A már többször ismertetett I. katonai felmérés térképe és az 1690-es évekből való Marsigli-féle térkép után ezúttal egy részletesebb, a középső községrészt, Szenttamást ábrázoló térképet mutatok be. Ennek pontos címe: „Szent Tamási Helységnek felmérése Hegedűs Sándor Földmérő által 1820 Esztendőben”. (A bejegyzés a térkép alatti tovább feliratra kattintva folytatódik.)
A térkép készítője jól láthatóan jelölte az északi irányt (az ábrázolt területről jobbra és balra kilógó vonalak, melyek hosszú nyílvesszőt formáznak - de ezt a térképmező jobb láthatósága érdekében levágtam), viszont nem tüntetett fel méretarányt vagy aránymértéket. A község déli határán (a térképlap bal oldalán) a mai Kossuth utca fekszik, amit akkor "Körmendi sóhordó út" néven ismertek. A falunak akkor 5 kivezető útja volt.
A térkép színei jól elkülönülnek: pirossal jelölte az épületeket, barnával az udvart, zölddel a kertet, sárgával pedig az északi házsorhoz csatlakozó telkeket. Meg is számozta ezeket, Szenttamás ekkor 26 házhelyből állt, az első 13 házhoz északról 16 parcella csatlakozott.
Szenttamás közepén, térré kiszélesedő utcában van a templom, ettől nyugatra (a rajzon felül) özv. Festeticsné Sallér Judit itteni majorja (14.) volt 4 épülettel. A 4. számú telken állt Saly Antal táblabíró kúriája, a 16-os pedig a tanító háza. Ma ez a plébánia udvara, azonban a szenttamási plébániát csak a térkép készítése után 12 évvel, 1832-ben állították fel! A teljes lakónévsort és az északi telkek tulajdonosait a következő bejegyzésben közlöm.
A térkép eredetije a Magyar Országos Levéltárban a Sallér-család irattárában, Sallér Juditnak a szenttamási közbirtokossággal szemben lezajlott perének iratai között található meg.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
Szolgálati közlemény: a Hatvan történetét bemutató blog legfrissebb bejegyzésében a blogom Akkor és most sorozatát is példaként említi. Köszönet érte! :)