A mai bejegyzésben 3 rövidhírt teszek közzé 1951 januárjából, melyek a Vasmegye c. lapban jelentek meg.

Az első cikk a január 4-i lapszám 6. oldalán olvasható:

Következik egy iskolai hír (Vasmegye, 1951.01.12. 6. oldal):

Mintegy 2 hónapja írtam utoljára az 1951-ben történt eseményekről (elolvasható ide kattintva), így most ezt a témát folytatom - korabeli újságcikkek alapján.

Az alábbi cikk a korabeli megyei újság, a Vasmegye 1951. november 2-i számának címlapján (!) jelent meg:

Újra a címlapon foglalkozik községünkkel ugyanezen lap november 10-i száma (a kép a jobb alsó sarokban található nyílra kattintva jól nagyítható):

Hosszú szünet után folytatódik a régi újságcikkeket, bulvárhíreket bemutató sorozat, ma a millennium évének híreit nézzük meg a Vasvármegyéből . (1895 újságcikkei itt olvashatók.)

Egy árverési hirdetményt találunk a Vasvármegye február 13-i számában (6. oldal):

Még egy árverés (Vasvármegye 1896.03.22. 8. o.):

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző bejegyzése ide kattintva olvasható.)

A lap 1966. szeptember 30-i számának 4. oldalán találjuk ezt a futballtabellát:

Az alábbi rövidhírt olvashatjuk az október 9-i lapszámban (12. oldal):

Közel 3 hónapja írtam utoljára az 1951-ben történtekről (elolvasható itt), ezt most folytatom - korabeli újságcikkek alapján.

Községünk vonatkozásában a megyei napilapban csak mezőgazdasági témájú cikkeket találunk. Ma 3 ilyet közlök.

Az első a Vasmegye c. lap 1951. szeptember 21-i számának címlapján jelent meg, a főcíme ez:

A községünkre vonatkozó részlet így szól:

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti eseményeket és a korabeli mindennapokat újságcikkek segítségével bemutató sorozat. (A téma előző bejegyzése itt olvasható.)

1941. szeptember 21-én a Vasvármegye c. lap 10. oldalán ebben a hírben szerepel a korabeli két község, Püspöktamási és Rábamolnári neve:

A mai bejegyzésben újra régi fotókat teszek közzé. Az itt látható képeket Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, akinek ezúton is köszönöm a segítségét!

A fenti kép valószínűleg egy szüreti mulatság alkalmával készült a molnári (későbbi Vadalma-) kocsma előtt 1925 körül. A helyszínre a kép bal felső sarkában lévő "(BOR, SÖR) ÉS PÁLINKA MÉRÉS" feliratból következtethetünk. 

Ülnek: balról a 2. Bódis György, a 3. Szabó Vilma, a 4. Békefi Gyula, az 5. Piri Matild (Marton Anna édesanyja)
Középső sor balról a 3. (középen): Kovács (Bíró) Ferenc (az apja községbíró volt), a 4. (jobb szélen) Varga György
Felső sor balról a 2. Tóth Ilona, a 4. Tóth Sándor kovács, 5. Ács Klára, 6. (jobb szélen) Kiss István
A képet tartó szürke kartonpapír hátulján halványan olvasható bélyegzőlenyomat szerint Bendei (?) István szombathelyi fényképész felvétele.

Későbbi szüreti felvonulásokon készült képek láthatók ide kattintva.

A mai bejegyzésben több újságcikket vagy cikkrészletet teszek közzé 1966 júliusától augusztusig a Vas Népe c. megyei napilapból, melyben községünk említése előfordul. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első cikk az 1966. július 5-i lapszám 5. oldalán olvasható:

"Körséta az ÖHV járási, városi döntőin..." címmel jelent meg egy hosszabb tudósítás a Vas Népe 1966. augusztus 2-i számának 4. oldalán. (ÖHV: Összevont Honvédelmi Verseny) A cikk szerint a vasvári járásban a nők között az élen végzett Püspökmolnári csapata, melynek tagjai voltak: "Babos Á., Lakics I., Varga V.", megelőzve a vasvári és a petőmihályfai hölgyeket.

Kedves Olvasók! Az évek során sok olyan fotó került hozzám, amelyekről esetleg már nem is tudjuk, kiket ábrázol (vagy legfeljebb csak 1-2 embert ismerünk fel róluk), és egymástól is eltérő témájúak, így legfeljebb egy szöveges bejegyzés illusztrációjaként használhatnám fel őket. Úgy döntöttem, hogy egy új (rendszertelenül jelentkező) sorozat keretében, amolyan "vegyes felvágottként" teszem közzé őket. (Úgy, ahogy az egyik kedvenc blogom, a Ritkán látható történelem is teszi a Napi érdekes c. sorozatában - csak itt nálam kevesebb kép lesz egy-egy bejegyzésben.) Hátha valaki felismeri a fotón szereplő személyeket, vagy valakinek van hasonló fényképe, ill. kapcsolódó története, amelyek alapján egy eseményt rekonstruálni lehet.

A sorozat első, mai bejegyzésében Vincze Imrétől kapott fotókat mutatok be - akinek ezúton is köszönöm a képeket! 

Mulatság (talán szüreti?) az egykori Vadalma-kocsma udvarán 1935 előtt. Balról a 2. ülő nő (fekete kendőben) Vincze Imre ükanyja, Kiss Istvánné.

A közelmúltban volt Péter-Pál napja (jún. 29.), ami nemcsak az aratás kezdőnapja, hanem 2012 óta a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapja is. Ebből az alkalomból felidéztem egy régi bejegyzésemet, amelyben a helyi - kuláknak minősített - gazdák üldöztetéséről volt szó 1951 áprilisi újságcikkek alapján. Ilyen és ehhez kapcsolódó témájú újságcikkek olvashatók a mai bejegyzésben is, amelyek 1951 júliusából valók a Vasmegye című lapból.

Az első újságcikk a lap július 5-i számának 2. oldalán található; már a címe is szokatlan a mai olvasónak, így szól: "Kézzel csépel, szabotál, feketén vág ellenségünk: a kulák". A községünkkel kapcsolatos rész pedig így szól: " ...Horváth Károly alsóújlaki és Szigeti Ernőné püspökmolnári kulákok az aratást nem kezdték meg időben s ezért nagy szemveszteség lett gabonáikban. A feketecsépelő, szabotáló kulákok ellen eljárás indult. ..."

A Vasmegye július 19-i számának címoldalán olvashatjuk "A tszcs-k példamutatása nyomán uj eredmények születnek a másodvetésben" c. cikket. Eszerint "... Püspökmolnáriban Ródler József és Wöller Antal dolgozó parasztok fejezték be a másodvetést. ..."

Végezetül a július 31-i Vasvármegye-lapszám 3. oldalán jelent meg egy olyan cikk, ami számunkra is fontos, "Népnevelők a terménybegyűjtési harcban" címmel. Így szól:

1778. június 6-án kelt az a feljegyzés, melyben Steph. Eőry (azaz Őri István) földmérő (mérnök) igazolja, hogy Püspöki község lakói mekkora jobbánytelken gazdálkodnak, ebből mennyi a szántóföld és a rét. Az alábbiakban ezt az - eredetiben is jól olvasható - mintegy 240 éves iratot mutatom be..

Így néz ki:

Élet a Rába partján 6. - Befejezésül

A községünkről íródott 50 évvel ezelőtti cikksorozat utolsó részének közléséhez érkeztem ma. Az itt olvasható újságcikk a Vas Népe 1966. május 8-i számának 5. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában megtalálható formában közlöm.)

Élet a Rába partján 5. - Átmeneti korszak

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji 6 részes cikksorozat közlését. Az 5. rész a Vas Népe május 6-i számának 3. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában található formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 4. - Képekben

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji cikksorozat közlését községünkről. Az alábbi képriport a május 5-i Vas Népe 3. oldalán jelent meg. (Sajnos a korabeli újságképek nem éppen jó minőségűek...)

Élet a Rába partján 1.

1966 május elején egy 6 részes riportsorozat mutatta be a korabeli Püspökmolnári mindennapjait, akkori lakóinak életét. Ebből a 4. rész egy képriport volt, a többi pedig szöveges tartalom. A mai és a következő 5 bejegyzésben ezeket a hosszú cikkeket mutatom be. (Az újságcikkek elég furcsa alakúak voltak, de a községi könyvtárban fellelhető ún. Falukrónika szerkesztője kivágva összerendezte a szövegeket, így az újságcikkeket eszerint mutatom be. Így kevésbé furcsa a formájuk.)

Az első cikk így szól:

1848. április 22-én Keszthelyen kelt az az irat, amelynek a tartalmát ma bemutatom. A címe: "Méltóságos Gróf Festetics Tasziló Úr Ő Nagysága Rába Hidvégi, Molnári és Szent Tamási tagosított birtokainak, haszonbérleti jövedelmeinek, eddigi úrbéri adózásoknak és épületeinek összeírása". (Ekkor még ugyanis - Festetics László halála után elsőszülött fia, Tasziló örökölte itteni birtokait, csak az öccsével, Györggyel történt egyezkedés után lett itt birtokos a másodszülött fiú, a későbbi miniszter.)

A hídvégi jövedelmeket 6 pontban sorolja fel (itt volt legelő, szántó, 2 jobbágy szolgáltatásai, kocsma és mészárszék bevétele, vámjövedelem, zsinagóga és sakter lakás haszonbérlete, végül a kolomposi birkaakol és birkásház), majd következik Molnári. Az itteni vagyon:

7. földvagyon: 36 egész 610/1000 hold belsőség, 256 egész 867/1000 hold szántóföld, 30 egész 429/1000 hold rét, 251 egész 991/1000 hold erdő, összesen: 575 egész 287/1000 hold föld.

8. 20 hold belsőtelket, 294 egész 400/1000 hold szántóföldet, 33 egész 341/1000 hold rétet és 78 egész 282/1000 hold erdőt bíró 13 egész 5/8 telkes jobbágytól eddig járt az uradalomnak 1580 egész 7/8 napszám gyalog, 81 egész 3/4 font fonás, 13 egész 5/8 öl fahordás és 19 forint füstpénz ezüstben.

9. Kilenced fejében bejött gabona ára 6 évi középszámítással tesz évenként 336 forint 1 krajcár

10. Öt árendális (azaz: bérbe adott) háztól szolgáltatik: 126 napszám gyalog

11. Vendégfogadótól 's mészárszéktől, kovácsműhelytől és -laktól, 's úgy nevezett gazda- és inas-, jelenleg pedig asztalos lakástól, és az úgy nevezett lakatosháztól fizettetik évenként 172 ft haszonbérleti jövedelem ezüstpénzben.

12. Épületek:

A mai bejegyzésben a Vas Népe c. megyei lap hasábjairól mutatok be újságcikkeket 1966 áprilisából. Az első április 7-én jelent meg a lap 4. oldalán:

Pont egy héttel később a Vas Népe 6. oldalán két rövidhírt találunk, melyben községünket említik. Ez az első:

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Molnári földesurait 1767-ből, most pedig a korabeli urbáriumból a jobbágyokat mutatom be. Lássuk, kik éltek és adóztak Molnáriban Mária Terézia királynő úrbérrendezésének idején!

A mai bejegyzésben néhány újságcikket mutatok be 1929 márciusából a Vasvári Ujságból (VU; a korban rövid u-val írták a nevét). Az első a március 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg:

A témáról egyelőre részleteket nem tudok.

Az 1929-es év nagy helyi eseménye a közigazgatásban zajlott. Ebben a régi bejegyzésben már ismertettem Püspöktamási létrejöttének körülményeit, ebben a posztban pedig arról írtam, hogy Rábapüspöki hogyan küzdött az egyesítés ellen. Hiába, a falut ugyanis összevonták Rábaszenttamással. Az új településnek pedig választott tisztségviselőkre volt szüksége, ezért kiírták a községi választásokat (VU 1929.03.10. 3. oldal):

A mai bejegyzésben 3 ötven évvel ezelőtti újságcikket mutatok be a Vas Népe (VN) c. megyei újságból. Az első a lap 1966. március 6-i számának 4. oldalán jelent meg:

Az elkészült épületet ebben a régi bejegyzésben mutattam be.

A következő, számunkra érdekes cikk 3 nappal később jelent meg a VN-ben (3. oldal):