1683-ban ezen a napon egy érdekes dokumentum kelt, melyben Batthyány Kristóf oltalmat ígér Szent Tamás és Molnári lakóinak.

Ebben az időben a magyarországi török hódoltság eléri a legnagyobb kiterjedését, Thököly Imre sikeres hadjáratokat folytat a Habsburgok ellen, és Felső-Magyarországon létrehozza saját fejedelemségét. A királyi Magyarország egy keskeny sávvá zsugorodik össze. A szégyenletes vasvári békekötéssel, a Wesselényi-összeesküvés véres felgöngyölítésével és az abszolutizmus bevezetésével megalázott, mellőzött, korábban Habsburg-hű magyar főurak zöme Thököly Imre, ill. az ország török segítséggel történő egyesítésének ügye mellé állnak. Amikor a török szultán hadat üzen a császárnak (1683. június 7.), a Bécs felé vonuló és a Stájerországban harcoló seregei között magyar főurak csapatai is vannak.

A fent írt szövetségnek ékes bizonyítékát adja az egyik Thökölyhez csatlakozott főúr, Batthyány Kristóf alábbi oltalomlevele:

Szerző: kugi  2012.07.18. 08:19 Szólj hozzá!

Címkék: török kor szenttamás molnári

1598-ban a királyi Magyarországon új adóalapot vezettek be, a házat, mely az addigi portát váltotta fel. (Egy portának 16 ház felelt meg.) Az országgyűlés minden lakott ház után 1 ½ Ft-ot szavazott meg adóként, melyből 1 Ft-ot a ház lakói, 50 dénárt pedig a földesurak fizettek meg.

Az 1598. évi IV. törvénycikk elrendelte a házak összeírását, mely térségünkben az alábbi eredményt hozta:

Helység neve

Helység korabeli neve

Helység jogállása

Birtokos neve

Összeírt házak száma

Molnári

Molnary

község

Keserü István

7

Geiger György

6

Horváth Ferenc

6

Kisebb birtokosok

4

Összesen:

23

Püspöki

Pyspeky

község

Esztergomi érsek

26

Szenttamás

Zent Tamas

község

Gosztonyi Pál

1

Szerző: kugi  2012.07.04. 09:19 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

 

Domonkos_rend_cimere.pngA kolduló barátok mindig jó viszonyban álltak a kolostoruk környéki gazdákkal, hiszen tőlük kapták a létfenntartásukhoz szükséges élelmet. Környékünkön kolduló barátok (domonkosok) Vasváron éltek, akik szintén jó viszonyt ápoltak a környező lakossággal, különösen a nagyobb birtokosokkal. A mai bejegyzésben a Molnáriban birtokos Sallérok és a vasvári domonkos atyák (jól dokumentált) kapcsolatáról lesz szó.

Ez a kapcsolat sokrétű volt. Egyrészt a már említett adományokkal függött össze. Az 1760-as években Raab András barát összevásárolta a környező nagybirtokosoktól a gyümölcsöket, amit télen a kolostor lakói elfogyasztottak, a maradékot pedig busás haszonnal adta el tavasszal a vásárokon. Ő egyébként kirurgus volt, és gyakran hívták eret vágni a nemesi kúriákba is – valószínűleg Molnáriban is megfordult.

Szerző: kugi  2012.06.27. 08:32 Szólj hozzá!

Címkék: kastély egyháztörténet molnári sallérok

Az 1857-es népszámlálás után a teljes népességre kiterjedő lajstromra 12 évvel később, 1869-ben került sor. Itt még részletesebb adatfelvételre került sor, mint korábban. Ebből ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

63

117

462

233

229

Püspöki

44

57

287

134

153

Szent Tamás*

26

46

176

87

89

Összesen

133

220

925

454

471

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.25. 07:58 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Az 1830-as népösszeírás után a következő – immár a teljes népességre kiterjedő – népszámlálásra 27 évvel később, 1857-ben került sor. Itt lényegesen több adatot vettek fel, mint az előzőekben. Ebből ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

54

74

303

145

158

Püspöki

43

45

240

124

116

Szent Tamás*

26

27

135

72

63

Összesen

123

146

678

341

337

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.18. 09:36 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

2012-05-28 15.03.41.jpgAhogy azt a múlt heti bejegyzésben már említettem, két kőkereszt állításának idejéről, állíttatójáról semmi bizonyosat nem tudunk. A mai bejegyzésre a kettő közül a molnári temető közepén, Festetics György sírja mellett álló kőkereszt maradt.

Amint a keresztre tekintünk, egyből szemünkbe ötlik annak hármas tagozódása. Alul egy lábazati részt látunk, amelyen egy lekerekített sarkú, bevésett kerettel körbevett mező van. Kiváló lehetőség lehetett (volna…?) felirat elhelyezésére, de a szobron ilyet nem találunk. Talán volt, csak mára elpusztult? Nem tudjuk. (Ha valakinek van egy régi fényképe erről a keresztről - vagy bármely másik községi kőszoborról -, kérem, juttassa el hozzám!)

Középen Máriát láthatjuk, legfelül pedig a feszület van. Az egész kőszobor számomra – a laikus szemlélő számára – nagyon archaikusnak tűnő vonásokat hordoz. Különösen Szűz Mária ábrázolásán látható ez jól (lásd jobbra lent), amely mindegyik községi Mária-ábrázolástól nagymértékben eltér.

Szerző: kugi  2012.06.15. 08:30 Szólj hozzá!

Címkék: kép egyháztörténet molnári kőszobor

A II. József-féle népszámlálás, az 1804. évi és az 1819. évi népösszeírás után most nézzük meg a soron következő, 1830-as népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek az előző két összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

28

102

344

185

159

Püspöki

41

55

240

121

119

Szent Tamás*

5

36

89

38

51

Összesen

74

193

673

336

329

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.06.07. 11:23 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Luther Márton fellépését követően az új hit gyorsan terjedt Európában. A magyar királyi udvarban már Mohács előtt megjelent a protestantizmus, majd megindult a terjedése vidéken is. A feljegyzésekből tudjuk, hogy a Szent Tamás templomot 1572-ben átépítették, de az nem maradt fenn, hogy ezt a katolikusok tették-e vagy már a protestánsok.

A 17. század elejére viszont térségünk lakossága is evangélikussá lett. Az 1603. évi iváni zsinat határozata alapján Magyari István esperes és Cziczak János kerületi jegyző Szenttamáson már egyházlátogatást tartottak. Szenttamáson volt az anyaegyház, melyhez Molnári és Püspöki is tartozott. A korból számos szenttamási evangélikus lelkész neve is fennmaradt:

1622. Joó János,Luther_Rose.jpg

1628. Verbói Sztaniszlai Mátyás,

1633. Meszlényi János,

1637. Vilechani (Kolaczani) László,

1646. Nagy Mihály,

1655. Ternóczi János,

1668. Cvetán Mihály.

Szerző: kugi  2012.06.04. 12:40 Szólj hozzá!

Címkék: templom evangélikus névsor püspöki egyháztörténet szenttamás molnári

P1934_Motesiczky_1cs2b_A4.jpg1796-ban meghalt a molnári földesúr Sallér (II.) István özvegye, Sallér Judit anyja, Motesiczky Judit. Holtteste a szenttamási templom kriptájában lelt végső nyugalomra. Halála előtt végrendeletet készített, mely kiváló kordokumentum, hiszen betekintést enged egy tehetős köznemesi asszony vagyoni helyzetébe, gondolkodásmódjába. Ennek egy példánya fennmaradt a szenttamási plébánián. Az alábbiakban ennek a pontjait ismertetem.

A bevezetőben leírja, hogy egyszer mindenki eltávozik ezen árnyékvilágból. Ő maga pedig már „súlyos nyavalyában” van, ezért utolsó rendeléseit az alábbi pontokban fogalmazza meg:

Elsőként elrendeli, hogy testét temessék el a szenttamási templomba, melyre 1000 rajnai Ft-ot hagy. A második pont szerint a góri templom szükségére (konkrétan: orgona céljára) hagy 200 Ft-ot (mivel Górban volt a Motesiczky-család birtoka). A testamentum következő pontjában arról rendelkezik, hogy a maga és a férje lelki üdvéért tartandó misékre 1000 Ft-os alapítványt tesz a hídvégi plébánosnál. A 4. pontban a vasvári domonkosoknak szentmisékre 1000 Ft-ot adományoz.

Szerző: kugi  2012.05.23. 14:42 Szólj hozzá!

Címkék: végrendelet egyháztörténet molnári sallérok

Egy korábbi bejegyzésben bemutattam a molnári uradalom épületeit 1789-ből, amikor Sallér Judit átvette azokat.  Az ő idejében nagyon precízen dokumentált gazdálkodás folyt itt; kimutatások, számlák, fizetési listák is fennmaradtak. Az alábbiakban egy 1795-ös fizetési listát ismertetek, amiből megtudhatjuk, hogy kik, milyen tisztségben és mennyiért dolgoztak akkoriban a Sallérok birtokán (néhány hídvégi, töttösi és újlaki alkalmazott is innen kapta a fizetését). Ez a lista a korabeli uradalmi hierarchiát is jól tükrözi. Nézzük:

Név

Tisztség

Fizetés (egész évre)

Talabér József

kasznár *

65 forint

Bokán János

ispán

45 forint

Tisler István

szakács

30 forint, 2 új csizma, 10 konyhakötény

Gyöke Eörzse

kulcsárné

26 forint

Háska Anna

szobalány

14 forint

Thrési

szolgáló

8 forint, 1 új csizma, 1 kis kötény, 1 keszkenő

Manczi

szolgáló

8 forint, 1 új csizma, 1 keszkenő

Boda László

molnári gazda

22 forint, 8 köböl búza, 14 köböl rozs, lencse-, borsó-, kukorica-, káposzta- és kenderföld, 1 marha tartása, 1 új csizma

Őz György

hajdú

21 forint, 8 köböl búza, 13 köböl rozs, lencse-, borsó-, kukorica-, káposzta- és kenderföld, 1 marha tartása, 1 új csizma, 30 font marhahús, 25 font só, 3 szekér fa

Szerző: kugi  2012.05.21. 12:40 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság mezőgazdaság névsor molnári sallérok

A II. József-féle népszámlálás és az 1804. évi népösszeírás után most nézzük meg az 1819-es népösszeírásból Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Ez a lajstrom sem terjedt ki a nemesi népességre – és azok házaira –, így ez sem ad pontos képet az összlakosságról. Viszont a rovatai megegyeznek a másfél évvel korábbi összeírás rovataival, így remek lehetőséget nyújt az összehasonlításra.

Elsőként vegyük szemügyre az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

28

102

328

178

150

Püspöki

41

55

346

117

229

Szent Tamás*

5

36

91

41

50

Összesen

74

193

765

336

429

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.05.16. 14:23 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

Molnári_IIJózsef.jpg1789-ben meghalt a Sallér-család utolsó férfitagja, Sallér (II.) István szolgabíró. Örököse a jogilag fiúsított lánya, gróf Festetics Györgyné Sallér Judit lett. Az öröklés miatt sor került a család birtokainak, javainak összeírására – köztük a molnári uradalom lajstromba vételére is. Molnári falut ugyan több nemes bírta, de közülük ők voltak a legjelentősebbek.

A család kúriája a falu nyugati részén 1744-ben alapjaiból épült egyemeletes kastély volt, amelyet cseréppel fedtek. Amikor a Sallérok Mária Terézia királynőtől megkapták a birtokot, akkor még csak egy kétszobás, kis konyhás, kis kamrás lakóházikó állt itt szegényes istállókkal. A Sallér (I.) István által építtetett kastélynak csupán az emeletén volt 5 szoba, egy erkély és egy házi kápolna is. Az egész épület alatt pince húzódott. A konyhakert mintegy 1 hold nagyságú, a kastélyudvar pedig enélkül 1530 öl volt. A kastélyudvar területét piros téglalappal kiemelve lásd balra a korabeli térképen. Jól látszik, hogy a falu belterületének mintegy ötödét-negyedét ez foglalta el.

Szerző: kugi  2012.05.09. 12:53 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság mezőgazdaság kastély molnári sallérok

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a II. József-féle népszámlálást. Most a következő lajstromból, az 1804. évi népösszeírásból ismertetem Molnári, Püspöki és Szenttamás adatait. Mivel az összeírás csak az adózó népességre terjedt ki – nemesekre, papokra és azok házaira nem –, így nem tekinthetjük teljes értékű népszámlálásnak, azaz az összlakosságról nem ad pontos képet.

Elsőként nézzük az összefoglaló létszámadatokat:

Település

Házak

Családok

Nem nemes népesség

A népességből

száma

Férfi

Molnári

33

64

277

142

135

Püspöki

41

45

187

102

85

Szent Tamás*

5

24

71

31

40

Összesen

79

133

535

275

260

* Korabeli helyesírás szerint

Szerző: kugi  2012.05.07. 11:26 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári

S7303578.JPGA múlt héten bemutatott Nepomuki Szent János szobortól alig 3-400 méterre keletre, a Kossuth utca 9/b. számú ház előtt, fák között megbújva áll egy kőkereszt. Jelen bejegyzésben ezt mutatom be.

Ha megpillantjuk, egyből szembeölik, hogy stílusa nagyban különbözik a faluban álló (és az országban is elterjedt) keresztek típusától. Itt ugyanis a keresztfa alatt nincs Mária-ábrázolás, van viszont magas, hármas osztatú talapzat, és a keresztfa formája is eltérő. Mindez arra utal, hogy egy jóval „öregebb” alkotásról van szó. Ezt egyébként írásos feljegyzés is alátámasztja.

A püspökmolnári plébánia iratai között található, 1941-ben, majd 1952-ben felvett jegyzőkönyvek szerint ezt a kőkeresztet gróf Festetics Györgyné Sallér Judit emeltette. A feljegyzések az állítás évét nem említik.

Szerző: kugi  2012.04.27. 11:02 Szólj hozzá!

Címkék: kép egyháztörténet molnári rábamolnári sallérok kőszobor

Egy korábbi bejegyzésben már írtam az egykori molnári kastély építéséről, a mostani írásomban pedig vegyük közelebbről szemügyre a külső építészeti megoldásait! A könnyebb érthetőség kedvéért azonban lássuk ismét a kastély homlokzati képét a 19. század végéről:

Kastélyelölről2.jpg

Szerző: kugi  2012.04.25. 12:14 Szólj hozzá!

Címkék: kastély festetics györgy molnári sallérok

2012-04-17 16.03.40_szerk.jpgMost induló sorozatomban a községünkben álló kőszobrokat mutatom be. Ezek – Prinz Gyulának az iskola előtti emlékművét kivéve – mind vallási, egyházi vonatkozásúak. Egy Madonna- és egy Nepomuki Szent János-szobor mellett keresztek tartoznak ide. Fotóval/fotókkal mutatom be mai képüket, és ahol ismert, ott az állításuk körülményeiről is írok.

A falu nyugati szélén betonkerítéssel körbe véve áll Nepomuki Szent János szobra. A fejét jobbra fordító szent karjában egy keresztet fog. A Szent János szobor lábazatának alsó részén ez a töredékes felirat olvasható:

…AVOZ …. SAD EMBERTÁRSOD

………………….AZ…………

JOBB………L…………ÉN…

…………ZD GY…………OS…

NÉZD SZENT JÁNOSNAK HOGY

………… ÖRT TON……………………

TSILLAGOS KORONA ………………

SZÁLLOTT HOMLOKÁRA

Most pedig nézzük meg, hogy ki(k), mikor és miért állíttatták!

Szerző: kugi  2012.04.20. 14:36 3 komment

Címkék: kép egyháztörténet molnári rábamolnári sallérok kőszobor

II. József (1780-1790) volt az első királyunk, aki a teljes lakónépességre vonatkozó népszámlálást elrendelte. Az összeírásra 1784-1787 között került sor. Ennek megfelelően a korabeli Molnári, Püspöki és Szenttamás lakosságát is lajstromba vették. Az alábbiakban ezeket az adatokat mutatom be.

Helység

Birtokos

Ház

Család

Jogi népesség

Távollevők

Idegen

Tényleges népesség

száma

Molnári

Sallér-család és mások

54

64

284

1

2

285

Püspöki

Szombathelyi püspökség

40

53

258

258

Szenttamás

Babos-örökösök és mások

24

29

125

125

 

A jogi népesség az adott településen élők számát jelentette, amit a népszámláláskor a távollevők és az idegenek száma módosított. A két idegen lehetett a molnári kastélyban dolgozó, máshonnan ide szegődött alkalmazott, mint pl. a kertész.

Szerző: kugi  2012.04.18. 14:44 Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás püspöki szenttamás molnári sallérok

hajómalom_Ráckeve.jpgKözségünk a Rába mellett jött létre, így a vízierő adott volt a gabona megőrléséhez. Már a középkorban malom állt Molnáriban; a molnár mesterségről kapta nevét a község birtokos családja, sőt a falu is. A 20. században pedig Püspökiben működött a Marton-féle vízimalom. A mostani cikkemben egy 18. századi eseményt mutatok be: a molnári hajómalom megépítésének szerződését.

A kép illusztráció, a ráckevei hajómalmot ábrázolja (www.hajomalom.rackeve.hu), de a molnári hajómalom is hasonló lehetett...

Szerző: kugi  2012.04.16. 12:26 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság malom molnári sallérok

A mai bejegyzésben az egykori püspökmolnári tanácsházat mutatom be egy archív és egy mai fotó segítségével. A bejegyzés a jobb oldali kép alatti „tovább” gombra kattintva folytatódik.

tanácsház_archív.jpg tanácsház_ma.jpg

Szerző: kugi  2012.03.23. 09:41 2 komment

Címkék: kép 1956 kastély képeslap tanács akkor és most püspökmolnári molnári sallérok


H-H Jozefin 008.jpgEgy korábbi bejegyzésben már bemutattam a püspökmolnári templom kriptáját, máshol pedig már utaltam rá, hogy a kegyúri család, a Sallérok tagjai közül többen is ott leltek végső nyugalomra. A mostani bejegyzésben összefoglalom, hogy kiket és mikor temettek a kriptába.

Egy 1929-es, a püspöktamási plébánia javadalmi alapítványairól szóló kimutatás hátuljára írt feljegyzés szerint a római katolikus Szent Tamás templom szentélye alatt épített kriptában nyugszanak:

1. A kriptaépíttető jakabházi Sallér (I.) István alnádor (a feljegyzésben latinul: vicepalatinus), meghalt 1762-ben

2. Az ő felesége a korábban Molnárit birtokló Nádasdy-család tagja, Nádasdy Klára, meghalt 1765-ben

3. Az előbbiek menye, jakabházi Sallér (II.) Istvánné, szül. Motesiczky Judit, meghalt 1796-ban. Végrendeletének egy példánya megtalálható a plébánia iratai között.

Szerző: kugi  2012.03.19. 10:24 Szólj hozzá!

Címkék: templom névsor egyháztörténet szenttamás festetics györgy molnári sallérok molnári kelemen

süti beállítások módosítása