Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a II. József-féle népszámlálást. Most a következő lajstromból, az 1804. évi népösszeírásból ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Mivel az összeírás csak az adózó népességre terjedt ki – nemesekre, papokra és azok házaira nem –, így nem tekinthetjük teljes értékű népszámlálásnak, azaz az összlakosságról nem ad pontos képet.
Elsőként nézzük az összefoglaló létszámadatokat:
|
Település |
Házak |
Családok |
Nem nemes népesség |
A népességből |
|
|
száma |
Férfi |
Nő |
|||
|
Molnári |
33 |
64 |
277 |
142 |
135 |
|
Püspöki |
41 |
45 |
187 |
102 |
85 |
|
Szent Tamás* |
5 |
24 |
71 |
31 |
40 |
|
Összesen |
79 |
133 |
535 |
275 |
260 |
* Korabeli helyesírás szerint
A házak és a családok számát összevetve azt láthatjuk, hogy az utóbbiak száma mindig több, vagyis egy házban jellemzően nemcsak egy család él (ez Püspökire is csak nagyjából igaz). Molnáriban átlagosan 2 család él egy házban, míg Szenttamáson óriásinak tűnik a zsúfoltság. Igaz, a képet árnyalják az össze nem írt nemesi házak. Molnáriban nemcsak a kastély, de a kocsma, a mészárszék, a kovácsműhely, az intézői és a cselédlakások is urasági tulajdonban voltak, így azok nem szerepelnek az összeírásban, míg az ott élő nem nemesek igen. Akárcsak Szenttamás kisnemesi tulajdonú házai és az ott élő szolgaszemélyzet. Püspökiben viszont egyházi földesúri joghatóság alatt álló jobbágyok laktak, viszont a püspöknek nem volt itt udvarháza!
Nézzük a férfiak életkori és családi állapot szerinti megoszlását:
|
Település |
A férfiak közül |
A 18-40 éves férfiak közül |
|||
|
0-17 éves |
18-40 éves |
40 feletti |
házas |
Nőtlen vagy özvegy |
|
|
Molnári |
73 |
42 |
27 |
22 |
20 |
|
Püspöki |
49 |
27 |
26 |
21 |
6 |
|
Szent Tamás |
11 |
13 |
7 |
11 |
2 |
|
Összesen |
133 |
82 |
60 |
60 |
28 |
Az adatokból jól látszik, hogy egy fiatal helyi férfitársadalomról beszélhetünk, ahol magasabb volt a házasok aránya, mint a nőtleneké.
Végezetül nézzük a férfiak – a családfők – foglalkozás szerinti megoszlását:
|
Település |
Polgár |
Szolga |
Paraszt |
Zsellér |
A családok fiai |
|
Molnári |
3 |
24 |
26 |
24 |
65 |
|
Püspöki |
2 |
– |
29 |
25 |
46 |
|
Szent Tamás |
– |
15 |
– |
6 |
10 |
|
Összesen |
5 |
39 |
55 |
55 |
121 |
Az eredeti összeírásban tisztviselő kategória is volt, ám mivel egyik faluban sem élt ilyen, így ezt elhagytam a táblázatból. Zsellér: urasági birtokon élő, saját jobbágytelekkel nem rendelkező paraszti népesség. Lehet házas vagy házatlan zsellér. Polgár alatt iparost és kereskedőt érthettek (pl. kocsmáros, hentes), ilyet Szenttamáson nem találtak. Szolga pedig Püspökiben nem volt, amire az udvarház nélküli földesúri birtok a magyarázat. Szenttamás 24 nem nemesi családjából 21-ben volt felnőtt férfi, akik szolgának vagy zsellérnek vallották magukat.
Forrás: Kovács Tibor: Vas megye népessége a XIX. században. 1804-1870. Szombathely, 1970.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
