A mai posztban folytatom a Püspöktamási Plébánia naplójába, az ún. Historia domusba Holpert István plébános által írt bejegyzések ismertetését: az 1950 februári írások következnek. (A "75 éve történt" sorozat előző - 1950 januári történéseket bemutató - része itt olvasható.)
Lássuk!
A naplóbejegyzés szövege gépelt változatban így szól:
Auguszta nővér helyett Adél nővér jár kántorizálni Vasvárról, szintén kiváló kántor, nagy zenész. Az ifjúságot szépen beszervezte és megtanította a képen lévő 5 legénnyel az összes szertartást.
(A képen balról jobbra: Sipos József, Babos József, Adél kántor-nővér és kísérője, Böröcz Imre, Babics Rezső, Sipos Imre.)
1950. február 12.
Mivel nem lehet Credo-gyülést tartani sem az iskolában, sem máshol, ezért a mai naptól kezdve minden hónap második vasárnapján ú.n. "Credo-mise" van; előző vasárnap kihirdetem, meghívom reá férfi-híveimet és miseközben eléneklik a Credo-himnúszt, a predikáció pedig ilyenkor első sorban a Credo-tagokhoz szól.
1950. február 16.
Bejelentkezett vendégek jöttek ma vacsorára Zalaegerszegről: dr. Galambos Miklós apát-plébános, Fonnyadt Antal hitoktató, dr. Németh Károly káplán, Papp Béla cukrász, Németh László füszerkereskedő, Horváth Géza vaskereskedő; Szhelyről pedig: Borbély István máv. intéző, sógorom a feleségével, Budai István máv. intézőék; továbbá meglepetésszerüen: Szekér Antal kamarás úr Rhidvégről és Zenz Péter pléb. Szőcéről. Igen jól sikerült névnapot rendeztünk édesanyámnak, mivel éppen ma van nevenapja, Julianna.
1950. február 20.
Gertig Béla és Kövér Viktor kőszegi pedagógusok jöttek a tanítói földek, lakás, stb. államosítására."
Néhány rövid megjegyzés a leírtakhoz:
A kemény kommunista diktatúra idején is komoly eredményeket tudott felmutatni az atya a hívek körében, a Credo-val kapcsolatos tiltást is ügyesen kijátszotta. Komoly vendégség fordult meg nála febr. 16-án, közülük a nem egyházi személyek talán inkább az édesanyja ismerősei, tisztelői lehettek.
Végezetül pedig: feltűnő, hogy milyen rideg fogalmazással, érzelemmentesen írja le az államosítók érkezését...
Kedves Olvasók! Mivel az elmúlt pár hónapban kevés időm volt kutatni, a korábban összegyűjtött anyagaim pedig egyre fogynak, ezért a blogbejegyzések száma a jövőben sajnos ritkulni fog... Ezen az segíthetne, ha kaphatnék Önöktől/Tőletek a blogon való közlésre régi családi fotókat, iratokat, történeteket. Kérem, járuljanak/járuljatok hozzá ily módon a bejegyzések számának növeléséhez, ezáltal pedig Püspökmolnári - és az itt élők - múltjának feltárásához! Előre is köszönöm!
E-mail címem: kugiblogja@gmail.com
>>> Az előző poszt: Katonák az I. világháborúból 17. <<<
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!