A mai Püspökmolnárihoz köthető első fennmaradt írott forrás 1275-ből származik, és Molnárival, ill. az ott élő, Molnár-nemzetséghez tartozó nemesekkel kapcsolatos. A falu nem ekkor jött létre, talán már évszázadokkal korábban is létezhetett, de az első írásos emlék ebből az évből maradt fenn.
Az irat - melyet a Vasvári Káptalan állított ki - tulajdonképpen egy nyugta.
Arról szól, hogy a Molnári-család név szerint felsorolt 5 férfitagja (Vitalis fia Barnabás és Vilmar, Uruz fiai Guge és Itimer, illetve Chuman fia András) nyugtát adtak arról, hogy a nemzetségükből származó Germanus fia Uruz véletlenül történt megölése után Molnári Beke fiai, Sámson és Saul a 27 márka vérdíjat megfizették, amivel kiengesztelték a rokonságot. Az irat első sorának jobb oldali szélén olvasható a nobiles de Molnár, azaz a molnári nemesek kifejezés.
E feljegyzés egyúttal jó kordokumentum is. Egyrészt bepillantást enged a korabeli társadalmi viszonyokba, amikor véletlen gyilkosság előfordulhat, ugyanakkor még a családon belüli gyilkosságot is jóvá lehet tenni vérdíj kifizetésével... Másrészt a korabeli névadási gyakorlatot is jól illusztrálja: az akkori keresztnevek jelentős része ma már teljesen ismeretlen.
Az irat eredetiben a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai részlegén (Q szekció) DL 91126 szám alatt található meg.
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!