Mivel a Molnárit birtokló Sallérok gazdálkodásáról sok forrás fennmaradt, ezért a mai bejegyzésben - a szénagyűjtők, a kapások és a sarjúgyűjtők felsorolása után - folytatom az uradalmuk mezőgazdasági idénymunkásainak bemutatását. 

1812. november 29-én, Molnáriban kelt az a fizetési lista, ami az 1812. évi maghordókat és kukoricaszedőket, ill. a keresetüket sorolja fel. Tehát ezek a jobbágyok nem a robot terhére végezték ezt a munkát, hanem külön pénzt kaptak érte. Nézzük a listát (a korabeli helyesírás szerint)!

A mai bejegyzésben 1957 november-decemberi újságcikkeket mutatok be a korabeli Vas Népéből.

Elsőként jöjjön egy futball tabella a november 13-ai- lapszám 6. oldaláról:

Tanfolyamindításról tudósít a Vas Népe 1957. december 7-ei száma (4. oldal):

Az 1962-es végzősök tablóképének bemutatása után lássuk, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1963-ban! Ebben az évben tablókép nem készült, csak csoportkép:

Osztályfőnök: Balikó Mihályné. Az osztálylétszám: 18 fő volt.

Veszteségkimutatások 1914 novemberéből

Ahogy azt ebben az előző bejegyzésben már írtam, az I. világháborús harcok megindulását követően a lapok sorra közzétették az ún. veszteségkimutatásokat (a halottak, sebesültek hadifogságba esettek legfontosabb adatait), hogy a hozzátartozók értesülhessenek a katonák sorsáról. 1914 novemberéig már 70 körüli veszteséglistát tettek közzé!

Az alábbiakban a Vasvármegye, illetve a Vasmegyei Független Hírlap című újságok alapján a községünkhöz kapcsolódó 1914 novemberi sebesülteket teszem közzé. 

Az alábbi személyekre akadtam a listákban:

Egy korábbi bejegyzésben bemutattam Püspöki jobbágyait 1565-ből. 6 évvel később is fennmaradt egy összeírás, pontosan a győri püspökség kezén levő győri várbirtok és tartozékainak összeírása, melyet Zermegh János és Nagywathy Ferenc királyi commissariusok készítettek 1571 júliusában. Bár 6 év nem nagy idő, de azért némi változást így is találunk a névsorban, ill. a jobbágyterhek leírásában.

Részlet az urbáriumból

Eszerint az összeírt jobbágyok a következők:

Két hónap kihagyás után folytatódik az ötven éve történt eseményeket bemutató sorozat. Ahogy arról legutóbb ebben a bejegyzésben írtam, 1964 májusában átadták a forgalomnak az 1945-ben megrongált, és 1963-64 folyamán átépített vasúti Rába-hidat. A vasúti pálya építése azonban még ez után is folytatódott.

A pályamunkások munkán túli életébe ad betekintést a Vas Népe c. napilap 1964. november 14-i számának 5. oldalán megjelent alábbi cikk:

Az 1950-es években Horváth Miklós szervező munkájának eredményeként a Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület keretén belül létrejött egy női raj. Ez 7 fővel alakult meg, de a létszám hamarosan nőtt, a családos anyukák helyét pedig a fiatalabb lányok vették át. A raj a '70-es évekig állt fenn. Működése során nemcsak a férfiakat segítette és kulturális programokat szervezett, de megyei és országos tűzoltóversenyeken is megállták a helyüket.

Egy ilyen megmérettetésről készült az alábbi néhány kép:

A női raj felállt a versenyhez

Az 1890-es bulvárhírek után nézzük, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) című újság községünk vonatkozásában 1891-ben!

Az első, számunkra érdekes cikk a tűzoltók táncvigalmáról ad hírt, de ezt - és több más, a tűzoltóegyesület működésével kapcsolatos cikket - itt már ismertettem.

Vasúti menetrend olvasható a január 15-ei lapszám 7. oldalán:

Az 1961-es végzősök tablóképének bemutatása után most nézzük meg, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1962-ben!

Az osztálylétszám 20 fő volt: 9 fiú és 11 lány. A diákok névsora:

A mai bejegyzésben a Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár.) A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek 1925. év eleji adatai alapján (KSH, Budapest, 1925.) c. kötetből a községünkre vonatkozó adatokat ismertetem.

Eszerint 100 holdnál nagyobb birtokos 1925-ben itt mindössze egyetlen személy volt: gróf Kinsky Zdenkóné (gróf Festetics György lánya), lakóhelye Chlumetz (Csehország). A korabeli 3 falu közül Rábamolnáriban és Rábaszenttamáson voltak földjei. A birtok az alábbiak szerint oszlott meg (katasztrális holdban megadva):

A "Molnári Urodalom Bizonyos = Jövedelem Tabellája pro anno 1812" címmel készült egy összeállítás a Sallérok molnári uradalmában 1812. október 31-én. Készítette: Droppa Károly uradalmi kasznár. Azon jövedelmeket tartalmazza, melyek egyes épületek bérbeadásából származtak. Megtudjuk belőle a bérbe adott ingatlanokat, a bérlő nevét, a bérbeadás idejét, és a befolyt jövedelmet.

Lássuk (korabeli helyesírás szerint közlöm):

1. Hidvégi Csárdáért Bognár György 1812. január-december: 2200 Ft

2. Koponyási Malomért Keretz Jósef egész 1812-re: 2138 Ft 55 kr(ajcár). (A malom egykor Alsóújlak külterületén állt.)

A mai bejegyzésben - halottak napjához kapcsolódóan - három gyászjelentést teszek közzé, melyek a Molnáriban élt vagy ott született grófok elhunytát közli.

Elsőként lássuk Molnári egykori birtokosának, gróf Festetics György miniszternek a gyászjelentését:

Másodikként lássuk a Molnáriban született '48-as honvéd ezredes, gróf Zichy Ottó gyászjelentését:

A mai bejegyzésben egy 1565-ből fennmaradt urbáriumból a Püspöki községre vonatkozó adatokat ismertetem. Ez a dokumentum a győri püspökség kezén levő jószágoknak Zermegh János és Förstetter János királyi komisszáriusok által készített összeírása 1565-ből. Mivel Püspöki a győri püspökség birtoka volt, ezért ez az urbárium sok információval szolgál számunkra.

Részlet az 1565. évi urbáriumból - a féltelkes jobbágyok nevével

A mai bejegyzésben - a sorozat időrendjét megszakítva - egy régi iskolai csoportképet teszek közzé, melyet olvasónk, Bencsik Hajnalka küldött. Ezúton is köszönöm a képet!

A fotó az egykori evangélikus elemi iskola diákjait ábrázolja  az 1917/18-as tanévből:

Ezzel a címmel jelent meg egy hosszabb cikk a Vasmegye című lap 3. oldalán 1949. október 21-én. Az ebben leírt esemény ugyan Rábahidvégen játszódik, ottani személyekkel, de akár községünkben is történhetett volna. Mindez jól rávilágít arra, milyen őrült versenykényszerben élték mindennapjaikat az emberek a Rákosi-korszakban.

Veszteségkimutatások 1914 októberéből

Az I. világháború kitörését követően nagyjából 1914 szeptember végétől az egyes sajtóorgánumok elkezdték közzétenni az ún. veszteségkimutatásokat. Ez a halottak, sebesültek, eltűntek és hadifogságba esettek nevét, lakhelyét, alakulatát és esetleges rendfokozatát tartalmazta, a sebesülteknél általában azt is, hogy milyen sérülés érte, és hol ápolják. 1914 októberétől a községünkhöz kötődő személyek nevei is megjelentek ezekben a kimutatásokban, melyet ezentúl havonta egyszer közzéteszek. Ehhez a korabeli megyei lapok, a Vasvármegye, illetve a Vasmegyei Független Hírlap cikkeit veszem alapul.

1914. októberében az alábbi személyek szerepeltek a veszteségkimutatásokban:

1829-ben meghalt Molnári birtokosa, özv. gróf Festeticsné született Sallér Judit. Halála után összeírták és (mesteremberek bevonásával) felbecsülték a hátrahagyott ingó és ingatlan javait. Ebből az 1829 októberéből fennmaradt összeírásból nézzük most meg, hogy milyen épületek álltak a molnári uradalomban (korabeli helyesírással). (Fundus: birtok, telek, házhely)

I. Molnári Helységben Curialis belső fundusok és épületek

1.       Molnári helységnek fölső végén és nap nyugati során az ország utnak és Takáts János urodalmi jobbágy házának szomszédsága között helyheztetik az Urasági Residentionális Curia, mely körös körül kő fallal való keréttés alatt egyéb kiterjedésében geometriai föl mérés szerint tészen 14 (és) 8/32 holdRészlet az összeírásból

a.)    A’ Residentionalis Kastély, mely is kőből és téglábol rakott egy emeletű erős épület mellyben a’ szobák általjában boltozottak, a’ teteje pedig cserép sindellel vagyon födve, találtatik ezen épületben a fölső tractuson két lakó szoba egy nagy ebédlővel és egy kis kápolnával; ezen szobák egyike mármorérozott (azaz: márvánnyal borított - KG), a’ többiek pedig részént kemény részént pedig puha fával vannak parquetirozva (azaz: parketázva - KG) s’ általjában ki föstve. Az alsó tractuson találtatik három ki festett és három meszelt lakó szoba, egy nagy konyha élétes kamra és a’ szakátsnak dolgozó szobája. Még is vagyon ezen épület alatt egy nagy boltozott pintze mintegy 2000 akóra való

Az 1960-ban elballagók bemutatása után a mai bejegyzésben nézzük meg, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1961-ben.

Ez az osztály az egyik legnagyobb létszámú volt az önálló helyi iskola történetében! Nézzük a névsort:

A mai bejegyzésben egy olyan légifelvételt teszek közzé, amely 1966. július 2-án készült. Püspökmolnári kül- és belterülete egyaránt látszik, de a molnári falurész (nagyjából a régi katolikus iskolától nyugatra) nincs a fotón.

A felvétel párás időben, közepes napállásnál készült 1900 m magasból. A film típusa: Aerofort, a kamera típusa: RC-8. A felvételt az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal készítette.

Jelen cikkemben folytatom a Püspöktamásiból fennmaradt képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek kivonatos ismertetését – ezúttal az 1940-es évekből, az 1948/49-es egyesítésig. (Ezen belül 1945-ből nem maradt fenn jegyzőkönyv.)

Részlet egy 1949-es nagyközségi jegyzőkönyvből

1940. januárjában a Szijártó György, Hegyi Jenő, Kustos János, Piri Mihály, Marton István, Szigeti Ernő, Kovács Lajos, Molnár György, Sipos Imre, Molnár Géza, Józsa Kálmán összetételű testület ülésezett Kiss Antal bíró és Sely Gyula körjegyző vezetésével. (Az 1946-os jegyzőkönyvekben már Dékány József a körjegyző.)

Püspöktamási költségvetése ebben az időszakban mindig többletet mutatott. Az 1940-ben elfogadott, előző évre vonatkozó zárszámadás szerint a bevétel: 12.853 Pengő 59 fillér, a kiadás: 12.697 P 15 f, maradvány: 156 P 44 f volt. A szegényalap vagyona 229 P 92 f takarékbetétben és 21 P 20 f készpénz; a testnevelési alap bevétele 168 P 11 f, kiadás: 157 P 6 f, maradvány: 11 P 5 f; a község cselekvő vagyona 7019 P 20 f, szenvedő vagyona 450 P 49 f, tiszta vagyon: 6568 P 71 f. Az 1941-es évről kerekítve 44,5 P-je maradt meg a községnek, 315 P-je a közbirtokosságnak, 76 P-je az iskolaalapnak, a szegényalap készpénze 21 P, betétállománya pedig 244 P volt.