Az alábbiakban az egykor önálló Püspöki, Molnári és Szenttamás községek statisztikai adatait mutatom be Fényes Elek két munkája alapján. Fényes Elek (1807-1876) statisztikai és földrajzi író, akit a hazai közgazdasági statisztika megteremtőjének szoktak tartani.

Az első idézett mű az 1836-40 között Pesten 6 kötetben megjelent "Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben" címet viseli. Gyakorlatilag ez a reformkori Magyar Királyság gyorsfényképe. Benne az ország lakott helyeiről található egy rövid leírás a legfontosabb adatokkal, mint pl. a település megyéje, jogállása, a népesség száma és vallási összetétele. Községünk jogelődjei mindig községi jogállásúak voltak, ezen kívül a munka az alábbi adatokat tartalmazza (a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatba rendeztem):

Fényes Elek másik fontos munkája az 1851-ben, már a Bach-korszakban megjelent, 4 kötetes, "Magyarország geographiai szótára" című munka. Ebben rövid szöveges leírás található a lakott helyekről. A 3 itteni községről ezt írja:

„Molnári: magyar falu, Vas vármegyében, a Rába mellett: 228 katholikus, 51 evangélikus lakossal. Kastély. Erdő. Földesura gr. Festetics László. Utolsó posta Vasvár." A földesúrra vonatkozó adat korábbi, mivel Festetics László (Sallér Judit fia, a templomunkban nyugvó Hohenzollern-Hechingeni Josephine hercegnő férje) 1846-ban elhunyt. A megjelenéskor valójában már Festetics György volt a falu legnagyobb birtokosa (az 1848-as jobbágyfelszabadítás után nem lehet földesúrról beszélni).

„Püspöki: magyar falu a’ Rába mellett, 164. katholikus, 75 evangélikus lakos, termékeny róna határral. Birja a’ szombathelyi püspök.”

„Szent Tamás: magyar falu 78 katholikus, 40 evangélikus lakossal. Földesura gróf Festetics László. Utolsó posta Körmend.” Érdekes, hogy Molnárinál Vasvárt, míg a szomszédos (és Vasvártól jelentősen nem távolabb lévő) Szenttamásnál pedig Körmendet adja meg, mint legközelebbi postaállomást...

E két munka nagyon fontos azért is, mert adatokat tartalmaz az 1830-as népösszeírás és az 1857-es népszámlálás közti időszakból - ha nem is olyan gazdag adatsorokat, mint ezek. A lélekszám-adatokat  érdemes összevetni velük!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!