1956-ban a szovjet csapatok beavatkozása és Kádárék átállása megpecsételte a magyar forradalom és szabadságharc sorsát. A számbeli és haditechnikai fölényben lévő ellenség és a külföldi segítségre nem számítható magyar forradalmárok közül előbbiek felülkerekedése csak idő kérdése volt. Mindez a helyi, települési eseményekben - így a már bemutatott püspökmolnári eseményekben is - fordulatot, majd megtorlást eredményezett.

A Forradalom és megtorlás Vas megyében c. emlékkönyv szerzői szerint Püspökmolnáriban a fordulat azután következett be, hogy Piri Imre volt vb-elnök beállt karhatalmistának. Egyik alkalommal a kocsmában, amikor a fegyverével fenyegetőzött, az eldördült... Személyi sérülés szerencsére nem történt.

A hatalom 1957. július 28-án előzetes letartóztatásba helyezte a helyi követeléseket felolvasó Szanyi Antal földművest. Az ügyészség a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedéssel vádolta meg. A nyomozás és a bírósági per teljes iratanyaga (a vádlottól vett ujjlenyomatokig és a tanuk beidézésének tértivevényéig bezárólag) megtalálható a Vas Megyei Levéltárban.

A per során nem sikerült bebizonyítani, hogy a vádlott kényszerítette-e az október 27-i felvonuláson való részvételre Vincze István VB-titkárt, sem azt, hogy ő indítványozta-e a helyi követelések pontokba foglalását (a követelések teljes körét sem sikerült megállapítani), sem azt, hogy ő kezdeményezte-e a Kisgazdapárt helyi csoportjának megalakítását. Szanyi Antal a bíróságon elmondta, hogy a kihallgatás során Alak Sándor nyomozótiszt korbáccsal ütötte a fejét, így első tanúvallomását kényszer hatására tette.

A több bizonyítatlanság miatt végül megváltozott a vád is. A Szombathelyi Bíróság dr. Szendi József vezette tanácsa végül izgatás bűntette miatt ítélte el Szanyi Antalt 6 havi börtönre 1957. december 6-án a B.616/1957.10. sz. ítéletével, egyúttal a perköltségek megfizetésére kötelezte. Mellékbüntetést nem szabtak ki.

A bíróság az indoklásban enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott családos állapotát, büntetlen előéletét, részleges beismerő vallomását, továbbá azt, hogy "nyilván azért sodródott be az eseményekbe, mert a korábbi politikai és gazdasági hibák következtében joggal (!) azt érezhette, hogy maga és családja üldözésnek volt kitéve". A bíróság megállapította, hogy Szanyi Antal nem osztályellenség, hanem középparaszt, akit a korábbi hibák ösztönöztek az eseményekben való részvételre. A terhére rótt cselekmény nagyobb társadalmi veszélyességére tekintettel ugyanakkor a bíróság végrehajtandó börtönbüntetést szabott ki, de az előzetes letartóztatásban eltöltött időt ebbe beszámította. Ezt is figyelembe véve Szanyi Antal 1957. december 18-án feltételesen szabadult, a büntetett előélet hátrányos következményei alól 1968. január 28-tól kezdve - törvény erejénél fogva - mentesült.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!