Ahogy azt egy korábbi bejegyzésben már jeleztem, községünk mai határában volt valaha egy Szentiván nevű falu. A mai poszt erről fog szólni.

Segítségül hívom a II. József korabeli katonai felmérés (1784) térképét, melyen a térképíró Püspökitől északra, a Sorok-patak közelében az erdő tisztásán romokat („Rudera”) jelölt.

Itt állt a középkorban Szentiván falu. Nevét templomának védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról (illetve a név torzulásáról) kapta. Létrejöttének ideje nem ismert. Első említésekor (mely meglehetősen késői, 1381-ből való), a Demeteri család birtokaként szerepel. A Demeteriek a vármegye kisebb földesurai közé számítottak, Szentléránton és Dömötöriben voltak még birtokaik.

Hogy mekkora volt a település, hányan és kik éltek itt, nem tudjuk. Mindössze egyetlen lakos neve maradt fenn a faluból: 1462-ben Pál szentiváni plébános a szomszédos Szent Cecília templom (Cicelle) Sebestyén nevű plébánosával peres ügyben jártak el.

Szentiván neve (pirossal aláhúzva) Nagy Lajos király 1381-es oklevelében. (Eredetiben megtalálható a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában (Q Szekció) DL 6771-es szám alatt.)

Szentiván valószínűleg a 16. században – talán az 1532-es török hadjáratban – semmisült meg, területe nagyrészt beerdősült, a többit pedig Püspöki lakói kezdték művelni. A 18. század végére a templomból és a faluból már csak romokat hagy az enyészet. Ma pedig legfeljebb kő- vagy cseréptöredéket találhat a Szentiván-dűlő területén a szemfüles kiránduló.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!