A mai bejegyzésben - ahogy azt már korábban többször is tettem - újra a molnári uradalmat birtokló Sallér-család levéltárából ismertetek dokumentumot, méghozzá kettőt. Mindkettőben halastó ásókat sorolnak fel. Az első irat pontos címe: "Halas=Tó Ásók Listája"; ez egy 1812. márciusi fizetési listát tartalmaz.
Eszerint a felsorolt 32 ember összesen 135 napot dolgozott az uradalomnak, melyekért 1,9-3 forintig kaptak fizetést, összesen 294 ft 45 krajcárt. Lássuk a neveket:
Szijártó Szolgája, Szalay György, Szigeti Ferenc, Sipos Ferenc, Piri Ferenc, Berbás István, Szijártó István, Berbás János, Jugovich János, Piri Ferenc, Sipos István, Kiss János, Szabó György, Kiss István, Esze János, Németh József, Gyurátz Pál, Tóth József, Németh István, Seregély János, Takáts János, Farkas György és János, Fekete László, Timár János, Seregély Sándor, Saly Ferenc, Varga István és János, Antal László, Csejtey János, Fliszár János.
A másik, ugyancsak halastó-ásókról szóló fizetési lista 1812. áprilisában kelt. A rajta szereplő nevek: Csejtey István, Fliszár István, Treplán István, Szigyártó (!) János, Horváth István, Seregély János és Sándor, Fliszár János, Csejtey János, Farkas János, Gyurátzi (!) János, Timár János, öreg Németh János, Fekete László és Pál, ifj. Takáts János, Horváth József és Ferenc, Varga László, Saly Ferenc, öreg Németh Ferenc, Antal Ferenc, Varga István és János, Esze János, Szegeti (azaz: Szigeti) János, Martony Istók, Piri Ferenc, András Ferkó, Kiss István, Sipos Ferenc. Összesen 31 név, összesen 82 munkanap (egyenként 2-3 munkanap), összesen 244 Ft járandóság. A kifizetést igazolta Pulai Péter íródeák (tehát ilyen is volt az uradalomban!) és Jósa Ádám ispán.
Sajnos a lista nem említi meg, hogy ezek a személyek hol laktak. Valószínűleg Molnáriban, de akár szenttamásiak, püspökiek, hídvégiek, stb. is lehettek. Az ásók között voltak olyanok, akik mindkétszer részt vettek a munkában. Áprilisban öregek és talán kamaszfiúk is dolgozhattak (erre utal az Istók és a Ferkó keresztnév).
Hogy a kiásott halastó meddig volt meg és pontosan hol, azt egyelőre nem tudom. Molnári 1857-es térképén a mai Dózsa utca délkeleti részén az egyik telken van egy kékkel jelölt - tehát víznek látszó - terület, de e térkép készítési ideje távol van 1812-től, a helyszín pedig távol van a kastélytól. De persze ez nem kizáró ok...
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
