A Vasvár és Vidéke c. járási hetilap 1909. szeptember 26-i számának 3. oldalán jelent meg az alábbi bűnügyi hír:
A történet a jobb oldali tovább feliratra kattintva folytatódik:
A Vasvár és Vidéke c. járási hetilap 1909. szeptember 26-i számának 3. oldalán jelent meg az alábbi bűnügyi hír:
A történet a jobb oldali tovább feliratra kattintva folytatódik:
Az előző blogbejegyzésben bemutattam Szenttamás község térképét 1820-ból. Mivel az egy Sallér Judit és a szenttamási közbirtokosság közti peres ügy melléklete, ezért a térképhez házjegyzék is tartozik. Ez alapján ismertetem a község lakóit.
Elöljáróban néhány, a listában előforduló latin szó magyarázata: successor=örökös, agilis=olyan jobbágy, aki nemes nőt vett feleségül, vagy olyan gyermek, akinek anyja nemes, apja viszont jobbágyi jogállású.
És akkor jöjjön a ház- és telektulajdonosok névsora (a térkép számozása alapján) - a korabeli helyesírás szerint:
A már többször ismertetett I. katonai felmérés térképe és az 1690-es évekből való Marsigli-féle térkép után ezúttal egy részletesebb, a középső községrészt, Szenttamást ábrázoló térképet mutatok be. Ennek pontos címe: „Szent Tamási Helységnek felmérése Hegedűs Sándor Földmérő által 1820 Esztendőben”. (A bejegyzés a térkép alatti tovább feliratra kattintva folytatódik.)
Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam községünk vasútvonalának történetét, majd a vasútállomás épületét, sőt az 1945-ben a vasútállomáson történt tragikus balesetet is. A mai bejegyzésben a 147 évvel ezelőtt a községünkön átrobogott gőzmozdonyt mutatom be.
1935. augusztus 29-én a püspöktamási római katolikus elemi iskola kántortanítójává választották Pungor Imrét. Az iskola felügyeletét ellátó egyházmegye részéről - Mikes János püspöki fejléces papírján - Palkó János főtanfelügyelő erősítette meg a választást az alábbi dokumentummal. (A bejegyzés a kép alatti tovább feliratra kattintva folytatódik.)
Bár tulajdonképpen már írtam a címben feltett kérdésről, és az itt élőknek is nyilvánvaló a válasz, de az utóbbi időben többen is keresték az interneten, hogy hogyan keletkezett községünk neve (én pedig ezt a blog szerkesztésekor látom). Az ő számukra most konkrétan összefoglalom a falu nevének eredetét.
Püspökmolnári neve összetett szó: az egykori Püspöki és Molnári községekre utal. (Első említésükről itt és itt írtam.) Püspöki egyházi birtok volt, eredetileg a győri püspökség birtoka. (Egyik birtokosa a szomszédos Molnáriból származó Molnári Kelemen püspök volt.) A falunak külön neve nem volt, csak „püspöki birtok”, „püspöki uradalom”, "püspöki falu" néven emlegették, majd ebből a birtokos szerkezetből maradt meg a Püspöki név. A szombathelyi egyházmegye létrejöttekor (1777.) az új püspökség birtoka lett. Jobbágyi jogállású lakói 1848-ban váltak szabad parasztokká.
Ahogy az előző bejegyzésben már említettem, Vas megye első 12 mintagazdája közül községünkből való is volt valaki, méghozzá Rodler József. A Kisgazdapárt lapja, a Nyugati Kis Újság 1948. szeptember 8-i számának 3. oldalán – az országos mintagazda-kongresszus apropóján – az ő püspöktamási gazdaságában tett látogatásról számol be. (A cikk a kép alatti tovább feliratra kattintva folytatódik.)
Amíg az iparban az élmunkásokat, addig a mezőgazdaságban a mintagazdákat állították példaként a dolgozók elé az 1940-es évek végén (legalábbis addig, míg a szövetkezetesítés nem került előtérbe). Az Országos Munkaverseny Bizottság 1948-ban – a vármegyei bizottságok javaslatára – 900 dolgozó paraszt közül választott ki 300 mintagazdát, Vas megyére 12 „jutott”. A Nyugati Kis Újság című kisgazda napilap 1948. szeptember 4-i számában jelent meg a vasi mintagazdákról szóló tudósítás:
Vas vármegye első 12 mintagazdája az alábbi fotón látható. Középen a püspöktamási Rodler József ezüstkalászos gazdatanfolyamot végzett mintagazda.
Ahogy arról egy korábbi bejegyzésben már írtam, községünk általános iskolája (melyet 1948-ban a katolikus és az evangélikus iskolából vontak össze) 1956-ban két új tanteremmel bővült. Ennek közelgő avatásáról Pungor Imre tanító tollából jelent meg egy cikk a Vasmegye c. lap 1956. augusztus 26-i számában.
Az újság szeptember 9-én a címlapon hozta, hogy aznap iskolaavatás lesz Püspökmolnáriban:
Két nap múlva pedig a lap 5. oldalán jelent meg egy bővebb beszámoló az avatásról:
Az 1868-as és az 1869-es bulvárhírek, ill. az első, községünkkel kapcsolatos hirdetés után a mai bejegyzésben az 1870-ből fennmaradt helyi vonatkozású újságcikkeket mutatom be.
A Vasmegyei Lapok 1870. március 13-i számának 3. oldalán jelent meg egy írás, mely a vasútállomáson történt tragédiáról szól, de megtudhatjuk belőle azt is, hogy Molnáriból lovas postakocsi járt Körmendre.
A másik hír a Vasmegyei Lapok 1870. május 1-ei számának 2. oldalán jelent meg:
A korban bevett szokás szerint, árverés útján adta bérbe Püspöktamási község 1946-ban a falu tulajdonát képező kocsmát és a hozzá tartozó földterületet. Az árverési felhívás a kisgazda irányultságú lap, a Nyugati Kis Ujság 1946. szeptember 5-i számának 4. oldalán jelent meg:
Az említett "korcsma" a későbbiekben püspöki kocsmaként ismert épület (ma: Malom büfé).
Egy korábbi bejegyzésben már említettem, hogy a rábamolnári körjegyzőség pecsétjét be fogom mutatni (lásd balra).
A körjegyzőség - a korábbi rábahídvégi körjegyzőség területéből kiszakítva - 1922-ben jött létre, és Püspökmolnári létrejöttéig állt fenn. Első körjegyzője Sely Gyula volt, a második (egyben utolsó) pedig Dékány József.
A körjegyzőség névírásos gumibélyegzőt használt.