Az 1857-es népszámlálás után a teljes népességre kiterjedő lajstromra 12 évvel később, 1869-ben került sor. Itt még részletesebb adatfelvételre került sor, mint korábban. Ebből ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait.
Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:
|
Település |
Házak |
Családok |
Népesség |
A népességből |
|
|
száma |
Férfi |
Nő |
|||
|
Molnári |
63 |
117 |
462 |
233 |
229 |
|
Püspöki |
44 |
57 |
287 |
134 |
153 |
|
Szent Tamás* |
26 |
46 |
176 |
87 |
89 |
|
Összesen |
133 |
220 |
925 |
454 |
471 |
* Korabeli helyesírás szerint
A 12 évvel korábbihoz képest a házak száma 10-zel nőtt (ebből 9 Molnáriban épült), a családok és a népesség számában viszont jelentős emelkedést láthatunk (előbbinél 50, utóbbinál 36 %-os növekedés 12 év alatt)! Mindez jelzi a kiegyezés utáni békésebb közállapotokat, gyarapodást segítő viszonyokat. A növekedésből leginkább Molnári veszi ki a részét, ahol a 3 falu átlagát meghaladóan nőtt a családok és a népesség száma. Ebben bizonyára az 1865-ben megnyitott vasútvonal hatása is érződik.
1000 férfira egyébként 1869-ben Molnáriban csak 983, Püspökiben viszont 1142, Szenttamáson pedig 1023 nő jutott. Vagyis itt megfordult a helyzet a 12 évvel korábbihoz képest. A három falu átlagában 1037-es érték (vagyis nőtöbblet) mutatkozott.
Nézzük az életkor szerinti megoszlást:
|
Település |
A férfiak közül |
A nők közül |
||||
|
0-19 éves |
20-40 éves |
40 feletti |
0-19 éves |
20-40 éves |
40 feletti |
|
|
Molnári |
105 |
66 |
62 |
107 |
75 |
47 |
|
Püspöki |
61 |
46 |
27 |
79 |
54 |
20 |
|
Szent Tamás |
39 |
28 |
20 |
41 |
34 |
14 |
|
Összesen |
205 |
140 |
109 |
227 |
163 |
81 |
Az eredeti kategóriák ennél tagoltabbak. (A korábbi összeírások adataival való összehasonlítás miatt vontam őket össze.) A javuló gazdasági-társadalmi helyzetet jelzi az öregek számának lassú emelkedése (és egyáltalán a 65 év feletti kategória megjelenése): míg Szenttamáson 1857-ben 60 évnél idősebb nő nem volt, addig most már 6-an is elérték ezt a kort.
Végezetül nézzük a foglalkozás szerinti megoszlást – csak összefoglaló adatokkal:
|
Település |
Szellemei jellegű foglalkozások |
Fizikai alkalmazottak |
Tulajdonos jellegű foglalkozások |
Eltartottak |
|
Molnári |
12 |
123 |
42 |
210 |
|
Püspöki |
– |
85 |
54 |
158 |
|
Szent Tamás |
6 |
56 |
18 |
92 |
|
Összesen |
18 |
264 |
114 |
460 |
A foglalkozás szerinti megoszlás kategóriáiban jelentős változásokat találunk a 12 évvel korábbiakhoz képest; én most csak az összevont adatokat adtam meg.
A szellemi kategóriába tartozott a szenttamási apátplébános és a káplánja, 11 molnári és 2 szenttamási magánhivatalnok, Szenttamásról 2 tanító és Molnáriból egy egészségügyi dolgozó (bába). A fizikai alkalmazottak közé szolgák, napszámosok, ipari alkalmazottak és személyi szolgálatokat teljesítők tartoztak. A tulajdonosok közé a 3 faluból összesen 100 földtulajdonos, Szenttamásról 1 járadéktulajdonos és 13 vállalkozó tartozott. Vagyis a 3 faluban 396 kereső tartott el 529 családtagot.
Az írni-olvasni tudás aránya a 6 évnél idősebb férfi lakosság körében a 3 falu átlagában 64,9 % (a legjobb Püspökiben: 68,2 %, a leggyengébb Szenttamáson 62 %), a 6 évnél idősebb nők körében a 3 falu átlagában 43,9 % (Püspöki: 49,3 %, Molnári 38,7 %).
A 3 faluban 121 magán és 12 középület állt, a kastélyt kivéve mind földszintes volt. A szobák száma összesen 291. Egy szobára átlagosan 3,2 lakó jutott.
Részletesebb adatok olvashatók: Kovács Tibor: Vas megye népessége a XIX. században. 1804-1870. (Szombathely, 1970.) c. könyvben.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
