Az első és a második katonai felmérés térképe után most a 3. katonai felmérés térképét mutatom be. 1869 és 1887 között zajlott az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozása, amit 3. katonai felmérésként szoktak emlegetni. Ezen belül Magyarország feltérképezése 1869-1873 között zajlott le. Hazánk területét 1353 szelvényen ábrázolták. Egy szelvény mérete 76×55 centiméter, a szelvényen ábrázolt terület nagysága 261 km². A méretarány 1:25000, ami eltér a korábbi katonai térképek 1:28800 mératarányától (mivel ez már a méterrendszerben készült).
Eredetileg katonai célokra szánták, de igen hamar nyílt térkép lett, kiszínezve és domborzatárnyalással a különböző változatai kereskedelmi forgalomba is kerültek.
Az itt közölt változat a településhatárokat is ábrázolja. Jól látszik belőle Püspöki nagy határa, ami Szentivánt is magába foglalja, és a község jólétét biztosította.
A domborzatárnyékolás (szemben az előző két katonai felméréssel) kevésbé hangsúlyos, új elem viszont a magassági pontok bejelölése. Községünk tengerszint feletti magassága eszerint 176-177 méter, de Molnári külterületének északi részén 183 méteres magasság is található. Jól látszik a határban futó úthálózat és az ezek által közrefogott dűlők (máshol a nagyobb dűlőket, erdőket névvel is ábrázolják – pl.: Rumi-erdő).
Jól láthatóan vannak ábrázolva az útmenti kőszobrok (pl. a Nepomuki Szent János-szobor és az ún. Sallér-kereszt). Ugyancsak feltűnő a Molnári neve alatt látható levél, mely az ott akkor már meglévő postahivatalt jelöli. Névvel van feltüntetve a Pusztai major, a molnári kastélyt pedig a Schl. rövidítés jelöli. Aki pedig alaposan szemügyre veszi a térképet, az láthatja azt is, hogy a korabeli Püspöki már elkezdett nyugat felé terjeszkedni, hiszen a kocsmától nyugatra, az öregek által csak „Újszernek” nevezett utcaszakaszon már házak álltak!
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
