Ahogy arról már itt írtam, térségünkben mozgalom indult egy új Rába-híd megépítéséért. Ennek a folyamatnak a következő állomásáról számol be a Vasvármegye c. megyei újság 1913. szeptember 30-i száma az 5. oldalon:

Egy kacifántos történetet mesél el a Nyugati Ujság c. lap 1926. szeptember 27-i száma (1-2. o.), mely az újjáépített molnári harangláb avatása kapcsán esett meg. A cikknek már az alcímei is figyelemfelkeltők, bulvárosak:

A cikk pedig így szól:

A Rába északi partján élőknek régi vágya volt, hogy hídon át tudják elérni a járási székhelyet, Vasvár nagyközséget (és ne csak révésszel tudjanak átkelni a folyón). Száz éve elérhető közelségbe került ez az álom. Erről szól a Vasvármegye című megyei újság 1913. szeptember 26-i számának 5. oldalán megjelent cikk:

1828-ban - adószedés céljából - egy országos felmérés készült a termelő népességről, mely széles körű adatokat tartalmaz. Vannak benne információk a népességről, a növénytermesztésről, a tenyésztett állatokról, ill. egyéb gazdálkodási adatok. Az összeírás ugyanakkor nem terjedt ki a világi és egyházi uradalmakra, mivel azok hadiadó alá nem estek. Így pl. a püspöki tulajdonú Püspöki község teljesen hiányzik belőle, és a másik két falu nemesi uradalmai is. 

Feltűnő ugyanakkor, hogy Molnári és Szenttamás adatai nagyon hasonlóak, csak néhány mutató tekintetében térnek el egymástól - pedig a népességben jelentős különbségek voltak köztük, pl. az 1819-es vagy az 1830-as népösszeírás adatai alapján. Emiatt a felmérés megbízhatósága eléggé kérdéses...

De akkor jöjjenek az adatok. Elsőként a népességgel összefüggésben:

Az eredeti összeírásban polgár, "tisztesebb", fiútestvér, kalmárok, szatócsok rovatok is voltak, de itt ilyeneket nem találtak. Most következzék néhány általános gazdálkodási adat:

...is lehetnének azok, amelyeket most bemutatok, de sajnos nem azok. Egyrészt a kastélyt már lebontották, másrészt pedig amíg állt, addig nem terjedt el a színes fényképezés (bár a technikáját már ismerték).

Az alábbi képeken a bogáti Festetics-kastély fotói láthatók. Hogy mit keresnek mégis itt? A bogáti kastély építészeti megoldásai hasonlóak, mint a molnári kastélyé (és a szelestei - szintén Festetics-tulajdonú - kastélyé). A minta épp a molnári kastély lehetett, aminek az átépítési ideje (1815) megelőzi a szelesteit, ill. nagyjából megegyezik a bogátival.

Vagyis a most közölt képeken azt (is) láthatjuk, hogyan néztek volna ki községünk kastélyának egyes építészeti elemei, ha nem bontják le (frissítés:1927-ben). Az összehasonlítás kedvéért javaslom megnézni a molnári kastély építészeti megoldásairól írt bejegyzésemet. És akkor jöjjenek a képek:

Elsőként egy szemöldökpárkány az egyik ablak fölött:

Könyöklőpárkány (bár itt az ablakot is ez tartja):

Az Interneten böngészve nemcsak ismeretlen képeslapokra lehet akadni, hanem még egy községünkhöz kapcsolódó dalra is!

Konkrétan: a Magyar Elektronikus Könyvtárban (itt) akadtam rá egy katonadalra, amit az egykori Rábamolnáriban gyűjtöttek. Így szól: 

Belebújt az ördög …

Belebújt az ördög
A bakancs szárába,
A szegény bakának
Majd eltört a lába.

Kérte az ördögöt:
Hagyná őt békébe;
Menjen vissza szépen
Pokol fenekébe!

A mai bejegyzésben megnézzük, miről szóltak a hírek községünkkel kapcsolatban 1883-ban. Ehhez a Vasmegyei Lapok c. korabeli megyei újság cikkeit veszem alapul.

Az év községünkkel kapcsolatos híreinek zömét Molnári birtokosának, Festetics György grófnak az 1883-ban bekövetkezett halála uralja. Február 15-én a lap 2. oldalán keretes gyászhír jelent meg:

Mai szemmel érdekes a többes szám használata (tetemeit)...

Vasvár vagy Rábamolnári?

A Sárvár-Körmend közt tervezett vasútvonalra több nyomvonal-változat is felmerült. Ezt a témát érinti a Vasvármegye című lapban 1913. szeptember 13-án az 5. oldalon megjelent cikk is: 

A vonalszakasz bejárásáról itt írtam.

A végeredmény ismert: ez a vasúti vonalszakasz sajnos soha sem épült meg...

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Az 1929-ben kitört, majd hamarosan hazánkat is elérő nagy gazdasági világválság súlyosan érintette a szegényebb rétegeket, Magyarországon - agrárország lévén - elsősorban a parasztságot. A hatások ellensúlyozására a gazdatársadalom élénk szervezkedésbe kezdett: ennek egyik jelentős eleme volt a Kisgazdapárt újjáalakítása, de a különféle gazdasági egyletek megszervezése is.

Püspöktamásiban is létrejött egy ilyen szervezet, a Püspöktamási Gazdakör, mely a Vasmegyei Gazdasági Egyesület fiókszervezete volt. Az alábbiakban ennek a megalakulásáról számolok be. (A helyi gazdák szervezkedésére már volt példa korábban, szintén fiókszervezetként: a Rábapüspöki Gazdakörre gondolok.)

A szervezet alakuló közgyűlésére 1931. november 29-én került sor, a megyei anyaegyesületet szentmártoni Radó Lajos képviselte. A gyűlésen 42-en jelentek meg, mindannyian püspöktamási lakosok, közülük 41 férfi és 1 nő. A foglalkozási arányok: 38 földműves, 1 tanító, 1 kőműves, 1 kovács és 1 háztartásbeli. A tagok névsora:

A mai bejegyzésben megnézzük, miről szóltak a hírek - községünk vonatkozásában - 1882-ben. Ehhez a Vasmegyei Lapok c. korabeli megyei újság cikkeit veszem alapul.

Elsőként a január 12-i lapszám 3. oldalán található Pótló tudósítás c. cikket említhetem. Ebben a Vasvárott "Sylvester-estén megtartott tánczvigalomban" részt vett hölgyek között találjuk a molnári Bandy Josefa nevét. (Ő bizonyára azonos az 1878-ban Vasváron bálozó Bandi Józsával.)

2 nap múlva a lap 1-2. oldali, Marhatenyésztésünk c. cikkében a Molnári-Bécs közti vasúti szarvasmarha-viteldíjat ismerhetjük meg:

A Vasmegyei Lapok március 2-i száma a 2. oldalon közli a Szabadelvű Párt rumi választókerületi szervezetének alakuló ülésén felvett jegyzőkönyvet. Ebből megtudhatjuk, hogy a 3 korabeli kisközségből kik lettek a párt "bizalmi férfijai":

A levert forradalom után alig 2 évvel, 1958. augusztus 31-én munkásőr-találkozóra került sor a püspök(molnár)i malomnál. A megyében először nálunk... (Hogy miért itt, nem tudom. Esetleg tudja valaki?) Erről két Vas Népe-lapszám is beszámolt. Szöveges tudósítás olvasható róla a VN 1958. szeptember 2-i számának 3. oldalán:

Majd pár nappal később, a lap szeptember 7-i számában egy terjedelmes képriport számolt be az eseményről:

A mai bejegyzésben két rövid újságcikket ismertetek 1913 szeptemberéből.

Az első egy bérrendezésről szóló tudósítás, mely a Vasvármegye 1913. szeptember 4-i számának 5. oldalán jelent meg:

A másik újságcikk a már többször említett, tervezett vasútvonallal kapcsolatos, mely a Vasvármegyében 1913. szeptember 5-én jelent meg az 5. oldalon:

1939. szeptember 1-én tört ki a II. világháború, mely hazánktól is komoly áldozatot követelt. A korabeli Püspöktamásiból és Rábamolnáriból is sokan részt vettek a harcokban, többen közülük nem tértek haza.

A helyi hősi halottak névsorát 1989 óta emléktábla örökíti meg a szenttamási templom déli falán (az I. világháború helyi áldozatainak emléktáblája alatt):