Püspöki község 1565-ös, 1571-es és 1577-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1592-ben! Ebben a szombathelyi vár 1592-es urbáriuma lesz a segítségünkre. Ez - győri püspökség teljes vagyonállagának urbarialis összeírása részeként - abból az alkalomból készült, hogy Kuthassy János lett a győri püspök. Lássuk!
Részlet az urbáriumból
Eszerint az alábbi jobbágyok gazdálkodtak a korabeli Püspökiben:
1/4 telkesek: Nemes György (az 1592. évi községbíró), Fülöp Kelemen, Bana György, Galambos Bertalan, Horváth György, Andor Ambrus, Szőke Gáspár, Teleő Tamás, Kapossy András, Péchy Mihály, Nyereggyártó (Nieregiarto) Bálint, Tolyó László (1593-ra választott községbíró), Nagy Bálint örökösei, Tóth Imre, Kis Mihály, Péter Bálint, Kovács Vazul (Blasius Kouach), Tóth István, Varga Mátyás, Tóth Mátyás, Nemes Pál.
1/8 telkesek: Tóth János, Galambos Kálmán (1594-re választott községbíró), Németh Benedek, Horváth Mihály, Pados Mihály, Flórián Mátyás marhapásztor, Tőttősy Tamás, Horváth György.
Üres telkek: Tóth Pál, Tóth Marci és Kovács György (korábbi) telke
A jobbágyok adóterheiről, életkörülményeiről is sok adatot találunk az iratban. Pl. censusként karácsonykor, Szent Györgykor és Szent Mihálykor fizettek a földesúrnak a negyed telkesek 10-10 dénárt, a nyolcadosok 5 dénárt. A falu közösen adott egy hízott malacot, minden 2 negyedtelkes egy kenyeret és 4 negyedtelkes pedig egy kappant.
A faluban halastó is volt, amit a Rába kiöntései tápláltak vízzel is, hallal is. Főleg a kiöntések okozta vízdagadás idején halászták le a földesúr számára. További érdekesség, hogy a gyümölcstermés és a méhek (de valószínűleg inkább a méz) után is adtak tizedet.
Feljegyezték még, hogy a püspöki jobbágyok a szokásos robotterhek enyhítését kérték nehéz helyzetükre hivatkozva (mint Rába-menti falu a törökök állandó zaklatásának volt kitéve).
Az irat megemlíti a szomszédos Szentivánt is, amelynek földjét az itteniek vették használatba. A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom ekkor már teljesen elhagyatva áll. (Véleményem szerint a falu az 1532-es török hadjáratban pusztulhatott el.)
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Kamara Archívuma Urbaria et Conscriptiones Fasc. 119. Nr. 6. f. 33-34. v. és 34. r.
Kapcsolódó bejegyzés:
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
