Nemrég a kezembe került egy KSH-kiadvány, melynek címe: Vas vármegye állatlétszáma 1911. évi február hó 28-án. (KSH. Budapest, 1912.) Ebben községenként lehet megtalálni a korabeli állatlétszámot, továbbá - összehasonlítás céljából - az 1895-ös összefoglaló adatokat is. Ez alapján ismertetem a korabeli 3 község 1895-ös állatállományának számát.
|
Szarvasmarha |
Ló |
Szamár |
Kecske |
Sertés |
Molnári |
406 |
53 |
0 |
6 |
274 |
Püspöki |
335 |
38 |
0 |
1 |
260 |
Szenttamás |
144 |
36 |
2 |
2 |
131 |
Összesen |
885 |
127 |
2 |
9 |
665 |
Az eredeti táblázatban megtalálhatóak az öszvérek és a juhok számai is, ám ezek 1895-ben nem voltak községünkben (juh 1911-ben sem), ezért ezt nem tettem bele a táblázatba.
Döbbenetes adatok ezek - igaz, csak mai szemmel. Akkor minden háznál tartottak állatot, hiszen a vidéki embernek az volt a fő táplálékforrás, továbbá az igaerő is. 1895-ben szüreti felvonulást is könnyen lehetett (volna) szervezni, hiszen 127 ló (és 2 szamár) volt a 3 faluban.
Tanulságos, ha a lakosságszámmal vetjük össze a fenti adatokat (ezek 1890-es adatok):
|
Lakosságszám |
Molnári |
638 |
Püspöki |
408 |
Szenttamás |
235 |
Összesen |
1281 |
Az összehasonlításból jól látszik, hogy nagytestű jószágból mindhárom faluban több volt, mint emberből. Sőt, csak a szarvasmarha és a sertés számának összege meghaladja a népességszámot! Ami akkor általánosan elterjedt volt - a nagytestű háziállatok tartása - az ma már elképzelhetetlen lenne...
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! Ott jelenleg 42 kép is megtekinthető!