairól emlékezem meg.

1914-ben Ferenc József császár és király - II. Vilmos német császár támogatásával - hadat üzent Szerbiának. (Ezt egyébként Tisza István kormányfő akkor ellenezte...) A szövetségesi szerződések miatt heteken belül európai méretű konfliktus bontakozott ki, mely a gyarmatokra és a tengerekre is kiterjedt. Így lett világháború egy kisebb konfliktusból. (A kortársak egyébként "nagy háború" néven emlegették.) A felek gyors döntést reméltek, de a háború végül elhúzódott, és mintegy 20 millió halottal járt. A világháborút lezáró békék átrajzolták Európa térképét.

Nagy-Magyarország emberveszteségei: félmillió halott, másfél millió sebesült, 800 ezer hadifogoly. Valószínűleg az ország összes településéről voltak áldozatok, így községünkből is. 

112 évvel ezelőtt, 1901. májusában ünnepelte 40 éves tanítói jubileumát a szenttamási római katolikus elemi iskola kántortanítója, Tormássy Károly. Ő korábban többször tudósította a sajtót a helyi - elsősorban a katolikus iskolával kapcsolatos - eseményekről (pl. 1874-ben, 1875-ben vagy 1878-ban is), és a szenttamási dalárda szervezésében is részt vett. 1877-ben (Rába)töttösön találjuk.

A tanítói évfordulóról a Vas c. lap 1901. május 26-i száma a 2. oldalán így tudósított:

Tegnap volt 130 éve, hogy Bécsben elhunyt gróf Festetics György (1815. április 23-1883. február 12.), Molnári akkori legnagyobb birtokosa, korábbi miniszter, Vas vármegye volt főispáni helytartója és Zala vármegye volt főispánja. Halálának (és ideiglenes temetésének) évfordulója mellett február közepe azért is fontos az ő szempontjából, mert 1867-ben február 17-én lett az Andrássy-kormány tagja, mint a király személye körüli miniszter.

Andrássy Gyula kormánya a megalakuláskor (1867. február 17.) Felül középen: Andrássy Gyula miniszterelnök; felső sor balról: Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Wenckheim Béla belügyminiszter, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter; alsó sor balról: Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter, középen: Festetics György, a király személye körüli miniszter, Gorove István földművelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter (Barabás Miklós kőrajza)

Ettől kezdve állandó, rendkívül fontos szereplője az Osztrák-Magyar Monarchia politikai életének, hiszen nemcsak az uralkodó bizalmát kellett elnyernie, hanem az országgyűlését is, tolmácsként (is) őrködve az érzékeny egyensúly felett.

Amikor 1871-ben megromlott egészségi állapota miatt a felmentését kérte, Andrássy Gyula így értékelte a munkáját:

Az 1867-es kiegyezés után felpezsdült az ország, ami nemcsak a gazdaságban, de a közéletben is megnyilvánult. Egyesület-alapítási láz söpört végig az országon, ami községünket is elérte. Szenttamáson az apátplébános vezetésével dalárda jött létre, amiről a korabeli megyei újság is beszámolt. Az alakuló ülésre 1873. január 7-én került sor; az itt felvett jegyzőkönyv hangsúlyozza, hogy a 3 falu, Molnári, Püspöki és Szenttamás fiatalsága vett részt azon. 

Az alapszabály szerint "Az egylet főczélja ének által a szívet és kedélyt nemesítő szép művészet iránt kedvet ébreszteni, mellékczélja pedig az egyházi ének emelése és hangversenyek általi zene élvezet szerzése".

A Vasvármegye c. újság 1912. december 10-i számának 5. oldalán jelent meg az alábbi újságcikk:

Erről a vasútról egy korábbi bejegyzésben már írtam. 1913 folyamán számos híradás jelent meg róla, melyeket a későbbiekben majd közzé teszek.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! 

Hazánk német megszállását követően az ország infrastruktúrája is az ellenséges vadászgépek célkeresztjébe került. 1944. nov. 20-án például egy Lockheed P-38 J, közismertebb nevén Lightning-típusú amerikai vadászgép támadta a rábamolnári vasútállomást.

Ezt a géptípust a Lockheed cég gyártotta, összesen mintegy 10.000 db készült belőle. Első felszállása 1939-ben, szolgálatba állítása 1941-ben, szolgálatból kivonása 1949-ben történt meg. Egy repülő ára 1944-es értéken 97 ezer dollár volt.

55 évvel ezelőtt, 1957 októberében adták át községünk sportpályáján az öltözőt. Erről szól az alábbi rövid hír, mely a Vas Népe 1957. október 10-i számának 6. oldalán jelent meg:

Érdekes, hogy a megyei napilap cikke Püspökmolnári létrejötte után több évvel még mindig Rábamolnáriról ír…

Az összes eddigi sport témájú bejegyzés elolvasható itt.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! A blog facebook-oldalán hamarosan állandóan elérhető helytörténeti vonatkozású képeket teszek közzé. Érdemes lesz tehát csatlakozni!

Egy korábbi bejegyzésben említettem, hogy a rábaszenttamási plébánia száz évvel ezelőtt kántortanítói állást hirdetett meg. Ahogy ott jeleztem, a megfelelő jelölt kiválasztása számos tanulsággal szolgált. (Különösen azzal az újságírói módszerrel, hogy két „állásinterjút” vetett össze a szerző.) Erről szól a mai bejegyzés.

Egy Rábamolnáriban tartandó tűztámadási gyakorlatról írt a Vasvár és Vidéke c. lap 1911. július 30-i száma. A cikkben említett további 3 község Rábapüspöki, Rábaszenttamás és a körjegyzőség székhelye, Rábahídvég.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szívesen fogadok régi püspökmolnári tűzoltókról és tűzoltóeszközökről készült fotókat, ill. minden más, püspökmolnári vonatkozású képet, iratot.

Ahogy az előző bejegyzésben ígértem, most közzéteszem az 1947-es püspöktamási sportnap eredményeit. De mielőtt ezt megtenném, megjegyzem, hogy nemcsak a kommunista párti Szabad Vasmegye, hanem a szociáldemokrata pártlap, az Uj Vasvármegye is beharangozta a rendezvényt. A lap szerint a Szombathelyi Természetbarátok Turisztikai Egyesülete „Menjünk le a Rábára!” szlogen jegyében szállt be a sportnap megrendezésébe. Az Uj Vasvármegye június 15-i cikke Püspöktamásit egyszerűen csak Tamásinak említi, míg egy július 2-i írás szerint a sportnap „lehetővé teszi, hogy a város és a falu dolgozói egy baráti kézfogásra összejöjjenek”.

A Szabad Vasmegye c. lap 1947. június 12-i száma harangozott be egy érdekes sporteseményt, melyre július elején Püspöktamásiban került sor (Püspökmolnári csak 1949-től létezik):

A beharangozást a lap június 29-i száma bővebben is megismételte:

A Vasvár és Vidéke c. lap 1912. június 30-i számának 2. oldalán jelent meg az alábbi tudósítás:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

A Vasvármegye c. lap 1912. május 28-i száma adta hírül az alábbi rábamolnári vonatkozású - mai szóval élve: rendőrségi - hírt:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!