A mai bejegyzésben a püspökmolnári állami általános iskola 1952-es végzős tanulóinak csoportképét teszem közzé. Lássuk!

A kép első sorában középen a 3 pedagógus ül, mellettük és mögöttük pedig a végzősök. Lássuk a neveket!

A mai bejegyzésben - ahogy azt már korábban többször is tettem - újra a molnári uradalmat birtokló Sallér-család levéltárából ismertetek egy iratot, méghozzá a család utolsó tagja, Sallér Judit korából.

Az irat címe: "Kész Pénznek Ki adása Vétetett Külömbféle Vasért, Szegekért és egyéb vasárosbéli Portékáért 1812be." Nemcsak azt tudjuk meg belőle, hogy mit és mennyiért vettek, hanem azt is, hogy ezeket a termékeket hol szerezték be! Lássuk a tartalmát! 

"Jan. 19. Szombathelyen 1 Szekerczéért 8 Ft, 4 Középszerü furóért 4 ft, 1 Nagyobb furóért 4 ft 30 kr, 2 Kisebb furóért 1 ft, összesen 17 ft 30 kr

Jan. 20. Hidvégi Vásáron ... Fiscalis Ur által vétetett 2 Ló Keféért 13 ft, 1 Dupla szekercze és egyéb vas szerszámért 27 ft, összesen 40 ft

Jan. 24. Szombathelyen 50 db Patkóért 115 ft, 2000 Patkó Szeg 60 ft, összesen 175 ft

A mai bejegyzésben egy néprajzi kéziratot teszek közzé, melyben különféle halfogási módokat ír le két helyi ember, apa és fia. Gyűjtötte: Bárdosi János muzeológus. A címe: Halászat Püspökmolnáriban. Adatrögzítés ideje: 1958. december 29. Lássuk:

Az 1891-es bulvárhírek után nézzük, miről írtak a Vasmegyei Lapok c. újság (VL) - községünk vonatkozásában - 1892-ben!

Március 31-én (és az év folyamán még többször) tűzoltókkal kapcsolatos cikk jelent meg a lapban, de ezeket ebben a bejegyzésben már közöltem.

Május 8-án a 4. oldalon ezt olvashatjuk:

Vasúti menetrendet találunk a VL május 15-i számának 7. oldalán:

Kedves Olvasók! A mai bejegyzés témája községünk történetéhez csak lazán kapcsolódik, de mégis van összefüggés.

Az 1914-ben kitört világháború küzdelmeiből ugyanis nem csak a parasztság, de a nemesség és az arisztokrácia is kivette a részét. A molnári kastély és uradalom birtokosa, gróf Kinsky Zdenkó és felesége, Festetics Georgina (a molnári temetőben nyugvó Festetics György lánya) egyik gyermeke, Kinsky Norbert (1893-1914) is a fronton harcolt.

Egyelőre nem tudom, hol született, de ha nem is Molnáriban, akkor is biztosan többször megfordult itt. Arcképét lásd balra. (A kép forrása itt.)

Kinsky Norbert 1914 őszén hősi halált halt a világháborúban. A Köztelek című köz- és mezőgazdasági lap (az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye) 1914. november 7-i számában tudósított a halálesetről (2555. oldal):

Pár napja megint egy igazi kincsre akadtam az Interneten! Ez most nem képeslap (mint ez vagy ez volt), hanem egy néprajzi kutatás közzétett anyaga! Ez egy "Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon" címmel 1985-95 között folytatott kutatás volt, melynek során 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést. Ezek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették.

Püspökmolnáriban 5 helybeli idős embert kérdeztek meg, rögzítették a születésük idejét és helyét, vallásukat, lakcímüket (lásd jobbra). Az általuk elmondottak alapján sokat megtudhatunk a régi faluról, az itteni életről. (Igaz, volt, amit rosszul mondtak - ezeket megjegyzésként a szövegben feltüntettem.

A feltett kérdések és az 5 személy válaszai az alábbiak voltak:

A két ünnep között a dokumentumaimat kutatva találtam egy régi iskolai csoportképet, amit még évekkel ezelőtt egy helytörténeti kiállításra kaptam. Ezen a püspöktamási római katolikus elemi iskola felsős (4-5-6. osztályos) tanulói láthatók az 1939-40-es tanévben. (Pontosabban közülük is csak azok, akik vállalták a fotózáson való részvételt, mert többen voltak, akik nem.) Az iskola egyik tanulója, Hegyi Irén (ma özv. Sipos Józsefné) segítségével sikerült beazonosítanom a képen szereplő személyeket. Lássuk!

"Bárhová tekintesz, eléd lépnek - EREDMÉNYEINK" - egy ilyen szerkesztésű címmel jelent meg egy hosszabb riport a Vasmegye c. megyei lapban 1950. január 4-én (5. o.). A cikk az 1947-49 közti időszakra kidolgozott, a háború utáni újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul tűző 3 éves terv megyei eredményeiről szólt. Ebben 3 rövid bekezdés Püspökmolnáriról szól. Lássuk (sajnos kicsit rossz a kép):

Az idei első bejegyzésben 2, ötven évvel ezelőtt megjelent újságcikket mutatok be a Vas Népéből.

Gazdagabbak lettünk - írja címében a megyei napilap 1965. január 1-i számának 9. oldali cikke, melyben képekkel illusztrált áttekintést olvashatunk a megyében történt beruházásokról, építkezésekről. Ebben egy fotóval Püspökmolnári is szerepel. Íme a kép:

(Először ez a képaláírás egy vépi pedagóguslakás fotója alatt szerepelt, és így nem tudtam beazonosítani, de aztán a január 4-ei számban helyesbítették - a nyomdára fogták...)

Kedves Olvasók! Meglepetéssel készültem az év végére. Az eddigi közel félezer bejegyzésben sok érdekes információt közöltem Püspökmolnári történelméről. De vajon mennyit jegyeztek meg ebből Önök? Remélem, sokat! :) De ez rögtön kiderül! Összeállítottam egy játékos kvízt, amelyben 15 kérdést teszek fel a falu történetéhez kapcsolódóan, melyben tesztelhetik a tudásukat! A helyes válasz zöldre vált, a helytelen pedig pirosra. A végén láthatja az összesített eredményét. Jó szórakozást!

A bejegyzés végén pedig egy kérdőívet talál. Kérem, töltse ki: mondja el véleményét a blogról!

Indulhat a kvíz kitöltése? Hajrá!

1964. december 20-án a Vas Népe c. megyei újság 5. oldalán egy terjedelmes cikk jelent meg Püspökmolnáriról. A főcíme így nézett ki:

A cikk pedig így szól:

Míg a korábbi évszázadok során a földműves népesség teljes egészében maga állította elő a saját táplálékát, addig az újkorban ez a tevékenység specializálódott. Egyre több - feldolgozott - élelmiszert már nem a parasztság állított elő. A 19. század végére - a 20. század elejére pedig már olyan, hagyományosan paraszti tevékenységet is ipari (vagy ipari jellegű) vállalkozások vettek át, mint a tejtermékek előállítása. A vállalkozóknak persze már nem volt saját alapanyag-előállítási kapacitásuk (vagy legalábbis nem ipari mennyiséghez, hanem csak saját használatra), ezért a nyersanyagot - jelen esetben a tejet - a tejtermelő népességtől vették át. És hogy kifizetődő legyen, akár több faluval arrébb is.

Egy ilyen felvásárló volt Szabó János (rába)püspöki vajtermelő is, aki pl. Zsennye község gazdáival is szerződést kötött. Egy ilyen irat 1928-ból fennmaradt. Rövidsége ellenére jól szabályozza a két fél kötelezettségeit. Lássuk:

A mai bejegyzésben a molnári uradalmat birtokló Sallér-család levéltárából ismertetek egy iratot. A címe: "Kész=pénznek Ki-adása Külömb félékre és egyéb renden Kívül való Történetekre 1812 Eszt : által". Vagyis különféle kiadásokról szóló feljegyzés - és szerintem pont ezért érdekes, mert sok mindent megtudhatunk belőle a korabeli vagyonos családok költekezési szokásairól. Lássuk! (A jobb érthetőség kedvéért mai helyesírással írom le a tartalmát:

"Jan. 20. Szombathelyről hozatott ő excellenciája (vagyis: gróf Festeticsné Sallér Judit) számára szekfű virágért: 30 krajcár

Jan. 24. Kémény seprő Legénynek a' Szakáts Szobájába lévő vass Kályhának igazitásáért és annak Körtjének (azaz: kürtjének - KG) Ki-tisztogatásáért fizetetett: 7 ft

Febr. 4. R.Hídvégi Communitas (értsd: község) kasszájába ő excellenciájának járandó hídvégi erdőből 5 szekér dőlt fáért végzés szerint fizettetett 25 ft

Febr. 28. Saly Antal urat (Szenttamáson lakott, táblabíró volt) Sárvárról ide hozó fuvarosnak (midőn valami hivatalbéli dologban odajárt): 20 ft

A mai bejegyzésben egy 1518-ból fennmaradt, molnári birtokeladásról szóló oklevelet ismertetek. Az irat külsőleg így néz ki:

A vasvári káptalan előtt Molnari-i Hernad Mátyás, név szerint felsorolt fiai nevében is eladta a Vas megyei Molnari faluban (possessioban) levő, teljesen elhagyott két telkét (sessioját) és nemesi kúriáját a hozzá tartozó, két holdnyi földdel, amely az ő és a szomszédja, Molnar-i Pyspek István kúriájától megy le a Rába folyóig, valamint több részletben az oklevélben részletesen leírt határok között található. A szántókon kívül eladott még 2 kaszás rétet (vagyis annyit, amennyit 2 ember 1 nap alatt le tudott kaszálni), valamint az ingatlanokkal együtt eladta a rájuk vonatkozó írásos dokumentumokat is.

Az 1963-as végzősök csoportképe után lássuk, kik végeztek 1964-ben a püspökmolnári általános iskolában!

Nézzük a diákok és tanáraik névsorát a tablókép alapján!

A mai bejegyzésben az egykori Püspöki község földesurait, a győri püspököket mutatom be a középkorból a falu első okleveles említésétől kezdve a mohácsi katasztrófáig. Ők voltak azok, akiknek a jobbágyok fizették a kilenced nevű terményadót, a cenzus nevű pénzadót, neki adták az ajándékot (tojás, vaj, szárnyasok, stb.), neki robotoltak. A másik oldalról nézve pedig a földesúr úriszéke ítélkezett a jobbágyok peres ügyeiben. Nézzük, kik voltak ezek a földesurak!

1337–1375 Kálmán: A legelőkelőbb származású a győri püspökök sorában, hiszen I. (Anjou) Károly (másképp: Károly Róbert) törvénytelen (az egyik udvarhölgytől született) fia volt. (Címerét lásd balra.) Fiatal kora és törvénytelen származása miatt csak diplomáciai bravúr eredményeként foglalhatta el főpapi székét. Püspöksége alatt legalább egyszer, 1345. január 21-én Püspökiben tartózkodott, ugyanis oklevelet adott ki innen. Ez Püspöki első írásos említése.

Veszteségkimutatások 1914 decemberéből

Ahogy arról már korábban írtam, az újságok közzétették a háborús veszteségeket (sebesülteket, halottakat, hadifogságba esetteket), hogy a hozzátartozók a messzi hátországban is értesülhessenek fiaik, férjeik, szeretteik sorsáról. 

Az alábbiakban a Vasvármegye, illetve a Vasmegyei Független Hírlap című újságok alapján a községünkhöz kapcsolódó 1914 decemberi veszteségeket teszem közzé. 

December 1-én a lapok már a 95. számú veszteségkimutatást tették közzé!... Ebben találjuk a 83. gyalogezred egyik katonáját: Németh Istvánt Rábapüspökiből. A bal kezén meglőtték, a felsőőri kórházban ápolták.

A december 12-ei lapokban találtam: a 83. gyalogezredből Marton János őrvezetőt, szintén Rábapüspökiből. Róla azt írták, hogy beteg, és egy bécsi kórházban ápolták. (Őt később előléptették, szakaszvezetőként fejezte be a háborút, rövid életrajzát ebben a bejegyzésben közöltem).

Ahogy azt az előző bejegyzés végén jeleztem, a Vas Népe 1964. december 4-i számában (a 3. oldalon) egy érdekes és hosszú riport jelent meg községünk kapcsán. A cikk az újjáválasztott párttitkárról szólt - aki a község tanácselnöke is volt egyben. Lássuk:

A mai bejegyzésben 2 rövid újságcikket mutatok be a Vas Népe című megyei napilapból 1964 decemberéből.

Az első a december 3-ai lapszám 6. oldaláról:

A másik pedig egy rövidhír a VN 1964. december 8-i számából (8. oldal):

A Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 125. évfordulója alkalmából már több bejegyzést írtam, legutóbb pl. néhány régi képet közöltem az egykori női rajról (elolvasható itt). A mai bejegyzésben ismét róluk lesz szó.

2005 áprilisában a tv2 Aktív c. műsorában Jana Gabriella riportot készített a hölgyekről. Ezt a néhány perces felvételt sikerült megszereznem (köszönet érte a televízió illetékes munkatársainak!), és alább közzé teszem. Még analóg kazettán lett rögzítve, ezért a hang nem tökéletes, de ez semmit nem von le az értékéből. (A 3:13 hosszúságú film elején nálam először egy hirdetés jelenik meg, de ez átugorható.)

Lássuk: