Az 1868-as, 1869-es és az 1870-es bulvárhírek után most nézzük meg, hogy 1871-ben „mik voltak a hírek”!

Molnárit elsőként egy terjedelmes olvasói levél említi (r.l. aláírással), ami a Vasmegyei Lapok 1871. április 13-i számának 3. oldalán jelent meg. A vonatkozó szövegrész így szól:

VL_1871IV13_3o_2.jpg

Majd erre válaszul egy olvasói levél érkezett Rábahídvégről, mely a fenti újság 1871. április 16-i számának 2-3. oldalán jelent meg. Íme a ránk vonatkozó részlet:

Szerző: kugi  2012.10.03. 09:20 Szólj hozzá!

Címkék: vasút újságcikk szenttamás festetics györgy molnári

Az előző blogbejegyzésben bemutattam Szenttamás község térképét 1820-ból. Mivel az egy Sallér Judit és a szenttamási közbirtokosság közti peres ügy melléklete, ezért a térképhez házjegyzék is tartozik. Ez alapján ismertetem a község lakóit.

2012-09-23 18.09.32.jpg

Elöljáróban néhány, a listában előforduló latin szó magyarázata: successor=örökös, agilis=olyan jobbágy, aki nemes nőt vett feleségül, vagy olyan gyermek, akinek anyja nemes, apja viszont jobbágyi jogállású.

És akkor jöjjön a ház- és telektulajdonosok névsora (a térkép számozása alapján) - a korabeli helyesírás szerint:

Szerző: kugi  2012.09.26. 08:27 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság névsor szenttamás sallérok

A már többször ismertetett I. katonai felmérés térképe és az 1690-es évekből való Marsigli-féle térkép után ezúttal egy részletesebb, a középső községrészt, Szenttamást ábrázoló térképet mutatok be. Ennek pontos címe: „Szent Tamási Helységnek felmérése Hegedűs Sándor Földmérő által 1820 Esztendőben”. (A bejegyzés a térkép alatti tovább feliratra kattintva folytatódik.)

Szenttamás 1820-ban készült térképe.jpg

Szerző: kugi  2012.09.24. 10:05 2 komment

Címkék: térkép szenttamás

Bár tulajdonképpen már írtam a címben feltett kérdésről, és az itt élőknek is nyilvánvaló a válasz, de az utóbbi időben többen is keresték az interneten, hogy hogyan keletkezett községünk neve (én pedig ezt a blog szerkesztésekor látom). Az ő számukra most konkrétan összefoglalom a falu nevének eredetét.

Püspökmolnári neve összetett szó: az egykori Püspöki és Molnári községekre utal. (Első említésükről itt és itt írtam.) Püspöki egyházi birtok volt, eredetileg a győri püspökség birtoka. (Egyik birtokosa a szomszédos Molnáriból származó Molnári Kelemen püspök volt.) A falunak külön neve nem volt, csak „püspöki birtok”, „püspöki uradalom”, "püspöki falu" néven emlegették, majd ebből a birtokos szerkezetből maradt meg a Püspöki név. A szombathelyi egyházmegye létrejöttekor (1777.) az új püspökség birtoka lett. Jobbágyi jogállású lakói 1848-ban váltak szabad parasztokká.

Szerző: kugi  2012.09.17. 09:44 Szólj hozzá!

Címkék: közigazgatás püspöki szenttamás püspökmolnári molnári

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Püspöki, Molnári és Szenttamás kisközségek 1879-ig használt pecsétjét. Ezeket még vésett pecsétnyomóval vitték papírra. 1879-től viszont gumibélyegzővel hitelesítették a községi iratokat. Ez pedig jelentős egyszerűsödést eredményezett: elterjedtek a névírásos bélyegzők. Az itteni 3 község is ilyet használt. A falu nevén kívül a vármegye, és esetleg még a járás nevét tüntették fel. 

beolvasás00073.jpg beolvasás00075.jpgbeolvasás00073_2.jpg              

Szerző: kugi  2012.08.29. 08:40 Szólj hozzá!

Címkék: közigazgatás pecsét püspöki szenttamás püspökmolnári molnári püspöktamási rábamolnári rábapüspöki rábaszenttamás

1683-ban ezen a napon egy érdekes dokumentum kelt, melyben Batthyány Kristóf oltalmat ígér Szent Tamás és Molnári lakóinak.

Ebben az időben a magyarországi török hódoltság eléri a legnagyobb kiterjedését, Thököly Imre sikeres hadjáratokat folytat a Habsburgok ellen, és Felső-Magyarországon létrehozza saját fejedelemségét. A királyi Magyarország egy keskeny sávvá zsugorodik össze. A szégyenletes vasvári békekötéssel, a Wesselényi-összeesküvés véres felgöngyölítésével és az abszolutizmus bevezetésével megalázott, mellőzött, korábban Habsburg-hű magyar főurak zöme Thököly Imre, ill. az ország török segítséggel történő egyesítésének ügye mellé állnak. Amikor a török szultán hadat üzen a császárnak (1683. június 7.), a Bécs felé vonuló és a Stájerországban harcoló seregei között magyar főurak csapatai is vannak.

A fent írt szövetségnek ékes bizonyítékát adja az egyik Thökölyhez csatlakozott főúr, Batthyány Kristóf alábbi oltalomlevele:

Szerző: kugi  2012.07.18. 08:19 Szólj hozzá!

Címkék: török kor szenttamás molnári

1598-ban a királyi Magyarországon új adóalapot vezettek be, a házat, mely az addigi portát váltotta fel. (Egy portának 16 ház felelt meg.) Az országgyűlés minden lakott ház után 1 ½ Ft-ot szavazott meg adóként, melyből 1 Ft-ot a ház lakói, 50 dénárt pedig a földesurak fizettek meg.

Az 1598. évi IV. törvénycikk elrendelte a házak összeírását, mely térségünkben az alábbi eredményt hozta:

Helység neve

Helység korabeli neve

Helység jogállása

Birtokos neve

Összeírt házak száma

Molnári

Molnary

község

Keserü István

7

Geiger György

6

Horváth Ferenc

6

Kisebb birtokosok

4

Összesen:

23

Püspöki

Pyspeky

község

Esztergomi érsek

26

Szenttamás

Zent Tamas

község

Gosztonyi Pál

1

Szerző: kugi  2012.07.04. 09:19 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Az 1857-es népszámlálás után a teljes népességre kiterjedő lajstromra 12 évvel később, 1869-ben került sor. Itt még részletesebb adatfelvételre került sor, mint korábban. Ebből ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

63

117

462

233

229

Püspöki

44

57

287

134

153

Szent Tamás*

26

46

176

87

89

Összesen

133

220

925

454

471

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.25. 07:58 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Az 1830-as népösszeírás után a következő – immár a teljes népességre kiterjedő – népszámlálásra 27 évvel később, 1857-ben került sor. Itt lényegesen több adatot vettek fel, mint az előzőekben. Ebből ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

54

74

303

145

158

Püspöki

43

45

240

124

116

Szent Tamás*

26

27

135

72

63

Összesen

123

146

678

341

337

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.18. 09:36 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

A II. József-féle népszámlálás, az 1804. évi és az 1819. évi népösszeírás után most nézzük meg a soron következő, 1830-as népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek az előző két összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

28

102

344

185

159

Püspöki

41

55

240

121

119

Szent Tamás*

5

36

89

38

51

Összesen

74

193

673

336

329

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.07. 11:23 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Luther Márton fellépését követően az új hit gyorsan terjedt Európában. A magyar királyi udvarban már Mohács előtt megjelent a protestantizmus, majd megindult a terjedése vidéken is. A feljegyzésekből tudjuk, hogy a Szent Tamás templomot 1572-ben átépítették, de az nem maradt fenn, hogy ezt a katolikusok tették-e vagy már a protestánsok.

A 17. század elejére viszont térségünk lakossága is evangélikussá lett. Az 1603. évi iváni zsinat határozata alapján Magyari István esperes és Cziczak János kerületi jegyző Szenttamáson már egyházlátogatást tartottak. Szenttamáson volt az anyaegyház, melyhez Molnári és Püspöki is tartozott. A korból számos szenttamási evangélikus lelkész neve is fennmaradt:

1622. Joó János,Luther_Rose.jpg

1628. Verbói Sztaniszlai Mátyás,

1633. Meszlényi János,

1637. Vilechani (Kolaczani) László,

1646. Nagy Mihály,

1655. Ternóczi János,

1668. Cvetán Mihály.

Szerző: kugi  2012.06.04. 12:40 Szólj hozzá!

Címkék: templom evangélikus névsor püspöki egyháztörténet szenttamás molnári

A II. József-féle népszámlálás és az 1804. évi népösszeírás után most nézzük meg az 1819-es népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek a másfél évvel korábbi összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

28

102

328

178

150

Püspöki

41

55

346

117

229

Szent Tamás*

5

36

91

41

50

Összesen

74

193

765

336

429

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.05.16. 14:23 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

2012-05-01 11.51.07.jpgA múlt héten bemutatott kőkereszt után most nézzünk egy másikat, amely sokban hasonlít – és nemcsak a külső megjelenését tekintve – a Szál-féle templomudvari kereszthez. Ennek az alapító okirata is megtalálható a szenttamási plébánia dokumentumai között.

Ez az irat is 1862. május 15-én kelt Szenttamáson. Benne özvegy Németh Györgyné született Fülöp Katalin „Molnári lakósnő” elmondja, hogy elhunyt férje és az ő közös akaratuk szerint a „a Szent-Tamási sirkertnek közepén egy magas kőkereszt emeltetthessék”. Itt is ígéretet olvashatunk, hogy a keresztet még a hó végéig felállítják. Tatarozására és fenntartására az özvegy április 28-án 53 Ft-ot már le is tett Tóth Zsigmond molnári apát és szenttamási plébános kezébe, hogy „a törvényes kamatra és biztos helyre mielőbb gyümölcsözés végett kihelyeztethessék”.

Fülöp Katalin kijelenti továbbá azt is, hogy „ha ezen alaptőkéből a Cs. Kir. Kincstár részére bélyeg illeték fogna kivettetni, ezt az alaptőkének csorbíttása nélkül, önmagam tulajdonomból fogom lefizetni”.

Szerző: kugi  2012.05.11. 12:42 Szólj hozzá!

Címkék: kép temető egyháztörténet szenttamás kőszobor

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a II. József-féle népszámlálást. Most a következő lajstromból, az 1804. évi népösszeírásból ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Mivel az összeírás csak az adózó népességre terjedt ki – nemesekre, papokra és azok házaira nem –, így nem tekinthetjük teljes értékű népszámlálásnak, azaz az összlakosságról nem ad pontos képet.

Elsőként nézzük az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

33

64

277

142

135

Püspöki

41

45

187

102

85

Szent Tamás*

5

24

71

31

40

Összesen

79

133

535

275

260

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.05.07. 11:26 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

2012-05-01 11.47.57.jpgA Nepomuki Szent János szobor és a múlt héten bemutatott kőkereszt után ezúttal egy másik kőszobrot mutatok be, amely az előbbieknél jóval fiatalabb (a 19. század derekán készült). A kereszt a templom udvarán, a templomajtóval szemben, hatalmas gesztenyefák alatt áll. Eredeti alapító okiratának egyik példánya a Szent Tamás plébánia dokumentumai között megtalálható.

Az irat 1862. május 15-én kelt Szenttamáson. Ebben Szál József elmondja, hogy bátyjának a halálos ágyán előadott végakarata szerint cselekszik. Az elhunyt Szál Mihály ugyanis szóbeli végrendeletében azt kívánta, hogy „hátra hagyott csekély értékéből emeltethessek a Szt-tamási Plébánia templom előtti térre egy magas kőkeresztet az Isten dicsőségére”. (Nyilvánvaló, hogy a Szál-család szenttamási illetőségű lehetett, jóllehet ez az iratból nem derül ki.) Szál József kijelenti, hogy bátyja akarata szerint a keresztet még a hó végéig felállíttatja. Tatarozására és fenntartására az elhunyt 53 Ft-ot rendelt. Ezt az összeget a testvéröcs Tóth Zsigmond molnári apát és szenttamási plébános rendelkezésére bocsátotta, hogy „a törvényes kamatra és biztos helyre mielőbb gyümölcsözés végett kihelyeztethessék”.

Szál József kijelenti továbbá, hogy „ha ezen alaptőkéből a Cs. Kir. Kincstár részére bélyeg illeték fogna kivettetni, ezt az alaptőkének csorbíttása nélkül, önmagam tulajdonomból fogom lefizetni”.

Szerző: kugi  2012.05.04. 10:09 Szólj hozzá!

Címkék: kép végrendelet egyháztörténet szenttamás kőszobor

II. József (1780-1790) volt az első királyunk, aki a teljes lakónépességre vonatkozó népszámlálást elrendelte. Az összeírásra 1784-1787 között került sor. Ennek megfelelően a korabeli Molnári, Püspöki és Szenttamás lakosságát is lajstromba vették. Az alábbiakban ezeket az adatokat mutatom be.

Helység

Birtokos

Ház

Család

Jogi népesség

Távollevők

Idegen

Tényleges népesség

száma

Molnári

Sallér-család és mások

54

64

284

1

2

285

Püspöki

Szombathelyi püspökség

40

53

258

258

Szenttamás

Babos-örökösök és mások

24

29

125

125

 

A jogi népesség az adott településen élők számát jelentette, amit a népszámláláskor a távollevők és az idegenek száma módosított. A két idegen lehetett a molnári kastélyban dolgozó, máshonnan ide szegődött alkalmazott, mint pl. a kertész.

Szerző: kugi  2012.04.18. 14:44 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári sallérok

Kriptaajtó.jpgEgy korábbi bejegyzésben már ismertettem a szenttamási temetőkápolna alapítását és az épület külső képét, egy másik írásban pedig a kápolna berendezését néztük meg. A mostani bejegyzésben azt ismertetem, hogy kik vannak eltemetve az épület kriptájában.

A kápolna alatti sírboltba az épület hátulja felől, vagyis északról lehet lejutni. A kétszárnyú vasajtót egy kis toldalékra építették rá. (Lásd balra, egy 10 évvel ezelőtt készült fotón. Azóta a kúszónövények szinte teljesen benőtték az ajtót.) Az épületet úgy alakították ki, hogy a kripta a kápolna alatt helyezkedik el, vagyis az épület gyakorlatilag kétszintes.

A plébánián fellelt iratok szerint a temetőkápolnában öten nyugszanak:

Elsőként Korchmáros Menyhértné, szül. Kovácsics Máriát temették ide (és emeltette neki férje a kápolnát). Ő Szenttamáson halt meg 1855. november 11-én, 28 évesen.

Szerző: kugi  2012.04.02. 14:57 Szólj hozzá!

Címkék: kép temető névsor szenttamás püspökmolnári temetőkápolna

KápolnaOltár.jpgAz előző bejegyzésben már bemutattam a szenttamási temetőkápolna alapítását, ill. az épület külső képét. A mai bejegyzésben belépünk a kápolna ajtaján, és a belsejét vesszük szemügyre.

Az alapító okiratot követően a kápolna fenntartását Korchmáros Menyhért végakarata biztosította, mely szerint a szenttamási temetőkápolnában halála napján (október 16-án) egy csendes szentmise mondassék, e célra pedig végrendeletileg 200 koronát biztosított. 1908. augusztusában a kriptát tatarozták 586 korona értékben, melynek költséget a Korchmáros-család fizette.

A kápolna berendezési tárgyairól 1915-ben, 1927-ben és 1931-ben felvett, és a plébánia iratai között megtalálható leltárok adnak tájékoztatást. Ezek szerint a temetőkápolnában az alábbi tárgyak voltak: egy fából készült oltár, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló (1931-ben újnak nevezett) oltárkép (lásd balra fent), 4 gyertyatartó, imazsámoly, számos egyházi (papi és ministráns) ruha, kehely (amit a plébánián őriztek) és egyéb kellékek. Összesen 21 tételben 33 db tárgy. Vagyis minden olyan kellék, ami a misézéshez kellett.

Szerző: kugi  2012.03.28. 11:45 Szólj hozzá!

Címkék: kép temető szenttamás püspökmolnári temetőkápolna

Képek a faluról 2 095_CSERÉLNI.jpgPüspökmolnáriban a templomon kívül még egy épület használható szentmisék tartására, ez pedig a szenttamási temetőkápolna, mely egyben családi sírbolt is. A mai bejegyzésben ezt az épületet mutatom be.

1856. november 24-én kelt az az örökalapítványi okirat, mely szerint Korchmáros Menyhért (1848-as hadnagy, portréját lásd itt) a szenttamási sírkertben az általa 1855-ben emeltetett családi sírbolt fenntartására, tatarozására 100 forintot letétbe helyez a szenttamási plébánosnál azzal a feltétellel, hogy ő kihelyezi kamatozni a pénzt. Az épületben ugyanis szeretett felesége, a szenttamási Kovácsics Mária nyugszik. További 100 forintot pedig Korchmáros Menyhért arra szánt, hogy annak kamataiból minden év november 11-én, felesége halálának évfordulóján annak lelki üdvéért misét mutassanak be. Az örökalapítványi okirat egy eredeti példánya megtalálható a szenttamási plébánia iratai között.

Szerző: kugi  2012.03.26. 14:54 Szólj hozzá!

Címkék: kép temető szenttamás püspökmolnári temetőkápolna


H-H Jozefin 008.jpgEgy korábbi bejegyzésben már bemutattam a püspökmolnári templom kriptáját, máshol pedig már utaltam rá, hogy a kegyúri család, a Sallérok tagjai közül többen is ott leltek végső nyugalomra. A mostani bejegyzésben összefoglalom, hogy kiket és mikor temettek a kriptába.

Egy 1929-es, a püspöktamási plébánia javadalmi alapítványairól szóló kimutatás hátuljára írt feljegyzés szerint a római katolikus Szent Tamás templom szentélye alatt épített kriptában nyugszanak:

1. A kriptaépíttető jakabházi Sallér (I.) István alnádor (a feljegyzésben latinul: vicepalatinus), meghalt 1762-ben

2. Az ő felesége a korábban Molnárit birtokló Nádasdy-család tagja, Nádasdy Klára, meghalt 1765-ben

3. Az előbbiek menye, jakabházi Sallér (II.) Istvánné, szül. Motesiczky Judit, meghalt 1796-ban. Végrendeletének egy példánya megtalálható a plébánia iratai között.

Szerző: kugi  2012.03.19. 10:24 Szólj hozzá!

Címkék: templom névsor egyháztörténet szenttamás festetics györgy molnári sallérok molnári kelemen

süti beállítások módosítása