1598-ban a királyi Magyarországon új adóalapot vezettek be, a házat, mely az addigi portát váltotta fel. (Egy portának 16 ház felelt meg.) Az országgyűlés minden lakott ház után 1 ½ Ft-ot szavazott meg adóként, melyből 1 Ft-ot a ház lakói, 50 dénárt pedig a földesurak fizettek meg.
Az 1598. évi IV. törvénycikk elrendelte a házak összeírását, mely térségünkben az alábbi eredményt hozta:
|
Helység neve |
Helység korabeli neve |
Helység jogállása |
Birtokos neve |
Összeírt házak száma |
|
Molnári |
Molnary |
község |
Keserü István |
7 |
|
Geiger György |
6 |
|||
|
Horváth Ferenc |
6 |
|||
|
Kisebb birtokosok |
4 |
|||
|
Összesen: |
23 |
|||
|
Püspöki |
Pyspeky |
község |
Esztergomi érsek |
26 |
|
Szenttamás |
Zent Tamas |
község |
Gosztonyi Pál |
1 |
Az összeírás során a jobbágyok és a zsellérek házait, ill. a „nem nemesi curia” módjára épített házakat írták össze, melyek a helység birtokosainak telkén voltak, beleértve az egytelkes (praediális) nemesek és szabadosok házait is. Mentesítést csak a nemesi ingatlanok, a falvak bíráinak házai, kórházak, uraság borát mérő kocsmák, alamizsnából élő koldusok kunyhói nyertek. A törvény nem rendelkezett a malmok, parókiák, iskolák, serfőzők, fürdőházak, stb. összeírásáról, de a gyakorlat szerint ezek is mentességet élveztek.
A legtöbb településen – így térségünkben is – az összeírások csak a jobbágy- és zsellérházakra korlátozódtak, amelyeknél a birtokos nevét is feljegyezték. Püspöki akkor – mivel a győri püspöki szék üres volt – az esztergomi érsek kezén volt. Szenttamáson viszont a kisnemesek házait nem írták össze, így ott csak egy jobbágyi házat vettek lajstromba.
Felhasznált irodalom: Dávid Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás. KSH Levéltára. Budapest, 2001.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
