Tűzoltószerház épül

Ötven évvel ezelőtt nemcsak a vasúti hídon zajlott jelentős építkezés, de a falu központjában is. A tűzoltószerház építéséről a Vas Népe az 1963. augusztus 25-i lapszám 10. oldalán számolt be:

1972-ben ehhez építették hozzá a presszót, a boltot és a tejcsarnokot is magába foglaló épületegyüttest. (Korábban a molnári harangláb mellett volt a tűzoltók szerháza.)

Akinek van fotója a különálló tűzoltószerházról, kérem, tudassa velem!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Hídépítők

Ahogy egy korábbi bejegyzésben már írtam róla, 1963-ban elkezdték felújítani a második világháború utolsó heteiben a németek által megrongált molnári vasúti hidat. A hídépítők munkájáról, itteni mindennapjairól számol be a Vas Népe 1963. augusztus 23-i számának 5. oldalán megjelent Hídépítők című cikk:

Gyémántlakodalom Püspökmolnáriban

A 60. házassági évforduló ma is meglehetősen ritka esemény, különösen az volt évtizedekkel ezelőtt, amikor rosszabb életkörülmények és egészségügyi viszonyok között éltek az emberek. 50 évvel ezelőtt Püspökmolnáriban mégis sor került egy ilyenre, ahol a házastársak 1903-ban mondták ki a boldogító igent.

A jeles évfordulóról a Vas Népe is beszámolt (1963. augusztus 22. 8. oldal):

Ahogy azt már korábban említettem, nemrég a kezembe került egy KSH-kiadvány, melynek címe: Vas vármegye állatlétszáma 1911. évi február hó 28-án. (KSH. Budapest, 1912.) Ebben községenként lehet részletes adatokat találni a korabeli állatlétszámra vonatkozóan, a lótól a sertésen át a kecskéig. Ebből ismertetem az akkori Rábapüspöki, Rábamolnári és Rábaszenttamás adatait.

Ha összevetjük az 1895-ös adatokkal (itt található), azt látjuk, hogy a szarvasmarha- és sertésállomány 16 éve alatt jelentősen nőtt (főleg a sertések száma), a kecskék száma lecsökkent, Szenttamásról a 2 szamár "eltűnt", megjelent viszont Rábamolnáriban 3 öszvér. Juh most sem volt a 3 faluban, és a lóállomány is csökkent, de még így is könnyedén meg lehetett volna szervezni egy szüreti felvonulást...

Az állattulajdonosok száma így alakult:

Utoljára a 257. bejegyzésben írtam a községünkkel kapcsolatos bulvárhírekről (akkor 1880-ból), így most azt folytatva az 1881-es híreket közlöm, a korabeli megyei újság, a Vasmegyei Lapok (VL) cikkei alapján.

Elsőként egy igazi bulvárhír Festetics György grófról a január 23-i szám 2. oldaláról:

A találgatás nem jött be... A gróf elsőszülött fia, Tasziló viszont magyar hercegi címet kapott Ferenc Józseftől 1911-ben.

A következő hír már megalapozott tudósítás volt:

Az 50 éve történt események után most nézzünk egy kicsit régebbi hírt, amely aktuális. 1949. augusztus 11-én jelent meg a Vasmegye című lap 4. oldalán a községi kultúrház építésével kapcsolatos alábbi hír:

Az átadott kultúrházban - amit akkor Béke kultúrotthonnak hívtak - színdarabokat is mutattak be, és filmeket is vetítettek.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Megemelték a vasúti hidat

Ötven évvel ezelőtt, 1963 augusztusában javában folyt a németek által megrongált püspökmolnári vasúti híd (kép róla itt) felújítása. Ennek egy érdekes momentumáról számolt be a Vas Népe az augusztus 8-i szám címlapján. (A szöveg a kép alatti "tovább" feliratra kattintva olvasható.)

A falu korszerűsítéséért

Az akkor és most sorozatomban már foglalkoztam a molnári kocsma és bolt épületével (ebben és ebben a bejegyzésben). 1963. augusztus 7-én a Vas Népe 5. oldalán "A falu korszerűsítéséért" című cikkben mutatták be a frissen átadott földművesszövetkezet (a későbbi ÁFÉSZ) kocsmát és boltot is magába foglaló üzletházát.

Tolószolgálat

Ötven évvel ezelőtt, 1963. augusztus 6-án jelent meg a Vas Népében (3. oldal) az alábbi cikk, melynek története Községünk közelében, a vasúton játszódik, egyik szereplője pedig a vasutas Tölgyessy Zsigmond.

A püspökmolnári filmszínház műsora 1963. augusztusából

Egy igazi kultúrtörténeti csemegére akadtam a kutatásaim során, melyet most - az Ötven éve történt c. új sorozatom első darabjaként - megosztok a Tisztelt Olvasókkal.

Mint azt a helybeliek (főleg a 30 fölöttiek) tudják, egykoron rendszeres filmvetítésre került sor a községi kultúrházban. E helyi mozi műsora 1963 augusztusából a Berzsenyi Dániel Könyvtár aprónyomtatványai között fennmaradt. Megtudhatjuk belőle, milyen filmeket és mennyiért nézhettek helyben szüleink, nagyszüleink. Íme:

A mai bejegyzésben - miként ebben a korábbiban is - egy vízrajzi térkép egy részletét mutatom be. A teljes térképlap a Rába Molnaszecsőd és Sárvár közötti szakaszának 4 szelvényből álló, erősen hiányos vízrajzi térképe 1803-ból. Az eredetiben fennmaradt, latin és magyar nyelvű munka címe: Mappae Fluvii Arabonis, teljes mérete: 164x110 cm,  méretaránya: 1:28 800. Ennek a községünk környéki részletét mutatom be, mely nemcsak vízrajzi, de némi településtörténeti információval is bír.

Községünk bűnügyi krónikájában számos verekedésre, csetepatéra van példa. Egy majdnem tragédiába torkolló verekedésről tudósít a Vas c. lap 1901. július 28-i száma a 8. oldalon:

Vasúti bejárás

Egy korábbi bejegyzésben már írtam róla, hogy vasúti bejárásra kerül(t) sor 1913. július 24-26-án a tervezett Sárvár-Molnári-Körmend vasútvonal mentén. Ez meg is valósult. A vasvári járást érintő szakasz bejárására és a kapcsolódó tárgyalásra 25-én került sor. Erről számolt be olvasóinak röviden a Vasvár és Vidéke című járási újság 1913. július 27-i száma a 2. oldalon:

Hogy ez a tárgyalás helyileg hol történhetett, azt nem tudom. Talán a községbíró házánál, esetleg a kocsmában. De mivel a főszolgabíró is részt vett rajta, ezért lehetséges az is, hogy a kastélyban...

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

1889. július 25-én rövid gyászhír jelent meg a Vasmegyei Lapok c. megyei újság 3. oldalán Szabó József molnári apátról, szenttamási plébánosról:

Ahova hazavitték, az az 1832-ben épült régi plébánia épülete volt, melynek egy részlete ebben a bejegyzésben látszik.

A következő, július 28-i lapszám a címoldalon hozta az érdemdús egyházi férfiú portréját. Íme:

Nemrég a kezembe került egy KSH-kiadvány, melynek címe: Vas vármegye állatlétszáma 1911. évi február hó 28-án. (KSH. Budapest, 1912.) Ebben községenként lehet megtalálni a korabeli állatlétszámot, továbbá - összehasonlítás céljából - az 1895-ös összefoglaló adatokat is. Ez alapján ismertetem a korabeli 3 község 1895-ös állatállományának számát.

Az egykori (püspök)molnári kastélyról sajnos kevés képi ábrázolás maradt fenn, ezért is tartom nagy becsben azt a néhány fotót, amit egy helyi lakostól kaptam kölcsön (digitalizálásra), és amelyeket most közzé teszek. E képek fénymásolata korábban az ún. Falukrónikában is megvolt, de amikor könyvtáros lettem, csak a hűlt helyüket találtam: valaki kivágta őket... E hiányt (is) pótolandó teszem most közzé az eredeti képeket.

Ezeket Kiss Zoltán tanár készítette, akinek fényképműterme - Farkas Gézával együtt - Szombathelyen volt, az ún. Kultúrpalotában. (Ma ez a Savaria Múzeum épülete.) A készítés pontos ideje nem ismert. (Azt hallottam a faluban, hogy a lebontás előtt százas nagyságrendű fotó készült a kastélyról. Ha ez igaz, akkor talán ezek is abból a sorozatból valók. De jó lenne a többire is ráakadni...)

Az első képen a kastély vasút felé eső oldala látszik az angolparkból nézve. Itt már befalazott ajtót, elbontott falat is látunk, tehát nem sokkal a lebontás előtt készülhettek a képek.

Miután 1956-ban átépítették a püspöki malmot, kapacitása megkétszereződött, jobb minőségű lisztet állított elő. Ilyentájt pedig a malom mindig felkészült az új gabona fogadására.

Erről szól egy 1958-as újságcikk a Vas Népe hasábjairól (1958. július 10., 3. oldal):

A malom 1924-es leégéséről itt írtam.

A malom 1956-os átépítésének rövid beszámolója itt olvasható.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Vasúti bejárás

Ahogy azt már korábban jeleztem, 1913-ban újra a vasútépítés lázában égett a Rába-mente. Egy vállalkozó újra tervbe vette ugyanis a Sárvárt Molnárin át Körmenddel összekötő vonalszakaszt, amit már 1870 körül is terveztek. Ezzel kapcsolatban több újságcikk is megjelent 1913 júliusában.

A vonalszakasz közigazgatási bejárásáról ad hírt a Vasvármegye című lap (1913. július 8., 5. oldal):

A Vasvármegye július 10-i számában megjelent cikk a vármegye kiküldöttjeit is megnevezi (5. oldal):

Veszett kutya Rábaszenttamáson

Amikor ezt a mostani blogbejegyzést készítettem, sokat gondolkoztam: leközöljem, vagy kihagyjam? Ez az esemény a Püspökmolnári története szempontjából eléggé jelentéktelen, de nyilván a korabeli lakosokat érintette. Különösen, ha még a járási újság is írt róla. Végül a közlés mellett döntöttem - könnyed olvasmány így a hét végére. :) Az egykor önálló Rábaszenttamásról amúgy is kevés bejegyzés született eddig.

A cikkecske a Vasvár és Vidéke című járási lapban jelent meg 1913. július 6-án, a 3. oldalon. Íme:

Emlékeztetőül: egy kutyáról szólt az első helyi vonatkozású hirdetés is, de ebben a bejegyzésben is szerepelt egy kutya.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! Ott egyébként jelenleg 29 fotó is megtekinthető!

A Kistenyésztők Lapja 1985. évi 6. száma - mely két oldalas képriportban mutatta be a püspökmolnári szarvasmarha-tartást (ezt ebben és ebben a bejegyzésben közöltem) - több cikkben foglalkozott a Vas megyei nyúltenyésztéssel is. Írtak pl. egy szombathelyi, egy salköveskúti és egy rábasömjéni tenyésztőről, továbbá egy 3/4 oldalas cikket közöltek egy püspökmolnári nyúltenyésztő családról "Ródlerék nyulai" címmel. Az alábbiakban ezt közlöm.