Amikor Ferenc József 1860. október 20-án kiadta az „októberi diplomát”, úgy tűnt: helyreáll az ország alkotmányossága; újrakezdték működésüket a vármegyék is. (Valójában csak az 1848 előtti intézményeket hozták létre, a konzervatív magyar arisztokraták elképzelései szerint.) A Molnáriban birtokos és itt kastéllyal rendelkező tolnai gróf Festetics (II.) Györgyöt ekkor nevezték ki – az előrehaladott kora miatt a megye kormányzását személyesen már nem vállaló örökös főispán, Batthyány Fülöp herceg helyett – Vas vármegye főispáni helytartójává, korabeli szóhasználattal: főispáni helyettessé. A vármegye bizottmányának 1860. december 13–14-ei ülésén – melynek jegyzőkönyve szerencsére fennmaradt a Vas Megyei Levéltárban – Szenczy Ferenc szombathelyi megyéspüspök köszöntötte a tisztséget betöltő Festetics Györgyöt.
Ebből a dokumentumból idézek részleteket, elsősorban olyanokat, amelyek községünkkel és a grófi családdal kapcsolatosak.
Részlet az iratról, a megyéspüspök beszédéből
„Mint a lombos fák árnyékában csergedező forrás, ugy folyt eddig le Méltóságod életének jó része” – kezdte beszédét a megyés főpásztor, a folytatásban pedig a gróf molnári lakhelyét is említi: „Isten iránt példás kegyeletét Méltóságodnak kitűnőleg tanúsítja az, hogy Molnári - kastélyában a kápolnát műizléssel helyreállíttatá: ’s a boldogságos szűzről czimzett Molnári apátságot nagy áldozattal megalapitá olly korban, mellyben az anyagiak utáni szertelen mohóság lábra kapván, sokan szentségtelen kezekkel a szentélyből elragadni óhajtanák azt is, mit egykor jámbor őseik ott Istennek áldozatul bemutattak….” (Az apátság alapításáról ebben és ebben a bejegyzésben írtam.)
A főispáni helytartó jelleméről ezt mondja a püspöki méltatás: „Méltóságod nemzeti nyelvünket tisztán, csinosan, folyékonyan és szabatosan beszéli; – katonai pályáját híven megfutá ’s tisztesen befejezé; – országunknak s nemzetünknek 12 évig tartó keserveiben csendes fájdalommal részt vett, és sem szavát, sem kezét lealacsonyító bérbe soha nem adá”. (Itt az 1848-1860 közti 12 évre gondolt a püspök.)
A családi életéről pedig ez hangzik el Szenczy Ferenc beszédében: „Legboldogabb házassággal, erényteljes nővel ’s négy test és lélekben szép és ép gyermekkel áldotta meg Isten Méltóságodat, ’s mit koszorus költőnk eszménykép dallott, Méltóságodban teljesült: ’Háza szent templom, maga áldozópap, és az áldásnak poharát kezében Istenek töltik kimeríthetetlen égi itallal.” (A püspök által idézett versrészlet Berzsenyi Dániel: A jámborság és középszer című, 1809-ben írt költeményének 8., utolsó strófája.)
Mivel a magyar országgyűlés az októberi diplomában lefektetett, a magyar állam szuverenitását sértő Birodalmi Tanácsot nem fogadta el, így az alkotmányos időszak nem lett hosszú életű. Az uralkodó az országgyűlést berekesztette, a megyegyűlések feloszlottak, Festetics György is lemondott tisztségéről, és visszavonult családi birtokaira.
Forrás: MNL VaML Vasmegye 1860. évi december 13 és 14-én tartott bizottmányi ülésének jegyzőkönyve 1–14 fólió.
Kedves Olvasók! Mivel az elmúlt pár hónapban kevés időm volt kutatni, a korábban összegyűjtött anyagaim pedig egyre fogynak, ezért a blogbejegyzések száma a jövőben sajnos ritkulni fog... Ezen az segíthetne, ha kaphatnék Önöktől/Tőletek a blogon való közlésre régi családi fotókat, iratokat, történeteket. Kérem, járuljanak/járuljatok hozzá ily módon a bejegyzések számának növeléséhez, ezáltal pedig Püspökmolnári - és az itt élők - múltjának feltárásához! Előre is köszönöm!
E-mail címem: kugiblogja@gmail.com
>>> Az előző poszt: A koldus fillérjei <<<
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
