Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. augusztus 31-én került sor a szocializmus előtti utolsó többpárti, de messze nem teljesen szabad és tiszta, az ún. "kékcédulás" választásra. (A kékcédula egy névjegyzékkivonat volt, amivel akár faluról falura, szavazókörről szavazókörre járhattak a szavazók, így követve el tömeges választási csalást...).

A mai posztban ennek a választásnak a helyi eredményeit fogom ismertetni a fennmaradt szavazóköri jegyzőkönyvek alapján. Kezdjük először Püspöktamásival!

20200813_095304.jpg

Szerző: kugi  2022.09.02. 07:00 Szólj hozzá!

Címkék: választás választójog szavazati jog püspöktamási rábamolnári hetvenöt éve történt

1945. november 4-én került sor a II. világháború utáni első országgyűlési (azaz akkori nevén: nemzetgyűlési) választásokra. A mai bejegyzésben ennek a helyi eredményéről írok. Előbb azonban lássuk a szavazás hátterét, előzményeit.

A választásokat az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945. szeptemberében elfogadott 1945. évi VIII. törvény alapján tartották meg. A 80 §-ból álló jogszabály bevezette az általános, egyenlő, titkos választójogot, vagyis eltörölt mindenféle, az 1938. évi XIX. törvényben meglévő vagyoni és műveltségbeli cenzust, továbbá eltörölte a szavazáson való részvétel kötelező jellegét. Férfiaknál és nőknél egyaránt 20 évre csökkent a választójogosultság alsó korhatára, ezzel eltűnt a nemek szerinti megkülönböztetés is.

A jogkiterjesztés mellett a törvény számos választójogból való kizárást is tartalmazott. Így pl. megfosztották a választójoguktól azokat, akiknek a politikai jogaikat megvonták, akik 30 szélsőjobboldali szervezet tisztségviselői voltak, akik háborús vagy népellenes bűncselekményt követtek el, akik besúgók voltak, akikkel szemben az igazoló bizottságok elmarasztaló határozatot hoztak, akiket internáltak, akik ellen a népbíróság elmarasztaló ítéletet hozott, vagy akár aki ellen a népügyészség vádiratot bocsátott ki! Ugyancsak megfosztották választójoguktól mindazokat, akik magukat németnek vallották vagy aki ismét felvette németes hangzású családi nevét! 

Szerző: kugi  2020.11.06. 07:30 Szólj hozzá!

Címkék: választás választójog szavazati jog püspöktamási rábamolnári

A mai bejegyzésben a Horthy-korszak utolsónak bizonyult, 1939-es választásának helyi eredményeit mutatom be.

A választási rendszerben alapvető változások történtek: a választás mindenütt titkos lett, de a szigorúbb cenzus miatt országosan mintegy 300 ezerrel csökkent a választásra jogosultak létszáma (ugyanakkor a vasvári kerületben nőtt a szavazók száma). Az egyéni jelöltekre történő voksolás mellett listás szavazást is tartottak. Átszabták a választókerületeket is: a vasvári kerület megnőtt, összesen 71 község tartozott ide. Bevezették a 2000 Pengőnyi kauciót (választási biztosíték) és változtattak az ajánlás szabályain is.

A pártrendszerben is változások történtek. A kormánypárt szervezettsége csökkent, ám még így is a legszervezettebb erő volt. A párt Teleki Pál vezetése alatt a Magyar Élet Pártja nevet viselte, előretörtek benne a radikális jobboldaliak. A szomszédban megjelenő náci Németország támogatásának következtében megerősödött a szélsőjobboldal (Csehimindszenten és Sorkikisfaludon is volt hungarista szervezet). A korábban fontos szerepet játszó keresztény irányzat teljesen visszaszorult. Az ellenzéki oldalon egyedül a Kisgazdapárt indult komolyabb esélyekkel.

A kormánypártnak az itteni községekben volt helyi szervezete. A Püspöktamási szervezetről az 1935-ös választásnál már írtam. Rábamolnáriban a MÉP helyi elnöke Nagy István földműves és göbemetsző, titkára Kovács Miklós nyug. csendőr-tiszthelyettes volt. A Roszner István iratai között található MÉP-jellemzés szerint Rábamolnári „erősen nyilas érzelmű” volt...

Rábamolnári jellemzése a MÉP nyilvántartásában.JPG

Szerző: kugi  2012.12.14. 08:38 Szólj hozzá!

Címkék: politika választás szavazati jog névsor püspöktamási rábamolnári

A mai írásban az 1935-ös választás helyi eseményeit és eredményeit mutatom be.

Az előző választáshoz képest hazánkban alapvető változások történtek. Véget ért a gazdasági válság, az ország megindult a fellendülés útján. A politikai élet azonban átrendeződött: a kormánypárton belül (és kívül) előretört a radikális jobboldal, amelynek vezetője, Gömbös Gyula 1932-ben miniszterelnök lett.

Gömbös tervei megvalósításához tömegpárttá szervezte át a kormánypártot, melynek neve Nemzeti Egység Pártja lett. Az ország valamennyi településén létrehozták a NEP helyi szervezetét, melyeknek feladatává tették, hogy beszervezzék a választópolgárok összességét. Az így létrehozott tömegpárt irányítása erősen hierarchikus, szervezettsége többszintű volt (még a településnél kisebb egységek is voltak). A tisztségviselőknek havonta jelentést kellett tenniük a szervezettségről, a közhangulatról. A párt püspöktamási elnöke ekkor Marton István malomtulajdonos, társelnöke Békefi Gyula földműves, titkára Balikó Mihály tanító volt, Rábamolnáriból 1935-ös pártnévsor nem maradt fenn.

Szerző: kugi  2012.11.30. 10:31 Szólj hozzá!

Címkék: politika választás szavazati jog névsor püspöktamási rábamolnári

Az 1922-es választások helyi eredményeinek bemutatása után nézzük, hogyan szavaztak elődeink 1926-ban és 1931-ben.

A 1926-os választáson jóval nyugodtabb volt a kampány, mint 4 évvel korábban, és ekkor mindössze ketten indultak a képviselői mandátumért: a kereszténypárt (akkori neve: Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, KGSZP) jelöltjeként Huszár Mihály sárvári apátplébános és a kormánypárt (Egységes Párt) programjával ifj. Horváth Miklós bögötei földbirtokos. (Egy róla szóló választási rigmust közzétettem ebben a bejegyzésben, kettejük párharcáról pedig hosszabb kortesversek és kortesnóták jelentek meg a Vasi Szemlében.)

A kereszténypárttal szimpatizáló megyei lap, a Vasvármegye beszámolt arról, hogy a KGSZP minden településen megalakította helyi vezetőségét. Rábamolnáriban a párt helyi elnöke Varga István lett, a választmány tagjai pedig Varga István alsó, Kiss János, Antal Vince, Nagy István, Varga István gépész, Nagy István, Farkas István és Szilágyi József.

Rábapüspökiben a KGSZP helyi elnöke Szijártó György lett. Az itteni választmány tagjai: Marton István, Ács József, Piri Mihály, Varga György, Piri Ferenc, Kiss Antal, Komáromi József, Gálos István, Szilassy Károly, Hegyi György, Hegyi Jenő, Papp Lajos, ifj. Ács József, Szilassy Antal, Babos József, Szalay Gergely, Piri György, Vadalma János.

Rábaszenttamáson Kustos János lett a helyi elnök, a párt választmányának pedig tagja lett Horváth József tanító, Molnár György, Osztovics Ferenc, Polgár József, Sütő Ferenc, Böröcz István és Böröcz József.

Szerző: kugi  2012.10.24. 09:52 Szólj hozzá!

Címkék: politika választás szavazati jog névsor püspöktamási rábamolnári rábapüspöki rábaszenttamás

Most induló sorozatomban régi országgyűlési választások helyi kampányairól és helyi eredményeiről fogok írni. Elsőként az 1920-as és 1922-es választásokat elemzem.

Az 1919-ben hatalomra került ellenforradalmi kormányzat visszaállította az 1914-es egyéni választókerületi rendszert. Rábamolnári, Rábaszenttamás és Rábapüspöki a vasvári választókerülethez tartozott (melyet a korábbi kerületi központról néha rum-vasvárinak is neveztek). A szavazás a vidéki kerületekben nyíltan történt.

Az 1920-as választáson a kormány nyomása és a helyi közhangulat miatt csak Vass József, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (KNEP) jelöltje tudott elindulni, így ő választás nélkül lett képviselő. (Mivel itt nem volt választás, így szesztilalom sem volt, s a kocsmák sem tartottak zárva.)

A korszak második választását 1922-ben tartották, jóval szigorúbb választójogi feltételek mellett. Az induláshoz szükséges ajánlásokat négyen tudták megszerezni: az addigi képviselő – egyúttal miniszter – Vass József (KNEP), a Keresztény Ellenzék (KRE) programjával Haller István és Förster Miklós földbirtokos, végül Mozsolics István vasvári ügyvéd pártonkívüli jelöltként. Az indulók élénk kampányt folytattak. A korszak megyei lapja, a Vasvármegye szerint „Rábapüspökiben, Molnáriban, Rábaszenttamáson az emberek valóságos extázisban voltak, úgy tüntettek Haller mellett”. Vass József mellett korteskedve Rumban megjelent Bethlen István miniszterelnök is. (Erről választási rigmus is íródott.) A június 1-én megtartott választás nálunk az alábbi eredményt hozta:

Szerző: kugi  2012.10.10. 08:16 Szólj hozzá!

Címkék: kampány politika választás szavazati jog választókörzet rábamolnári rábapüspöki rábaszenttamás

A nagyobbik kormánypárt berkeiből érdekes választójogi javaslat szivárgott ki. Eszerint a választók névjegyzéke nem automatikusan állna össze (miként az eddig történt), hanem aktív regisztrációhoz kötnék a szavazáson való részvételt. A regisztráció idejét pedig akár 3 hónappal a választások előtt is lezárnák. Ezt a javaslatot egyesek máris üdvözölték, mások támadták, mivel van előnye és hátránya is. Nézzük, melyek ezek!

Szerző: kugi  2011.10.12. 08:35 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: politika közélet választás választójog szavazati jog

Szeptember 9-én elvi döntést hozott a legnagyobb kormánypárt frakciója a választójogi törvény több vitatott pontjáról.

A mostani bejegyzésben a 3.) szavazati jogot kapnak a határon túliak, ill. a 4.) lesz nemzetiségi képviselet a Parlamentben témaköröket veszem górcső alá.

Nézzük őket egyenként.

Szerző: kugi  2011.09.12. 17:00 Szólj hozzá!

Címkék: politika közélet választójog szavazati jog

Szeptember 9-én elvi döntést hozott a legnagyobb kormánypárt frakciója a választójogi törvény több vitatott pontjáról - adta hírül a sajtó -, amit aztán az ősz folyamán elfogadásra a Parlament elé terjesztenek majd.

Ennek értelmében 1.) egyfordulós lesz a választás, 2.) a listások rovására nőni fog az egyéni képviselői helyek száma, 3.) szavazati jogot kapnak a határon túliak, 4.) lesz nemzetiségi képviselet a Parlamentben.

Nézzük őket egyenként.

Szerző: kugi  2011.09.12. 10:09 Szólj hozzá!

Címkék: kampány politika közélet választás parlament választójog szavazati jog országgyűlés választókörzet

süti beállítások módosítása