A mai bejegyzésben egy folyószabályozási térképet mutatok be, pontosabban annak a községünk körüli részét. Ez a 18. század végén készült, de a rajzolás pontos éve és a készítő neve nem ismert. Az eredetiben fennmaradt kéziratos térkép címe latin (Mappa fluvii Arabonis ex mondato ex Consilii Locumtenentialis Regii), feliratai latin, német és magyar nyelvűek. Méretaránya 1:7200. A 6 szelvényből álló térkép a Rába Vas megyei szakaszának szabályozási térképe (az országhatártól a Kis-Rába torkolatáig). Térségünk a 4. szelvényen van ábrázolva, ennek teljes mérete: 244 x 62 cm.
A községünk környékét ábrázoló részlet egyben így néz ki:
A fehérrel jelölt egyenes vonalak a szabályozás utáni tervezett folyómedret jelölik. A jobb láthatóság érdekében a térképet 2 részletben is megnézzük. A molnári-szenttamási szakasz közelebbről így fest:
Jól láthatóak (világosbarnával) a folyó körüli szántóföldek, zölddel egy gyep, zöldesbarnával pedig az ártéri területek. Molnárinál ezeket a dűlőneveket találjuk: "Függő" (ez egyébként Hídvég határába is átnyúlik, és ma is ismert név), "Macsali földek", "Macsali rét" (mai neve: "Mocsola"), "Falu gyöpje", "Nagy rét". A térkép készítője külön bekeretezte Molnári falut (latin névvel megnevezve), külön a kastélyt és külön a csárdát (vagyis az uradalmi kocsmaépületet; ezeket magyarul feltüntetve).
Szenttamás határában a Rába partján a "Bertalan és Babos szegi rétek" vannak, ill. egy lefűzött holtágat látunk. Maga a falu nincs ábrázolva, hiszen messzebb van a Rábától, mint Molnári.
A Püspöki körüli rész:
A folyótól északra Püspöki község házait találjuk. A falu határában több tervezett mesterséges folyómeder is van jelölve, amit a folyó nagy kanyarulatai indokolnak. A Rába-menti dűlőnevek: "Golafai rétek" (helyesen Gólyafa - a fákon található gólyafészkek miatt; ez még ma is ismert név az idősebbek körében), "Kutsoki rét" (ez a ma ismert "Kurzsok"), "Füzes" (kb. a mai malom környéke), "Nagy rét", végül az "Iszte alla". Egy holtág ívében a "Rumi falu rét" feliratot találjuk, amit az magyaráz, hogy eredetileg a szemben lévő rumi határhoz tartozott, csak a Rába folyásának változása elvágta a rét többi részétől.
A térkép a Magyar Nemzeti Levéltárban a Helytartótanácsi térképek között található, jelzete: S 12 Div XI No 0125:1/1-6
További vízrajzi térképek:
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
