Püspökmolnári egykori elődközségeinek, Molnárinak, Püspökinek és Szenttamásnak régi, több száz éves pecsétjei nem kerültek elő. Minden valószínűség szerint azért, mert nem is voltak ilyenek. A korai pecséthasználat leginkább a nemesi községekre volt jellemző.

Jóllehet Szenttamás falut is kisnemesek lakták, de másfél évszázadnál régebbi pecsétje ezidáig nem került elő. 

Az első fennmaradt községi pecsétek – melyekkel a különféle szerződéseket, egyéb hivatalos iratokat hitelesítették – a 19. század közepéről származnak. Szenttamás falu ekkor is egyszerű névírásos bélyegzőt használt (lásd balra).

Molnári pecsétjén a falvak körében elterjedt ekevas és csoroszlya ábrázolása látható, felettük a község nevével. Püspöki pecsétjének értelmezése vitatott: a szakirodalom szerint – a „PÜSPÖKI HELYSÉG” felirat alatt – püspöksüveg látható (mely nyilvánvaló utalás az egyházi földesúrra), de a süveg formája megítélésem szerint erősen emlékeztet a Szent Koronára is.

1879 után a községek névírásos gumibélyegzőt használtak a falu neve és a Vas vármegye felirattal. Szenttamás és Molnári pecsétjén a Vasvári járás felirat is szerepelt.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!