Az 1900-as népszámlálás mintegy fél éve közzétett helyi adatai után nézzük meg, hányan éltek 1910-ben a korabeli községekben, melyeket akkor már - az 1907-es névrendezés után - Rábamolnárinak, Rábapüspökinek és Rábaszenttamásnak hívtak!

Először nézzünk pár összefoglaló adatot:

Összevetve a 10 évvel korábbi adatokkal, azt láthatjuk, hogy Püspöki lélekszáma kicsit nőtt, a másik 2 falué viszont csökkent (főleg Molnárié - de az okát egyelőre nem tudom), ezért az összesített lélekszám is csökkent.

A családi állapot megoszlása az alábbiak szerint alakult:

A törvényesen elváltak száma még mindig alacsony volt, hiszen a válásra alig másfél évtizede volt csak lehetőség.

Most következzék az anyanyelv szerinti összetétel, a magyar nyelv ismerete és az írni-olvasni tudás:

Az adatok szerint mindssze 3 ember vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek. Az analfabéták aránya kicsit csökkent 10 év alatt, 1910-ben 26 % volt.

Forrás: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. (Budapest, 1912.) 70-71. o.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!