A Vas Népe c. megyei napilap 1966. február 24-i számának 3. oldalán jelent meg a községi téeszről az alábbi cikk. Sőt, már-már novella! Olvassá(to)k csak:

Ahogyan azt az iskolai történelemórákon is tanultuk, Mária Terézia királynő uralkodása idején került sor az ún. úrbérrendezésre. Ennek elsődleges célja az állami adóalap, a jobbágytelek rendezése és védelme volt. A királynő által 1767-ben kiadott úrbéri pátens elrendelte, hogy minden helységnek készítsék el az urbáriumát, amely az ott lakók anyanyelvén, nyomtatásban készült, és a jobbágynépesség terheit pontosan rögzítette. 

Ehhez ún. úrbéri tabellát csatoltak, mely a település birtokosainak, jobbágyainak, zselléreinek nevét, külső- és belső telkeiknek a nagyságát, a jobbágy által a földesúrnak fizetendő kilencedet, a robotot és az egyéb, helyben szokásos adózásokat tartalmazta. (Az új urbárium a belsőséget egységesen 2 pozsonyi mérős, azaz 1100–1300 öles nagyságban határozta meg. A külsőséget egy egész telek után, az illető helység határának osztályba sorolása szerint, szántónál 16–40 hold között, rétnél 6–22 kaszás között állapították meg.)

Püspöki ekkor a győri püspök szombathelyi uradalmához tartozott, így Szombathely mezővárossal, Perinttel, Zanattal és Szentmártonnal együtt adták ki a falu urbáriumát. Ebből ismertetem a Püspökire vonatkozó adatokat.

Összesítő adatok:

A községben ekkor tehát 32 jobbágycsalád élt, akik 1 egész jobbágytelek után 52 nap igás (2 marhával) vagy 104 nap gyalogrobottal tartoztak a földesúrnak. (1 egész jobbágytelekkel azonban csak kevesen bírtak.) A kilencedet pénzben fizették, további adózásaik pedig: árenda (bérleti díj a belső telek és lakóház után után), tűzifa, fonás, kifőzött vaj, kappan, csirke és tojás.

A jobbágyokra vonatkozó adatok (mivel a nevek jól olvashatók, ezért az úrbéri tabella eredeti lapjait teszem közzé):

A mai bejegyzésben 4 rövid újságcikket közlök a Vas Népéből 1959 januárjából.

Az első egy sporthír jan. 9-éről (6. oldal): eszerint "Véget ért az őszi-téli spartakiádverseny keretében megtartott vasvári járási tekebajnokság küzdelemsorozata, melyre hét csapat nevezett". 2. helyezett lett Püspökmolnári csapata 498 fával; a többi csapat vasvári volt. Egyéniben 3. helyezést ért el Sipos Sándor 100 fával. Akinek van fotója régi tekézésekről, kérem, jelezze nekem!

A január 23-i lapszám 4 oldalán olvashatjuk: "Jól működik az ezüstkalászos tanfolyam Rumban, Nemeskoltán, Püspökmolnáriban, Sorkifaludon és Andrásfán, ahol a résztvevők száma községenként 20-25 fő."

A Vas Népe január 27-e i számának 4. oldalán ez olvasható:

2 nappal később pedig a Vas Népe 4. oldalán ezt olvashatjuk:

A mai bejegyzésben egy 50 évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé. Megjelent a Vas Népében 1966. január 28-án a 3. oldalon. Így szól:

 A mai bejegyzésben egy 50 évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé, mely a falu fejlődéséről szól (Vas Népe 1965. december 21. 3. oldal). Kicsit talán hosszúnak (és kép nélkül száraznak) tűnik így, de az eredetileg 3 hasábos cikket nehéz volt másképp megjeleníteni. A címe ez volt:

A cikk pedig így szól:

Püspöki község 1565-ös, 1571-es,  1577-es és 1592-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1656-ban! Ebben a szombathelyi vár 1656-os urbáriuma lesz a segítségünkre. Lássuk!

Az összeírás első oldala

Püspöki község birtokkönyve

A Savaria - A Vas megyei múzeumok értesítője c. folyóirat 15. kötetében, 1981-ben jelent meg Barbalics Imre János: Adatok Püspöki (Püspökmolnári) földrajzi neveihez c. írása. Ebben Püspöki község 1900-ból fennmaradt, és a Vasvári Helytörténeti Múzeum birtokába került birtokkönyvét ismerteti. Mivel a tanulmány községünkről szól, ezért a mai bejegyzésben teljes egészében közzéteszem.

Íme:

Püspöki község 1565-ös, 1571-es és 1577-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1592-ben! Ebben a szombathelyi vár 1592-es urbáriuma lesz a segítségünkre. Ez - győri püspökség teljes vagyonállagának  urbarialis összeírása részeként - abból az alkalomból készült, hogy Kuthassy János lett a győri püspök. Lássuk!

Részlet az urbáriumból

Eszerint az alábbi jobbágyok gazdálkodtak a korabeli Püspökiben:

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam községünk 100 holdnál nagyobb birtokosait 1925-ből. 1935-ből is rendelkezésre áll egy ilyen nyilvántartás; a mai posztban ezt ismertetem. (Forrás: Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár.) A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek az 1935. évi adatok alapján (KSH, Budapest, 1937.)

Eszerint Püspöktamásiban 2 nagybirtokos rendelkezett földterülettel: a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. (Budapest) és a Rábaszenttamási apátság (Püspöktamási). (Községünkben azonban a birtokuk nem érte el a 100 holdat.) A birtokok területe és művelési ágak szerinti megoszlása így nézett ki (katasztrális holdban kifejezve):

A bank itteni birtokának a kataszteri tiszta jövedelme 5 aranykorona (AK) volt, az apátság birtokának pedig 128 AK. (Az apátság földjeinek nagy része azonban nem itt, hanem Nagymákkfa határában feküdt: 120 hold volt ott, amit még az apátságalapító Festetics György juttatott az első apátnak.

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam az 1720-as jobbágyi összeírásból Molnári lakóit. A mai bejegyzésben nézzük meg, kik és hogyan éltek Püspökiben a 18. század elején! (Püspöki ekkor a győri püspökség jobbágyfalva volt. Az összeírás csak a jobbágytelken gazdálkodó népességet, azon belül is a családfőket tartalmazza.)

Püspöki vonatkozásában az összeírás első oldala így nézett ki:

A Püspökiben élő családfők (mind jobbágyok, az iratban szereplő latin neveken):

Ahogy egy korábbi bejegyzésben már említettem, 1877-től - a Vasmegyei Lapok mellett -  Vasmegyei Közlöny (VK) néven egy másik megyei lap is megjelent. A mai bejegyzésben ebből ismertetem a községünkkel kapcsolatos 1879-es cikkeket. (A Vasmegyei Lapok 1879-es cikkei itt olvashatók.)

Árveréseket harangoz be a március 9-ei lapszám az 5. oldalon:

Bűnügyi rövidhírt találunk a március 30-ai lapszámban (3. oldal):

Újabb árverések a VK 1879.04.06-ai számának 3. oldalán:

A mai bejegyzésben 2 újságcikket ismertetek 1965 szeptemberéből a Vas Népéből. Mindkettőben - több más község mellett - szerepel Püspökmolnári is.

Az első a "Silózás, őszi vetés" c. írás a szeptember 15-ei lapszám címoldaláról, melyben a kemenesszentmártoni, pósfai és tanakajdi helyzetjelentés mellett olvashatunk a püspökmolnári munkák állásáról is: 

A másik cikk a Vas Népe 1965. szeptember 24-ei számának 5. oldalán jelent meg:

A török uralom alól felszabadult ország adózó népességének első teljes összeírására 1720-ban került sor. Csak a jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írták össze. Nem kellett felvenni a nemességet, azonban fel kellett venni minden nem nemest, akit a földesúr minden pénzbeli vagy munkában végzendő szolgálat alól felmentett, továbbá az ellenszolgáltatásért a földesúr jobbágytelkén gazdálkodó nemest is. Rajtuk kívül nem került összeírásra a papság és a tanítóság, de bekerült az összeírásba a jobbágyföldet művelő vagy bérlő, továbbá a kereskedelmet űző zsidóság is.

Molnári vonatkozásában az összeírás első oldala így nézett ki:

A Molnáriban összeírt személyek:

Egy korábbi bejegyzésben bemutatta, hogyan tervezték az újjáépítést 1945-ben. 20 év múlva, 1965-ben  pedig összegyűjtötték, hogy Vas megye egyes községei milyen fejlődésen mentek keresztül a háború vége óta. Ez az összegzés egy könyvben is megjelent, melynek a szerzője Péter Lajosné, a címe pedig: Gyűjtemény Vas megye községeinek 20 éves fejlődéséről. (Szombathely, 1965. Kézirat. Berzsenyi Dániel Könyvtár, Savariensia gyűjtemény). Ebből ismertetem a Püspökmolnárira vonatkozó adatokat (171-172. oldal).

Először az alapvető adatokat olvashatjuk:

Az ötk jelentése: önálló tanácsú község, a Ph. pedig postahelyet jelent. Ezt követően a háború vége óta eltelt 20 év legfőbb eredményeit sorolja fel a kötet:

Ahogy arról korábban már többször is írtam (pl. itt), Molnári legnagyobb birtokosai, a jakabházi Sallérok nagyon precízen dokumentált gazdálkodást folytattak; melyről kimutatások, számlák, fizetési listák is fennmaradtak. A mai bejegyzésben egy 1812. május 3-án kelt kifizetési listát ismertetek.

A címe: "Annó 1812. Az Uradalomban Tavaszi vetéskor esett mag hordók Ki Fizetésének le irása". A listán szereplők nem robot fejében, hanem pénzért végezték a munkát az uradalom gazdaságában (jóllehet, bizonyára kivétel nélkül jobbágyok voltak). A munkáért naponta 45 krajcárt fizettek ki. Lássuk a neveket (a papíron szereplő helyesírás szerint), ill. a ledolgozott időt és a kereseteket: 

A mai bejegyzésben néhány rövidhírt mutatok be 1950 tavaszáról a Vasmegye című napilapból. Az első a már zajló téesz-szervezéssel kapcsolatos, és a lap 1950. április 12-ei számának 5. oldalán jelent meg:

"A béketábor legyőzhetetlen" c. cikkben olvashatunk községünkről a Vasmegye 1950. május 3-i számának 3. oldalán:

Folytatva a napi jelentések sorát, a mai bejegyzésben két, 1945. május 17-én kelt iratot teszek közzé. Az egyik egy "hr-felmérés" a helyi közigazgatásból:

Dékány Józsefet megemlítettem már pl. ebben a bejegyzésben.

A mai bejegyzésben újságcikkeket mutatok be 1940 március-májusából. Elsőként egy eljegyzési hír a Vasvármegye március 7-ei számának 5. oldaláról: 

A következő, községünkkel kapcsolatos cikk a Vasvármegye 1940. március 24-ei számának 7. oldalán olvasható. A címe ez:A cikk bevezetője pedig így szól:

Ahogy arról korábban már többször is írtam (pl. itt), Molnári legnagyobb birtokosai, a jakabházi Sallérok nagyon precízen dokumentált gazdálkodást folytattak; melyről kimutatások, számlák, fizetési listák is fennmaradtak. A mai bejegyzésben egy 1812. május 3-án kelt kifizetési listát ismertetek.

A címe: "Kukoritza, Krumpli űltetűk és hasogatók Ki fizetésének leírása". A listán szereplők nem robot fejében, hanem pénzért végezték a munkát az uradalom gazdaságában (jóllehet, bizonyára kivétel nélkül jobbágyok voltak). Egy napi munkáért 45 krajcárt fizettek a 8 dolgozónak. Lássuk a neveket (a papíron szereplő helyesírás szerint):

A mai bejegyzésben 2 újságcikket ismertetek 1965 áprilisából. Az első a Vas Népe április 28-i számának 4. oldalán jelent meg: