Egy korábbi bejegyzésben már írtam az egykori molnári kastély építéséről, a mostani írásomban pedig vegyük közelebbről szemügyre a külső építészeti megoldásait! A könnyebb érthetőség kedvéért azonban lássuk ismét a kastély homlokzati képét a 19. század végéről:

A képen balról látható a 18. század közepén a Sallér István által épített és 1815-ben Sallér Judit által átépíttetett régi szárny. Ez egyemeletes volt, a jobb oldali új szárny pedig kétemeletes, az egész épület így összetett alaprajzú volt. Régi szárnyának főhomlokzata 1+2+1+2+1 osztást kapott, az enyhén előrelépő oldalrizalitokat és az erősen előrelépő középrizalitot világítóablakokkal ellátott háromszög-oromzatok díszítették, amelyeknek a csúcsán és a szélein fiatornyokat helyeztek el. A rizalitok ablakai kettőzöttek voltak, a bal oldali oldalrizalit előtt trapéz alaprajzú, előreugró rész húzódott. A tető alatt végigfutó kőpárkányt konzolok tartották. A középrizalitban a lépcsőházat alakították ki.

A kastélyegyüttes új, négyzetes alaprajzú szárnya  a legromantikusabb stílusban épült Festetics György idejében. Kétemeletes volt; földszinti, első és második emeleti homlokzatán három ablak húzódott, a második emeleti ablakok alatt konzolokon nyugvó, többsávozású könyöklőpárkány, felettük hangsúlyos füles szemöldökpárkány volt látható. A szárnyat két világítóablakokkal ellátott háromszög-oromzat zárta le, amelynek csúcsát és széleit fiatornyok díszítették – ez a motívum az épületrész mind a négy oldalán megjelent. Lépcsőháza külön nem volt, hanem az egyes emeletek közt a lépcsőkről tágas előteres pihenőkre lehetett feljutni. Lépcsőit a visszaemlékezések szerint gazdagon díszített öntöttvas korlát kísérte.

A molnári, a bogáti és a szelestei Festetics-kastélyok architektonikus megoldásai nagyon sok hasonlóságot mutatnak. A minta éppen a molnári kastély lehetett, hiszen ennek az átépítési ideje (1815) megelőzi a többit, vagy közel megegyezik a bogátival.

Érdemes még szólni a kastélyt és a parkját körülvevő bástyafalazatról, melynek sarkai négyzet keresztmetszetű falpillérekhez kapcsolódtak. A falpillér díszítése bástya fejezetű volt. Erről itt és itt már közöltem képet.

Irodalom:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Vas megye kastélyai és kúriái. Fo-Rom Invest, Budapest, 2004.

Katafai-Németh József: Vas megye kastélyai és kúriái. Sárvár, 2003.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!