A II. József-féle népszámlálás és az 1804. évi népösszeírás után most nézzük meg az 1819-es népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek a másfél évvel korábbi összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.
Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:
|
Település |
Házak |
Családok |
Nem nemes népesség |
A népességből |
|
|
száma |
Férfi |
Nő |
|||
|
Molnári |
28 |
102 |
328 |
178 |
150 |
|
Püspöki |
41 |
55 |
346 |
117 |
229 |
|
Szent Tamás* |
5 |
36 |
91 |
41 |
50 |
|
Összesen |
74 |
193 |
765 |
336 |
429 |
* Korabeli helyesírás szerint
A házak és a családok számának összefüggésére most is igazak az 1804-ben leírtak. Ugyanakkor az adatokat a korábbi népösszeíráséval összevetve azt látjuk, hogy 15 év alatt Molnáriban öttel csökkent a házak száma, a családok száma viszont 64-ről 102-re, a (nem nemesi) népesség száma pedig 277-ről 328-ra nőtt, ami óriási növekedés. Még ennél is nagyobb emelkedést mutat Püspöki lakossága, ahol 187-ről 346-ra nőtt a lélekszám (a nők száma pedig 85-ről 229-re)! Mindez másfél évtized alatt hihetetlen mértékű emelkedés, ami felveti bennünk a gyanút, hogy esetleg az adatok nem pontosak, és valami elírás történt…
Nézzük a férfiak életkor szerinti megoszlását:
|
Település |
A férfiak közül |
||
|
0-17 éves |
18-40 éves |
40 feletti |
|
|
Molnári |
72 |
83 |
23 |
|
Püspöki |
42 |
46 |
29 |
|
Szent Tamás |
15 |
17 |
9 |
|
Összesen |
129 |
146 |
61 |
Az 1804-es adatokkal való összevetésből az látszik, hogy a 18-40 éves férfiak száma emelkedett jelentősen 15 év alatt. Ez jól jelzi azt, hogy immár leszereltek és családjukhoz hazatértek azok a katonák, akik 1804-ben még Napóleon ellen harcoltak, és ezért nem szerepeltek az akkori összeírásban.
Végezetül nézzük a férfiak – a családfők – foglalkozás szerinti megoszlását:
|
Település |
Tisztviselő |
Polgár |
Szolga |
Paraszt |
Zsellér |
A családok fiai |
|
Molnári |
3 |
9 |
34 |
26 |
38 |
68 |
|
Püspöki |
1 |
4 |
1 |
33 |
30 |
48 |
|
Szent Tamás |
– |
5 |
13 |
1 |
7 |
15 |
|
Összesen |
4 |
18 |
48 |
60 |
75 |
131 |
A 15 évvel korábbiakhoz képest újdonság, hogy egyrészt megjelennek a tisztviselők a helyi társadalomban, másrészt a magukat polgárnak vallók száma pedig csaknem megnégyszereződik! A szolgák száma Molnáriban 15 év alatt 10-zel nő, amire az adhat magyarázatot, hogy ekkor a férjétől különváltan élő Sallér Judit itt rendezi be birtokközpontját.
A szolgák és a parasztok lélekszáma összességében alig emelkedik, a zsellérek számában viszont jelentős (36%-os) növekedés tapasztalható (csak Molnáriban: 58 %). Vagyis: a napóleoni háborúk leszerelt bakái közül sokan nincstelenek lettek…
Forrás: Kovács Tibor: Vas megye népessége a XIX. században. 1804-1870. Szombathely, 1970.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
