Az 1974-ös végzősök után nézzük meg, kik ballagtak el 1975-ben a püspökmolnári általános iskolából!
Az 1974-ös végzősök után nézzük meg, kik ballagtak el 1975-ben a püspökmolnári általános iskolából!
Mintegy fél évszázaddal ezelőtt tudósított a Vas Népe az akkor zajló spartakiád-versenyekről. A "Finálé a járási spartakiád-versenyeken" c. cikkből (1965.07.21. 4.oldal) az alábbi részlet több, községünkkel kapcsolatos eredményt is megemlített:
A mai bejegyzésben bemutatom az 1929-től községegyesítéssel létrejött Püspöktamásit egy 1931-es ún. "gazdacímtár" alapján. Lássuk!
Az 1973-as ballagók után nézzük meg, kik maradtak ki 1974-ben a püspökmolnári általános iskolából (ekkor tablókép helyett ismét csak csoportkép készült a 8. osztályról)!
A hazai civil szféra két fénykora az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka (lásd erről ezt vagy ezt a bejegyzést), ill. a két háború közti korszak (lásd pl. itt és itt). Ez utóbbi időszakban alakult meg egy szervezet, melynek rövid történetét ezúton ismertetem. Ez volt a Rábamolnári Polgári Lövészegyesület.
Az ilyen típusú szervezetek a hazafias nevelést, a férfiak katonai célú kiképzésének elvégzését tűzte zászlajára (amit a trianoni békeszerződés tiltott). Rábamolnáriban 1930. április 16-án gyűlt össze 50 fő (püspöktamásiak is), hogy a szervezetet megalapítsa. A résztvevők névsora:
A tagok az alábbi vezetőséget választották meg:
Az 1972-es ballagók után nézzük meg, kik maradtak ki 1973-ban a püspökmolnári általános iskolából!
Az iskola pedagógusai:
A mai bejegyzésben - folytatva a korábban megkezdett sorozatot - újabb két I. világháborús katona portréját mutatom be. (A *-gal jelölt évszám a születési évet jelöli.) Az egyikük egy gyalogos az egykori 83. közös gyalogezredből:
K.cs.k.: Károly csapatkereszt (12 heti folyamatos frontszolgálattal lehetett elnyerni)
Forrás: Doromby-Reé: A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. (Bp. 1940.) Arcképcsarnok 3. o.
A két katona portréja:
Az 1971-es végzősök tablóképe után lássuk, kik ballagtak el 1972-ben a püspökmolnári általános iskolából!
Ahogy arról korábban már többször is írtam (pl. itt), Molnári legnagyobb birtokosai, a jakabházi Sallérok nagyon precízen dokumentált gazdálkodást folytattak; melyről kimutatások, számlák, fizetési listák is fennmaradtak. A mai bejegyzésben egy 1812. május 3-án kelt kifizetési listát ismertetek.
A címe: "Annó 1812. Az Uradalomban Tavaszi vetéskor esett mag hordók Ki Fizetésének le irása". A listán szereplők nem robot fejében, hanem pénzért végezték a munkát az uradalom gazdaságában (jóllehet, bizonyára kivétel nélkül jobbágyok voltak). A munkáért naponta 45 krajcárt fizettek ki. Lássuk a neveket (a papíron szereplő helyesírás szerint), ill. a ledolgozott időt és a kereseteket:
Folytatva a napi jelentések sorát, a mai bejegyzésben két iratot teszek közzé 1945 májusából. Az első valószínűleg a hónap első feléből származik (az első 8 fő Olaszfára érkezett!):
Ki tud valamit a listán szereplő személyekről?
A másik irat Sely Gyula körjegyző 1945. május 26-án kelt napi helyzetjelentése a járási főszolgabírónak:
Az 1970-es ballagók tablóképe után nézzük meg, kik maradtak ki 1971-ben a püspökmolnári általános iskolából!
Folytatva a napi jelentések sorát, a mai bejegyzésben két, 1945. május 17-én kelt iratot teszek közzé. Az egyik egy "hr-felmérés" a helyi közigazgatásból:
Dékány Józsefet megemlítettem már pl. ebben a bejegyzésben.
Az I. világháború 1915. áprilisi helyi veszteségei után lássuk, mi történt községünk katonáival 1915 májusában! (A Vasvármegye, a Vasmegyei Független Hírlap és a Szombathelyi Ujság c. lapok tudósításai alapján.)
A május 4-én közölt 384. számú veszteséglajstromban a 83. gyalogezred betegei között olvashatjuk Kovács Lajos (Rábapüspöki) nevét. Más egyebet nem közölnek róla.
A május 5-én közlik a lapok a 385. veszteséglistát. Itt a 18. honvéd gyalogezred sebesültjei között olvasható Táncos János (Szenttamás) neve. A lista szerint a karján lövés érte. (Vagy e seb vagy egy másik okozhatta a halálát, mert a neve szerepel az I. világháború áldozatainak emléktábláján.) Ki tud róla valamit?
A májusi utolsó helyi "veszteség" a 13-ai lapokban szerepel. A 392. számú veszteséglistán a betegek között említik - részletek nélkül - Bakó Jánost Molnáriból. Ő a 18. honvéd gyalogezred katonája.
A Szombathelyi Ujság május 23-i száma a 6. oldalon közli a hadikölcsönt jegyzőket. (A hadikölcsön gyakorlatilag a mai államkötvénynek felel meg.) A cikk szerint az "osztrák-magyar bank szombathelyi fiókjánál a következő jegyzések történtek: ... Dr. Tóth Béla tartalékos főhadnagy (Molnári) 4000 Korona...". Nekem nem ismerős a neve. Én inkább a Zala megyei Molnári lakosának gondolom, de mivel Szombathelyen volt a jegyzés, és egy vasi lap írt róla, ezért gyanús... Tud róla valaki valamit?
Kép: ismeretlen, valószínűleg az I. világháborút megjárt katona portréja, itt még regrutaként. A fotót Vincze Imre bocsátotta rendelkezésemre. Ezúton is köszönöm! Felismeri valaki a képen látható személyt?
A mai bejegyzésben újságcikkeket mutatok be 1940 március-májusából. Elsőként egy eljegyzési hír a Vasvármegye március 7-ei számának 5. oldaláról:
A következő, községünkkel kapcsolatos cikk a Vasvármegye 1940. március 24-ei számának 7. oldalán olvasható. A címe ez:A cikk bevezetője pedig így szól:
Ahogy arról korábban már többször is írtam (pl. itt), Molnári legnagyobb birtokosai, a jakabházi Sallérok nagyon precízen dokumentált gazdálkodást folytattak; melyről kimutatások, számlák, fizetési listák is fennmaradtak. A mai bejegyzésben egy 1812. május 3-án kelt kifizetési listát ismertetek.
A címe: "Kukoritza, Krumpli űltetűk és hasogatók Ki fizetésének leírása". A listán szereplők nem robot fejében, hanem pénzért végezték a munkát az uradalom gazdaságában (jóllehet, bizonyára kivétel nélkül jobbágyok voltak). Egy napi munkáért 45 krajcárt fizettek a 8 dolgozónak. Lássuk a neveket (a papíron szereplő helyesírás szerint):
Az 1969-es ballagók után nézzük, kik maradtak ki 1970-ben a püspökmolnári általános iskolából!
A mai bejegyzésben 1951 áprilisából mutatok be néhány újságcikket a Vasmegye című lapból.
Az első a "Börtön- és pénzbüntetésre ítéltek több szabotáló, terményrejtegető kulákot" c. cikk egy részlete a lap 1951. április 8-i számának 7. oldaláról. A cikk így kezdődik: "Megyénkben a közellátásban zavarokat okozni akaró és tejellátásunkat szabotáló kulákokat ítéltek el a járásbíróságok." A községünkkel kapcsolatos újságcikk-részlet így szól:
A Vasmegye 1951. április 21-ei száma újabb, községünkkel kapcsolatos kulákügyeket említ (4. o.). Az első vonatkozó részlet:
Az 1968-as végzősök után nézzük meg, kik maradtak ki 1969-ben a püspökmolnári általános iskolából! Oldal István osztályába 26-an jártak. Lássuk a tablóképet és a neveket!
Már több bejegyzésben foglalkoztam a Sallér-család levéltárának dokumentumaival (legutóbb pl. itt), de akkor főleg a birtokos család életkörülményeit világítottam meg az iratok segítségével. A mai bejegyzésben egy "szegény ember", egy takács életkörülményeiről lesz szó - a halála után maradt eszközök, berendezési tárgyak alapján.
Az irat címe "Annó 1808. Méltóságos Uraságh Árendás Takátsának Veber Ióseph meg hagyott Házi eszkőzeinek Licitatió után bé vett Kész=pénzbéli fől vételnek le Irása." Árendás=bérlő. Vagyis egy takács házat bérelt az uradalomtól; az árverés a személyes hagyatékára terjedt ki. Lássuk a szöveget - hogy jobban értsük, mai nyelvezetre átírtam:
Jász Lászlónak 1 szövőszék 8 darab bokor (?) szerszámmal együtt eladatott 20 ft 3 kr(ajcár)
Gáspár nevezetű takácsnak 1 puszta rozzant szék 5 db hitvány bokor szerszámmal 7 ft 23 kr
Ma már csak kevesen tudják, hogy egykor községünkben néptánc-oktatás is volt. Az e célból létrejött csoport - megszakításokkal ugyan, de - bő két évtizedig fennállt. A mai bejegyzésben erről lesz szó.
Az első tánccsoport 1951-ben alakult az iskola 6. osztályában. 1954-ben ez az évfolyam kimaradt az iskolából, így jött létre az első felnőtt lány néptánccsoport Pungor Imre és Piry Antónia (később Gyarmati Istvánné) vezetésével. Tagjai voltak: Kiss Erzsébet, Szabó Julianna, Piri Teréz (az első sorban jobbról a 2.), Varga Elvira, Szijártó Zsuzsanna, Sipos Ilona, Bencsik Margit, Marton Júlia (a 2. sor bal szélén, 1939. november 6-án született a püspöki kocsma épületében - lányának, Lengyel Helgának köszönöm az információt! 2016.11.06.), Kranczl Katalin, Pungor Zsuzsanna. Elsőként egy somogyi leánytáncot és üveges népitáncot tanultak meg.
Balra egy 1955-ből származó fotó látható a tánccsoport tagjairól. (A Falukrónikában a KISZ tánccsoportjaként szerepelnek.)