A mai bejegyzésben bemutatandó térképről már egy nagyon régi posztban írtam, de a téma megérdemli, hogy külön is szóljak róla. Ez volt ugyanis az első olyan térkép, amely a korabeli Molnárit, Szenttamást és Püspökit viszonylagos részletességgel és viszonylag nagy pontossággal mutatja be. Lássuk!

Községünk környezete

A 18. századi háborúk során a Habsburg Birodalom vezetése felismerte, hogy szükség van jól áttekinthető, pontos térképekre az egész birodalomról. Ezért Mária Terézia királynő uralkodása alatt, 1763-tól megindult a birodalom katonai felmérése. Ezt tartományonként végezték, Magyarországra 1780-84 között került sor. Az ekkor uralkodó II. Józsefről hívják ezt a munkát jozefiniánus felmérésnek. Magyarországot (Erdély és a Temesköz nélkül) 963 szelvény ábrázolja. A felmérés során magassági mérés vagy szintezés nem volt, így a térképek nem tartalmaznak magassági adatot. Az egyetlen példányban készült eredeti térkép méretaránya 1:288000.

A korabeli 3 falu a térképen közelről így fest:

A térképen kivehető az utcaszerkezet is. Jól látszik, hogy Molnári akkor zömmel a mai Petőfi utcát jelentette, csak néhány ház állt a mai Dózsa utcának megfelelő szakaszon. A régi molnári temető ugyanott volt, mint ma, és állt a Sallér-kereszt is. Szenttamás közepén jól látszik a templom, Püspökiben pedig a harangláb. Szenttamás temetője viszont még nem a mai helyén, hanem a falutól északra feküdt.

Püspökitől északra, az erdő tisztásán még Szentiván romjait látta a felmérő (Rudera=romok), Molnáritól északnyugatra pedig Galambos néven a Kolomposi-majort ábrázolták.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!